Fogászati prevenció: küldd be anyádat! | Weborvos

Bizonytalanságokkal bár, de folytatódik a fogászati prevenciós program azokkal, akik túljutnak az átfogó ellenőrzésen.

Mint ismeretes, az OEP tavaly kiírt, a fogászati megelőzést szolgáló pályázatán az alapellátásban részt vevő 2790 praxisból 238 indult, 205 praxis nyert, s ebből 188 szerződött végül az OEP-pel. Ők együtt több mint 700 ezer páciens ellátásáért felelnek, s aszerint, melyik alprogramra jelentkeztek, szeptembertől-decemberig különféle eszközökkel próbálták felmérni a rendelőjükhöz tartozó gyerekek vagy felnőttek, terhes kismamák vagy éppen fogyatékos fiatalok szájüregének-fogazatának állapotát, a szájbetegségekre, illetve a szájüreg daganatos betegségeire hajlamosító kockázatokat és az esetleg meglévő bizonyítékokat egyaránt.

A beszámolókból kiderült, hogy mindössze négy hónap alatt 15 korai szájüregi daganatos esetet és több tucat, rákmegelőző állapotban lévő pácienst szűrtek ki a programban részt vevő fogorvosok. A kiírásnak megfelelően médiaszerepléssel, óvodákban-iskolákban tartott programokkal, és saját ötlettől vezérelt módon, például mesekönyvvel, bábelőadással, pontszerző vetélkedővel szolgálták a felvilágosítást, adtak gyakorlati segítséget a helyes szájápolás elsajátításához, az ínybetegségek megelőzéséhez, így a pályázat mind a kiíró, mind a résztvevők szerint sikeres volt.

A pályázat szakmai ellenőre, Gyenes Mónika adjunktus elmondta: a programban tevékenykedők saját orvosi rehabilitációjukként élték meg ezeket a hónapokat, azaz „orvosként és nem fogfelsőrész készítőként" tevékenykedhettek. A prevenció – bár sok múlik rajta – mostoha területe a fogorvoslásnak, hiszen ez a 200 milliós pályázat is csak a fogászati kassza alig százalékát vitte el. Ahogyan a programban résztvevő egyik fogorvos mondta: egy iskolai osztály szűréséért – ami több órás munka és még több órás adminisztráció – ugyanannyi pénz jár, mint egyetlen fogtömésért a körzeti rendelőben.

A helyzet drámaiságát jellemezheti az is, mit lehetet sikerként elkönyvelniük a doktoroknak. Volt olyan település, ahol nem a helyes használatának módozatait, hanem a fogkefe létezésének tényét is csak most ismerték meg a gyerekek, s az is jó érzéssel tölthette el a fogorvost, ha a kezelésre visszarendelt beteg valóban megjelent az adott időpontban. (A visszarendelésen megjelentek aránya a négy hónap alatt 10-ről 20 százalékra nőtt.)

Szerencsére a pályázaton zömmel kisközségek, illetve kisvárosok vegyes praxisai nyertek, így jól hasznosult a „keresztprevenció": a megvizsgált gyerekeket kísérő szülő is beadta a derekát, illetve fordítva, a szülőnek adott tanács azonnal hasznosult családon belül. Sőt, az egyik beszámoló szerint jól működnek a kifejezetten családi rendelések, s a pályázatnak köszönhetően – vállalásuknak megfelelően - azokhoz is eljutottak a fogorvosok, akikhez eddig egyáltalán nem: szociális otthonok mozgásképtelen lakóihoz, közmunkán lévőkhöz vagy hajléktalanokhoz.

A programon túlmutató hozadéka lehet annak is, hogy a prevenciós praxisok közül több újfajta együttműködést alakított ki, segítőül hívva a védőnőtől a pedagógusokon át a papokig mindazokat, akik saját munkájuk révén ez ügyben is hatással tudnak lenni a településen élőkre.

Mint megtudtuk, a pályázat a helyi hasznán túl ahhoz is munícióval szolgálhat, hogy megszülessenek a ma még hiányzó egységes prevenciós szakmai irányelvek, megszűnjön a mai gyakorlat, amelyben ugyan végeznek prevenciós munkát a doktorok, csak éppen mindenki úgy kódolja, jelenti, ahogyan akarja, éppen ezért sem tervezni, sem ellenőrizni nem lehet – hangzott el a tájékoztatón.