• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • Még mindig a sor végén az ágazati fizetések

      Még mindig a sor végén az ágazati fizetések

    • Alulról közelítik a nemzetgazdasági átlagot

      Alulról közelítik a nemzetgazdasági átlagot

    • Felzárkóznak az egészségügyi keresetek

      Felzárkóznak az egészségügyi keresetek

HAMM BEKAPJA DÖNCIKE: A GYERMEKKORI TÚLSÚLY

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet idén végzett reprezentatív vizsgálatában 3071 fiú és 3276 lány (életkor: 15-18 év) antropometriai paramétereit – testtömegét, testmagasságát, derék- és csípôkörfogatát – mérték meg, amelyekbôl kiszámították a testtömegindexet és a derék-csípô hányadost. A kapott eredmények szerint a középiskolások átlagosan 15%-a túlsúlyos vagy elhízott: a fiúk 15,2%-a, a lányok 14,9%-a. A derék-csípô hányados a fiúk mintegy 20%-ában, a lányok 24%-ában haladja meg az ideális értéket. A derékkörfogat alapján a fiatalok 7%-a veszélyeztetett centrális, viszcerális típusú elhízásra.

Tények a magyar középiskolások fizikai aktivitásáról és táplálkozási szokásairól

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet megvizsgálta a gyerekek táplálkozási szokásait, táplálkozási ritmusát, elemezték a fôbb élelmiszerek fogyasztási gyakoriságát. A táplálkozási ritmusról a következô eredmények születtek: a középiskolások 62%-a reggelizik naponta, 48,5%-a tízóraizik, 82,2%-a ebédel, 27,8%-a uzsonnázik, 74,7%-a vacsorázik. Az adatokat megfordítva kiderül, hogy a középiskolások rendszertelenül étkeznek, hiszen közel 40%-uk nem reggelizik, 18%-uk nem ebédel, 25%-uk nem vacsorázik rendszeresen.

Javasolt élelmiszerek fogyasztási gyakorisága:
Elsô szint: gabonafélék
Javasolt napi mennyiség: 5-9 egység
Kenyeret, pékárut a fiatalok 64%-a fogyaszt naponta többször; fôtt tésztát 48%-uk, sült tésztát 46%-uk hetente egyszer-háromszor.

Második szint: zöldség-fôzelékfélék és gyümölcsök
Javasolt napi mennyiség: 5-8 egység
Nyers zöldséget a fiatalok mindössze 28%-a fogyaszt naponta, 39%-a pedig hetente egyszer-háromszor. Gyümölcsöt a válaszadók csupán 55%-a fogyaszt napi rendszerességgel, 34%-a hetente egyszer-háromszor.

Harmadik szint: tej és tejtermékek, valamint húsok, húskészítmények, hal, tojás
Javasolt napi mennyiség: a tejbôl és tejtermékekbôl 2-3 egység, a húsok csoportjából 1-2 egység
Tejet, tejterméket a fiatalok mindössze 60%-a fogyaszt naponta. A középiskolások 2,4%-a fogyaszt halat, halkonzervet naponta, 11%-a hetente egyszer-háromszor, 53%-a havonta egyszer-háromszor. Vöröshúst a válaszadók 15,5%-a fogyaszt naponta, baromfihúst 15%-a.

Negyedik szint: Zsírok, olaj és édességek
Zsírral fôz a családok 2%-a, kizárólag olajat használ 40,5%-a, mindkét zsiradékot használja 57%.
Fizikai aktivitás
Az OÉTI már említett országos reprezentatív felmérése során az életmódbeli szokásokra vonatkozóan is töltöttek ki kérdôíveket a fiatalok. Ezekbôl kiderült, hogy a középiskolások 57%-a csak alkalmanként, a tornaórákon sportol. (Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a gyerekek mindössze 12%-nak van heti öt tornaórája.) A fiúk 30%-a, a lányok 25%-a sportol rendszeresen, 19% illetve 6%-a aktívan

A túlsúly és az elhízás kialakulása gyermekkorban
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlsúly és az elhízás ma világszerte közel 300 millió felnôttet érint; korunk legszembetûnôbb, mégis leginkább elhanyagolt egészségi problémája, amely minden korosztályt és társadalmi réteget sújt a fejlett és fejlôdô országokban egyaránt.
A túlsúly és az elhízás kialakulásának gyermekkorban is alapvetôen 3 oka lehet: az örökletes, illetve genetikai tényezôk, a mozgáshiány, és az egészségtelen táplálkozás, illetve ezek kombinációi. Ritkán fordul elô, hogy valamilyen endokrin betegség következtében válik a gyermek túlsúlyossá, elhízottá. Szükség esetén a háziorvos különféle vizsgálatokkal, szakorvosi konzultáció igénybevételével kiszûrheti ennek lehetôségét.
Genetikai tényezôk: Azoknak a gyermekeknek, akiknek szülei vagy testvérei túlsúlyosak, elhízottak, nagyobb az esélyük arra, hogy szintén túlsúlyosak lesznek. Bár az elhízásra való hajlam öröklôdhet, egy súlytöbblettel küzdô családban sem lesz minden gyerek túlsúlyos vagy elhízott. A genetikai tényezôk szerepe annyi, hogy a gyerek túlsúlyra való hajlama nagyobb és ha ehhez társul a túlságosan bôséges és zsírban gazdag táplálkozás, illetve a szabadidô kellô fizikai aktivitás nélküli eltöltése, akkor nagy valószínûséggel az utód is túlsúlyos, elhízott lesz.

Életmód: a gyermek táplálkozása és aktivitás-szintje egyformán fontos szerepet játszik testsúlyának kialakulásában. A televíziózás és a számítógépes játékok egyre népszerûbbé válása vitathatatlanul hozzájárul a gyerekek mozgásszegény életviteléhez. Egy átlagos amerikai gyerek hetente körülbelül 24 órát tölt a televízió képernyôje elôtt – pedig ezt az idôt valamilyen fizikai tevékenységgel is tölthetné. Prof. Dr. Czinner Antal említett ezzel kapcsolatban egy érdekességet: "Legutóbb egy amerikai szakmai folyóiratban olvastam egy fölmérést, amely arról szólt, hogy az Egyesült Államokban a gyerekek az alvás után a legtöbb idôt a számítógép elôtt ülve töltik."

Hogyan segítsünk a túlsúlyos és elhízott gyerekeknek?

Pszichés támogatás
Az egyik legfontosabb dolog, amit a szülô túlsúlyos vagy elhízott gyermeke érdekében tehet: érezteti állandóan a gyermekével, hogy testsúlyától függetlenül szereti ôt. A gyermekek önmagukkal szembeni érzései gyakran szüleik irántuk tanúsított érzéseit tükrözik. Ha elfogadjuk gyermekünket – bármilyen testsúllyal is – nagyobb valószínûséggel ô is jól fogja érezni magát a saját bôrében.
Az is fontos, hogy beszéljünk gyermekünkkel a testsúly kérdésérôl, és hagyjuk, hogy megossza velünk ezzel kapcsolatos aggodalmait. Gyermekünk valószínûleg mindenkinél jobban tudja, hogy súlyproblémája van – éppen ezért állandóan igényli szülei támogatását, elfogadását és bátorítását.
A szülôknek nem szabad gyermekeiket semmilyen közös programból kirekeszteni a súlyuk miatt, inkább fokozatosan változtassuk meg a család szabadidôs tevékenységeit és táplálkozását. A közvetlen környezet bevonása segít abban, hogy mindenki megtanulja az egészséges életvitelt, hogy a túlsúlyos vagy elhízott gyermek ne szigetelôdjön el.

Rendszeres fizikai aktivitás és egészséges táplálkozás
A rendszeres fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás ötvözése a leghatásosabb módszer a testsúlykarbantartásra.

A rendszeres fizikai aktivitás bevezetése a mindennapi életbe

Mutassunk példát gyermekünknek. Ha azt látja a gyermek, hogy szülei rendszeresen mozognak, sportolnak és ettôl jól érzik magukat, akkor nagyobb valószínûséggel lesz maga is aktív.
Tervezzünk olyan családi programokat, amelyben mindenki mozoghat és egyben jól érezheti magát: kiránduljunk, sétáljunk, táncoljunk, kerékpározzunk vagy ússzunk. Vacsora után például iktassunk be családi sétákat tévénézés helyett.
Figyeljünk oda gyermekünk igényeire. A túlsúlyos vagy elhízott gyermek bizonyos tevékenységek végzése közben kellemetlenül érezheti magát. Nagyon fontos, hogy olyan fizikai aktivitást találjunk, amelyet élvez és amely nem kellemetlen , nem túl megterhelô a számára.
Csökkentsük a család ülô programokra (tévénézés, videojátékok) fordított idejét.
Legyünk aktívabbak a nap során és bátorítsuk erre családtagjainkat is. Például használjuk a lépcsôt lift helyett, végezzünk rövid mozgásgyakorlatokat munka közben vagy az iskolai szünetben: mozgassuk meg izmainkat vagy járkáljunk egy keveset. Ne menjünk mindenhova autóval.
Lényeges, hogy a mozgás ne váljon kellemetlen, kényszerû feladattá. Próbáljunk meg minden alkalmat megragadni arra, hogy szabadidônket – akár egyedül, akár családunkkal – minél aktívabban töltsük el.

Gyakorlati tanácsok a gyerekek egészséges étrendjének kialakításához

Ne kényszerítsük gyermekünket szigorú diétára
Soha nem szabad a gyerekeket szigorú diétára, fogyókúrára kényszeríteni. Abban az esetben, ha diétára van szükség, az mindenkor orvos javaslatára, táplálkozási szakember folyamatos ellenôrzésével történjék. A gyerekek táplálkozásának indokolatlan korlátozása károsíthatja egészségüket, befolyásolhatja növekedésüket, fejlôdésüket. A helyes növekedés, a fejlôdés elôsegítése, a túlsúly kialakulásának megelôzése érdekében családunk étrendjét a táplálékpiramis alapján állítsuk össze: az abban szereplô élelmiszercsoportokat kombináljuk a megfelelô arányban a változatos étrend kialakításához, az életkor függvényében. A táplálékpiramis minden egészséges, második életévét betöltött embernek javasolható.

“Betervezett csipegetés”
A folyamatos eszegetés kétségtelenül energiatöbblet bevitelét eredményezi, a meghatározott idôpontokra „betervezett nassolás" csak abban az esetben lehet az egészséges étrend része, ha a gyakori kis étkezéseket megfelelô tápanyagtartalommal látjuk el. A szokásos édességek és cukros italok helyett igyekezzünk egészséges nassolnivalókat kínálni:
Elsôsorban friss vagy mélyhûtött zöldségek és gyümölcsök önmagukban fogyasztva vagy alacsony zsírtartalmú tejtermékekkel tálalva.

Különbözô natúr müzli félék, zsírszegény tejjel vagy joghurttal, kefirrel fogyasztva.
Teljes ôrlésû lisztbôl készült kekszek gyümölccsel vagy zsírszegény sajttal.
A jégkrémek és a fagylaltok közül a gyümölcsízesítésûek és az alacsony kalóriatartalmúak javasolhatók.

Gondoskodjunk arról, hogy gyermekünk házon kívüli étkezése is kiegyensúlyozott legyen
Tudjunk meg minél többet az iskolai étkeztetésrôl és annak kiegészítésével – például gyümölcsök csomagolásával – igyekezzünk biztosítani a változatos étrendet.
Óvatosan csökkentsük gyermekünk étrendjének zsírtartalmát
A zsírtartalom mérséklése a energiacsökkenést eredményezi, ezáltal nem fosztjuk meg gyermekünket értékes tápanyagoktól. A családban ez egyszerûen megvalósítható úgy, hogy alacsony zsírtartalmú tej és tejtermékeket vásárolunk, a csirkehúsról eltávolítjuk a bôrt, odafigyelünk arra, hogy az ételek elkészítésénél sovány húsokat használjunk, a kenyerek és péksütemények kiválasztásánál a magvas termékeket részesítsük elônyben. Igen lényeges a zsiradék hozzáadása nélkül vagy csak kevés zsiradékkal történô fôzés, sütés és a kenyérkenés elkerülése vagy csökkentett zsiradéktartalmú margarin használata.
Biztassuk gyermekünket arra, hogy lassan egyen
Ha lassabban eszik a gyermek akkor a jóllakottság eléréséig eltelt idô alatt kevesebb táplálékot fogyaszt el.
Ne engedjük a tévézés közbeni étkezést vagy csipegetést
Próbáljunk meg otthonunk csakis erre a célra kialakított helyiségeiben (étkezô, konyha) étkezni. A tv elôtti nassoláskor, eszegetéskor nehéz odafigyelni a jóllakottságérzet kialakulására, így lehet, hogy többet eszünk a kelleténél.
A lehetô leggyakrabban étkezzen együtt a család
Próbáljuk meg az étkezést kellemessé tenni azáltal, hogy a család együtt ül az asztalnál, beszélgetnek és megosztják gondolataikat. Az étkezés ne a szidás vagy a viták ideje legyen, mert az kellemetlen élményt jelenthet a gyermek számára, amelynek következtében igyekszik majd gyorsabban enni, hogy minél hamarabb felállhasson az asztaltól. A negatív tapasztalatok alapján elôfordulhat, hogy az evést összekapcsolja stressz helyzetekkel.
Az étel ne legyen se büntetés, se jutalom
Az étel büntetésként történô megvonásának következtében elôfordulhat, hogy a gyermek félni kezd, esetleg nem kap eleget enni. Ha például gyermekünket vacsora nélkül küldjük aludni, aggodalommal töltheti el a gondolat, hogy éhezni fog. Ez ellen úgy védekezhet, hogy minden alkalommal eszik, amikor csak lehetôsége van rá. Ugyanígy, amikor különbözô élelmiszereket, többnyire édességeket alkalmazunk gyermekünk jutalmazására, akkor az a képzet alakulhat ki benne, hogy ez az élelmiszercsoport jobb, értékesebb, mint a többi. Ha azt mondjuk gyermekünknek, hogy csak akkor kap édességet, ha megeszik egy tányér fôzeléket, az negatív üzenetként is megjelenhet a fôzelékek vonatkozásában.
Mutassunk jó példát
A gyerekek gyorsan tanulnak, az egészséges táplálkozásra történô nevelésük legjobb módszere pedig a példamutatás. Ha azzal a jó példával járunk elöl, hogy változatosan étkezünk és rendszeresen mozgunk, akkor gyermekünk egész életére megtanulja és alkalmazni fogja, azokat a helyes szokásokat, amelyek az egészséges életmódhoz szükségesek.Túl sok tévénézéssel nô a 2. típusú diabétesz kialakulásának veszélye gyerekkorban

Egy új kutatásban kimutatták, hogy azok az amerikai gyerekek, akik naponta két óránál többet töltenek a televízió képernyôje elôtt, nagyobb valószínûséggel híznak el mint azok a társaik, akik nem néznek ennyit tévét – az elhízás pedig a 2. típusú cukorbetegség egyik jelentôs kockázati tényezôje.
Az Amerikai Diabétesz Társaság (American Diabetes Association) idei találkozóján ismertetett eredmények azt mutatják, hogy a tévénézés hozzájárulhat az amerikai gyerekek körében egyre nagyobb arányban elôforduló 2. típusú cukorbetegség kialakulásához. Az egyik kutatásban 254 gyermeket (12-13 évesek) vizsgáltak, és kiderült, hogy a naponta legalább két órát a tv készülék elôtt töltô gyerekek 30%-a, míg az ennél kevesebbet tévézôk csupán 12%-a volt elhízott.
Egészen a közelmúltig a 2. típusú diabéteszt felnôttkorban kialakuló betegségként tartották számon, mert leggyakrabban az 50 évesnél idôsebb nôknél és férfiaknál fordult elô. Az elmúlt húsz év során azonban folyamatosan növekvô számú gyerek és serdülô esetében diagnosztizáltak 2. típusú cukorbetegséget. Az egészségügyi szakértôk ezt a tendenciát az elhízás gyermekek körében egyre emelkedô arányával magyarázzák.
A Betegségmegelôzési és Regisztrációs Központok (Centers for Disease Control and Prevention) adatai szerint az 1990-es évek alatt Amerikában a felnôttek körében az elhízás 60%-kal gyakoribbá vált aránya 33%-os növekedést eredményezett a 2. típusú cukorbetegség elôfordulásában. A televízió és a videojátékok napjaink legnépszerûbb szabadidôs tevékenységei közé tartoznak, a mozgásszegény életmód pedig köztudottan hozzájárul az elhízás kialakulásához. Ez azt jelenti, ha nem változnak a fiatalok szabadidô eltöltési szokásai, akkor a cukorbetegség elôfordulási aránya tovább emelkedhet a jövôben.

KÉPA testsúly alakulása a gyerekkor után

A NHANES III felmérés (National Health and Nutrition Examination Survey, 1988-1994) keresztmetszeti adatai azt mutatják, hogy a túlsúly elôfordulásának gyakorisága mind a férfiak (42%, 27,6-es átlagos testtömegindex), mind a nôk (52%, 28,5-es átlagos testtömegindex) körében 50-59 éves kor között éri el maximumát. Ebben a felmérésben nem szabták meg a résztvevôk felsô korhatárát és az idôsebb korosztályok különösen nagy számban képviseltették magukat és azt tapasztalták, hogy a túlsúly elôfordulásának gyakorisága és az átlagos testtömegindex is csökkent idôsebb korban : 80 éves kor felett a túlsúly elôfordulásának gyakorisága a férfiak körében 18%-ra (24,7-es átlagos testtömegindex), a nôk körében pedig 26%-ra (24,6-es átlagos testtömegindex) esett. Ugyanerre a következtetésre jutottak a szakemberek Magyarországon is a nyolcvanas évek második és a kilencvenes évek elsô felében végzett táplálkozási vizsgálat során.

Ahhoz, hogy jobban megértsük a testtömegindex korral összefüggô változásait, többéves felmérések adataira van szükség. Egy kutatásban 15 éven át követtek hét férfi korcsoportot (életkoruk a felmérés kezdetekor 21-80 év között), jelentôs különbségeket mutattak ki az egyes korcsoportok között az idô múlásának a testsúlyra gyakorolt hatásában. A felmérés kezdetekor a legidôsebb korcsoportba tartozó férfiak súlya volt a legkisebb; ôk a nyomonkövetési idô alatt vagy tartották súlyukat vagy veszítettek belôle valamennyit. A fiatalabb korcsoportba tartozó alanyok súlya már az induláskor nagyobb volt, amely az idô múlásával csak gyarapodott. Ezek az adatok is azt igazolják, hogy a korosodás és a testsúly változása között statisztikailag is kimutatható összefüggés áll fenn.

A zsíreloszlás tekintetében még következetesebb változásokat regisztráltak: a nyomonkövetési periódus alatt minden egyes korcsoportban nôtt a centrális elhízás, az “alma” forma elôfordulása. Míg a centrális elhízás kialakulása a férfiaknál lassú folyamat, addig a nôknél többnyire a menopauza után kezdôdik el, amikor is a korábbi "körte" forma átalakul és a nôk a nôk elhízása is viszcerális, hasi típusúvá válik. A kutatók körében a mai napig vitatott, hogy a menopauza után kialakuló elhízás mennyiben a hormonális változás eredménye, vagy az idô múlásának, a mozgási szokások megváltozásának a következménye.
Az mindenesetre tény, hogy az átfogó testsúlykarbantartással – a rendszeres fizikai aktivitással, az egészséges táplálkozással, valamint a pszichés támogatással – minden korosztályban megelôzhetô a súlytöbblet kialakulása, illetve csökkenthetô a túlsúly vagy az elhízás.
(Forrás: M&H Communication – Hírlevél)

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink