• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

    • EBP: fejlesztik a monori szakrendelőt

      EBP: fejlesztik a monori szakrendelőt

    • Új ellátások is lesznek a megújuló szakrendelőben

      Új ellátások is lesznek a megújuló szakrendelőben

  • EESZT
    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

    • Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

      Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

Örkény István az EGYT-ben - 6. rész

100 éves az Egis

Öt éven át Örkény István írta a készítményekről az orvosoknak szóló tájékoztatókat.

A gyógyszerismertető munka színvonalát fémjelzi, hogy öt éven át, 1958-tól 1963-ig az egyik legkiemelkedőbb magyar író, Örkény István írta a készítményekről az orvosoknak szóló tájékoztatókat, illetve ő alkotta az első színes, fényképes gyárismertető szövegét is 1961-ben, ami ezután négy nyelven jelent meg.

A magyar groteszk megteremtőjét – aki eredeti végzettsége szerint gyógyszerész és vegyészmérnök volt – az 1956-os forradalom után a kultúrpolitika háttérbe szorította, szilenciumra és „társadalmilag hasznos munkára" ítélte. Ekkor választotta munkahelyének az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár gyógyszerismertető osztályát; az író itt töltött éveiről közvetlen kollégája, dr. Kósa László gyógyszerész Pisti a gyógyszergyárban címmel könyvet is írt. Az EGYT-ben töltött időszakra Örkény így emlékezik a Párbeszéd a groteszkről című könyvében: „Ez volt a szabadság korszaka, nem voltam tekintettel arra, hogy meg fog-e jelenni, amit írok." Az irodalomtörténészek a nagy magára találás korszakaként jellemzik ezeket az éveket, ez idő alatt született a Macskajáték című dráma, illetve a műfajteremtő Egyperces novellák.

Az író EGYT-s névjegye

Örkény Egyperces novellák című kötete 1967-ben látott napvilágot. A rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk egyperceseiben Örkény arra világított rá, hogy a hétköznap tényei más közegbe kerülve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Több novellájában tetten érhetők az EGYT-ben töltött évek, néhány szereplő nevét volt kollégáitól kölcsönözte, ilyen volt például a gyárban rendkívül közismert és elismert Gelegonya Géza kémiaüzem-vezető is.

EGYT-s Örkény-arckép

Egy gyógyszergyárról beszélve, valamilyen ünnepélyesebb csengését érezzük ennek a szónak, mint hogyha bármilyen más gyárról esik szó. Nem is alaptalanul. Egy gyógyszergyár közvetlenül az emberiség szolgálatában áll. Igaz, ugyanezt elmondhatnók egy szövödéről, vagy egy autójavító üzemről is; egy gyógyszergyár azonban mégis különbözik tőlük.

Itt minden munkaóra, minden munkamenet és gondolat, mely az agyakból kipattan, közvetlenül és áttétel nélkül az emberek egészségének szolgálatában áll. Ami egy gyógyszergyárban készül, élet-halál kérdése az emberiségnek. Ezért volna nehéz büszkeség nélkül végigtekinteni ezeken a régi és új képeken, az adatokon és a számsorokon, melyekben több nemzedék munkája, gondja, nehézsége és sikere fejeződik ki." (Örkény István sorai a vállalat alapításának 50. évfordulójára készült kiadványban)

Sorozatunk előző és további részei itt olvashatók

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink