• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • Még mindig a sor végén az ágazati fizetések

      Még mindig a sor végén az ágazati fizetések

    • Alulról közelítik a nemzetgazdasági átlagot

      Alulról közelítik a nemzetgazdasági átlagot

    • Felzárkóznak az egészségügyi keresetek

      Felzárkóznak az egészségügyi keresetek

HURKÁS CSECSEMŐK, HÁJAS KAMASZOK

Egészségmagazin 2001.05.21 01:00 Szerző: kávé

Magyarországon mára a gyermekek 16 százaléka elhízott vagy túlsúlyos és az arány az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is hasonló. Egyedül Skandináviában kedvezőbb a helyzet, Finnországban csökken a normál súlyon felüliek száma - mondta el dr. Molnár Dénes, az Európai Gyermekkori Elhízás Munkacsoport elnöke egy, a témáról rendezett nemzetközi konferencia után.

A Pécsi Tudományegyetem iskolás gyermekek körében végzett vizsgálata szerint az elhízás gyakorisága az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig már öt százalékkal nőtt. Molnár doktor szerint a gyerekkori elhízás problémáját nagyon komolyan kellene venni, mert a kövér gyerekek 40-85 százalékánál a túlsúly állandósul, ugyanakkor a gyerekkori elhízás a későbbi testsúlytól függetlenül is befolyásolja a felnőttkori egészségi állapotot és halálozást. A kövér gyerekek körében is kimutathatók a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító rizikófaktorok, így a magas vérnyomás, a diabétesz, a magas ártókoleszterin-szint, s már ekkor jelentkezhetnek következményként ortopédiai vagy alvásproblémák.
Egy 2000-ben, a fővárosban végzett reprezentatív középiskolai felmérés adatai azt mutatták, hogy a magyar gyerekekre is jellemző a rendszertelen táplálkozás. A tanulók egyharmada egyáltalán nem fogyaszt tejet vagy tejterméket, s még kevesebben esznek elegendő zöldséget vagy gyümölcsöt. A vizsgálatba bevont 1500 diák 11 százaléka bizonyult túlsúlyosnak, illetve elhízottnak.
A Bécsi Egyetem Gyermekklinikájának felmérése szerint az általuk kezelt elhízott gyermekek esetében is elmondható, hogy miközben 57 százalékuk rendszertelenül táplálkozik, mégis hihetetlenül magas az energiabevitelük, csaknem 3800 kalóriát fogyasztanak naponta, ami a koruknak megfelelő, ajánlott szintet 37 százalékkal haladja meg. Az elfogyasztott (és el nem használt) energia 43 százaléka zsírból származik, 85 százalékuk magas energiatartalmú üdítőket és naponta legalább kétszer édességet is magába temet.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink