• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • 2018: gépek válaszolnak, ha orvost hívunk

      2018: gépek válaszolnak, ha orvost hívunk

    • Egyre több páciens vált ki e-receptet

      Egyre több páciens vált ki e-receptet

    • Ónodi: már üzembiztosan működik az EESZT

      Ónodi: már üzembiztosan működik az EESZT

HURKÁS CSECSEMŐK, HÁJAS KAMASZOK

Egészségmagazin 2001.05.21 01:00 Szerző: kávé

Magyarországon mára a gyermekek 16 százaléka elhízott vagy túlsúlyos és az arány az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is hasonló. Egyedül Skandináviában kedvezőbb a helyzet, Finnországban csökken a normál súlyon felüliek száma - mondta el dr. Molnár Dénes, az Európai Gyermekkori Elhízás Munkacsoport elnöke egy, a témáról rendezett nemzetközi konferencia után.

A Pécsi Tudományegyetem iskolás gyermekek körében végzett vizsgálata szerint az elhízás gyakorisága az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig már öt százalékkal nőtt. Molnár doktor szerint a gyerekkori elhízás problémáját nagyon komolyan kellene venni, mert a kövér gyerekek 40-85 százalékánál a túlsúly állandósul, ugyanakkor a gyerekkori elhízás a későbbi testsúlytól függetlenül is befolyásolja a felnőttkori egészségi állapotot és halálozást. A kövér gyerekek körében is kimutathatók a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító rizikófaktorok, így a magas vérnyomás, a diabétesz, a magas ártókoleszterin-szint, s már ekkor jelentkezhetnek következményként ortopédiai vagy alvásproblémák.
Egy 2000-ben, a fővárosban végzett reprezentatív középiskolai felmérés adatai azt mutatták, hogy a magyar gyerekekre is jellemző a rendszertelen táplálkozás. A tanulók egyharmada egyáltalán nem fogyaszt tejet vagy tejterméket, s még kevesebben esznek elegendő zöldséget vagy gyümölcsöt. A vizsgálatba bevont 1500 diák 11 százaléka bizonyult túlsúlyosnak, illetve elhízottnak.
A Bécsi Egyetem Gyermekklinikájának felmérése szerint az általuk kezelt elhízott gyermekek esetében is elmondható, hogy miközben 57 százalékuk rendszertelenül táplálkozik, mégis hihetetlenül magas az energiabevitelük, csaknem 3800 kalóriát fogyasztanak naponta, ami a koruknak megfelelő, ajánlott szintet 37 százalékkal haladja meg. Az elfogyasztott (és el nem használt) energia 43 százaléka zsírból származik, 85 százalékuk magas energiatartalmú üdítőket és naponta legalább kétszer édességet is magába temet.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink