Kutyaharapást Pasteur-rel

Csaknem száz év telt el, ameddig a második - ma már tudjuk hogy vírusos - súlyos betegség, a veszettség elleni védőoltást feltalálták.

Történt pedig 1885-ben, hogy a kilenc éves Joseph Meistert egy veszett kutya csúnyán összeharapdálta. A kétségbeesett anya könyörgött Pasteurnak, hogy oltsa be a gyermeket. Pasteur hosszas lelki vívódás után elvégezte az oltássorozatot, összesen 14 oltást és - a gyermek egészséges maradt. Nevezetes volt a 19 szmolenszki paraszt története, akiket csaknem három héttel korábban veszett farkasok martak meg és Pasteurhoz fordultak segítségért. A sérülteket a Hotel Dieu kórházban helyezték el ( az épület ma is látható Párizsban) és haladéktalanul megkezdődtek az oltások. A 19 muzsik közül négy meghalt, de 15 esetében nem jelentkeztek a veszettség tünetei. Ekkor indult diadalútjára a veszettség elleni védőoltás. III. Sándor cár hálából elküldte Pasteurnek a "Szent Anna rend a gyémántkereszttel" kitüntetést és százezer frankot, amelyből felépült az első Pasteur Intézet (ahol a veszettség elleni védőoltás történetének jelentős magyar vonatkozásai vannak. Az egyik érdekesség, hogy Pasteur csak olyan embereket oltott, akiket veszett állat mart meg, de nem lehetett tudni, mi történik akkor, ha egészséges egyénen végzik az oltást. Koch maga is ellenezte, mert attól tartott, hogy egészségesekben az oltás halálos fertőzést fog okozni.

Ullmann Imre (1861-1937) aki Pécsett született, de egyetemi tanulmányait már Bécsben végezte, 1885-ben előtanulmányként meglátogatta Párizsban Pasteurt és felajánlotta, hogy rajta elvégezheti a megelőző védőoltást. Összesen 10 oltást kapott és semmiféle betegségtünet nem jelentkezett. Érdemes megemlíteni Ullmann Imrével kapcsolatban, hogy 1902-ben ő végezte el az első sikeres kísérletes veseátültetést kutyán.

A másik jelentős esemény Hőgyes Endre (1847-1906) nevéhez fűződik, aki számos jelentős felfedezéssel járult hozzá az orvostudomány fejlődéséhez, ezek közül is kimagaslik veszettséggel kapcsolatos munkája. A budapesti Pasteur Intézetet is ő vezette, ami a mai Hőgyes Endre utcában - akkor Rákos utcában (ahol Nemecsek szülei házmesterek voltak) - épült fel. Több évi kísérletezés után módosította a Pasteur-féle szárított gerincvelővel történő oltást, mert úgy gondolta, hogy nem a kórokozók fertőzőképessége, hanem számuk csökkent. Ez a felismerés vezetett a hígításos módszer kidolgozásához. Ő, a veszettségben elpusztult nyúl nyúltvelőjének azonos súlyú darabkáját fiziológiás sóoldattal eldörzsölte és ebből készített 10-szerestől 10000-szeres hígítási sorozatot. Kísérleti állatokon bizonyította a módszer alkalmasságát és az oltóanyag hatásosságát. Így egyszerűbbé és biztonságosabbá váltak az oltások. A módszert világszerte alkalmazták, hazánkban 1941-ig. Az utóbbi időben már mellékhatás nélküli, sejttenyészeten szaporított és elölt vírusokkal történik a 7 oltásból álló védőoltás-sorozat.

3. rész: Veszélyes közvetítők