15 fiú vagyok, és nagyon aggódom az édesanyám miatt

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Weborvos!

Tisztelt Doktor! Én egy 15 fiú vagyok, és nagyon aggódom az édesanyám miatt. Sajnos elég sok gond érte őt mostanság. Van egy szépségszalonja, azonban akitől bérli, az most el szeretné adni az üzlethelyiséget. Édesanyám a fodrászával nagyon összekapott, az elment. A probléma júlus 5-én kezdődött, amikor véletlenül elhagyta a pénztárcáját, amiben az összes pénze benne volt. Nagyon megviselte, mert rengeteget dolgozott azért a pénzért. Azóta nem tudja kiverni a fejéből és rengeteget sír. Azt mondogatja, hogy annyit veri most őt a sors, és hogy minek is él. Mikor a pénztárcája elveszett, megpróbált gyógyszereket beszedni, de édesapámmal megfékeztük őt. Tegnap elment dolgozni, és mikor hazajött úgy tűnt jobban van, de mondta, hogy egyfolytában a veszteség jár a fejében. Azután este megint kiborult. Egyfolytában sírt, és nem akart élni. Alkohol után nyúlt. Mióta ez történt rengeteget dohányzik. Édesapám hiába próbálja megnyugtatni, nem sikerül. Előjöttek a régebbi sérelmei is, mert a gyermekkora szörnyű volt. Édesanyja és édesapja bántották egymást, és őt is. Úgy érzi csak a testvérét szerették csak, rá pedig csak felesleges emberként tekintettek. Úgy érzi senki sem szereti, mindenki elátkozta. Nem tudom, hogy már mit lehet tenni, ezért fordultam ide. Esetleg milyen tanácsokat tud írni? Mit kell ilyenkor tenni? Köszönöm válaszát!

Kedves 15 éves fiú!
Öszintén megérintett a levele. Azon gondolkodtam olvasás közben, hogy miért egy kamaszfiunak kell átvállalnia a felelősséget a szüleiről, holott ennek fordítva kellene müködnie.
Ön nyilván szereti az édesanyját, de nem tudja helyette megoldania gondjait.
Szerintem inkább Önnek kellene segítség, menjen el a területileg illetékes Nevelési Tanácsadóba és kérjen segítséget egy pszichológustól. Azt hiszem ez lenne a jó megoldás.
Együttérzéssel: dr.Lajtavári László