• Ónodi-Szűcs
    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

    • Az államtitkár is élt az alkalommal

      Az államtitkár is élt az alkalommal

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

Ha elakad a falat – dysphagia

Címoldal 2003.06.03 01:00 Forrás: M&H Communications

A táplálkozás, illetve az emésztőrendszer egész működésének egyik legtermészetesebb mozzanata a nyelés. Ez a normál körülmények között teljesen automatikus folyamat azonban sok embernek komoly problémát jelent.

Amikor a nyelés természetes
A nyelés akarattal befolyásolható, de attól függetlenül is működő reflex, amelyet az vált ki, hogy a falatot a nyelv a hátsó garatfalhoz érinti. Ettől a gégefedő záródik, a légzést egy pillanatra meggátolja, s a falat a garatba, majd a nyelőcsőbe kerül. A garattól kezdve a falat továbbítása akarattal már nem befolyásolható, azt a nyelőcső izomzata féregszerű mozgása révén továbbítja a gyomor irányába. A falat a nyelőcső-gyomor határán egy szűkületen halad át – ez a gyomorszáj körkörös záróizma, amely a falat megérkezéskor elernyed, majd ismét záródik.

Amikor a nyelés gondot jelent
A nehezített nyelés vagy dysphagia olyan – sokszor fájdalmas és nyugtalanító – érzés, amelyet a beteg az étel vagy a folyadék gyomorba jutása alatt tapasztal. Az érintettek úgy írják le ezt az érzést, mintha a lenyelt falat elakadt volna a torkukban, illetve a mellkasukban.

Mi okozhat dysphagiát?
Dysphagia akkor fordul elő, ha a nyelés folyamatának bármely fázisában probléma adódik. Több tényező is szerepet játszhat kialakulásában, amelyek két nagy csoportba sorolhatók:
1. Garat eredetű dysphagia: Akkor alakul ki, ha stroke (agyi értörténés) vagy valamilyen izom beidegzési zavara miatt a torok izmai nem képesek megfelelően működni, ellazulnak, megnehezítve az ételnek a szájüregből a torokba történő továbbítását. Így, ha a beteg nyeléssel próbálkozik, közben csuklás vagy köhögés következhet be, esetleg a falat útját tévesztve lefelé a légcsőbe vagy felfelé az orrüregbe kerül.
2. Nyelőcső eredetű dysphagia: A dysphagia leggyakoribb formája, mellkasi nyomásérzést, illetve fájdalmat okozhat. A nyelőcső eredetű dysphagia leggyakoribb oka a gyomorszűkület vagy a nyelőcső alsó szakaszának szűkülete, amelynek hátterében legtöbb esetben a reflux betegség áll.

Hogyan vezethet a reflux betegség dysphagia kialakulásához?
A dysphagia általában már a reflux betegség egyik szövődményeként jelenik meg. Hosszú időn át tartó reflux betegség esetén ugyanis a nyelőcsőbe feljutó savas gyomortartalom a nyelőcső nyálkahártyáját állandóan irritálva gyulladás kialakulásához vezethet. A nyelőcső-nyálkahártya károsodásának következményeként – mint általában minden sebgyógyulási folyamatban – hegek alakulnak ki. A hegesedés – a nyelőcső szűkítése révén – a szilárd étel fogyasztását követő nehezített nyeléshez vezet, amely a folyamat súlyosbodásával folyadékfogyasztás esetén is jelentkezik.

Mikor kell a dysphagia tüneteivel orvoshoz fordulni?
Az enyhe vagy alkalmilag jelentkező dysphagia rendszerint nem jelent komoly betegséget, de ha tartósan fennáll, súlyos betegségek, például nyelőcsőrák jele is lehet. Ezért ha valaki rendszeresen nyelési nehézséget tapasztal, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia.

A dysphagia diagnózisának megállapításához a tünetek alapos kikérdezése után általában szükség van műszeres vizsgálatok elvégzésére, hogy kiderüljön, mi áll a hátterében. Ezek a következők:
Endoszkópia: Egy vékony hajlékony csövet a torkon keresztül levezetve belülről tudják vizsgálni a nyelőcső nyálkahártyáját, az esetleges gyulladást, hegeket és szűkületeket.
Nyelőcső manometriás vizsgálat: Egy kis csövet a nyelőcsőbe vezetnek, amely összeköttetésben áll egy nyomásmérő készülékkel. Ezzel mérik a nyelés alatt bekövetkező izom-összehúzódásokat.

Gyógyítható-e a dysphagia?
A reflux betegséggel összefüggő dysphagia esetén savtermelést csökkentő gyógyszerek szedése javasolt a sav maró hatása okozta károsodás megelőzésére. Komolyabb probléma esetén a beszűkült nyelőcső tágítására van szükség. A nyelőcsőtágítást olyan endoszkóppal végzik, amelynek végére egy kis felfújható ballon van felszerelve. Ha ez sem vezet eredményre, műtéti beavatkozás szükséges.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink