• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

      Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

    • Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

      Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

    • Ónodi-Szűcs Zoltán néhány aktuális problémáról

      Ónodi-Szűcs Zoltán néhány aktuális problémáról

  • költségvetés
    • A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

      A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

  • EESZT
    • Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

      Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

    • Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

      Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

    • EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

      EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

Mi is az a bipoláris zavar

Címoldal 2003.09.30 01:00

A betegség
A bipoláris zavar, ismertebb nevén a mániás depresszió olyan komplex mentális betegség, amelyet hangulatingadozások kísérnek. Periódusonként váltakozik az áradó jókedv, ingerlékenység, mély depresszió és a normál kedélyállapot. A betegség leggyakrabban serdülőkorban alakul ki, és a tünetként fellépő kedélyváltozás végigkíséri a beteg egész életét.


Kiváltó okok
A bipoláris zavar kiváltó okai pontosan még nem ismertek, kialakulásában genetikai, környezeti és életvegytani tényezők játszanak szerepet. Legutóbbi felmérések igazolják, hogy a betegség családi eredetű, de stressz és hormonális változások, továbbá traumák is kiválthatják tüneteit.


Gyakoriság
A bipoláris zavar nagyjából 100 millió beteget érint világszerte. Magyarországon ez a szám közel 100 ezer, azonban a betegséget sokszor rosszul határozzák meg, ezért a betegek száma feltehetően ennél sokkal magasabb. A betegségben szenvedők 25-50 százaléka életében legalább egyszer kísérel meg öngyilkosságot, 10-20 százalékuk sikerrel. A pszichiátriai zavarok közül e kórképnél legmagasabb ez az arány, háromszor több, mint az általános népesség körében.


Tünetek
A mániás szakasz tünetei:
- Áradó jókedv, túlzott optimizmus és önbizalom
- Csökkenő alvásszükséglet kimerültségérzet nélkül
- Óriási csalódások, túlzott beképzeltség
- Túlzott ingerlékenység és agresszív viselkedés
- Fokozott fizikai és mentális aktivitás
- Gyors beszédtempó, gyors eszmefuttatások, lobbanékonyság
- Gyenge ítélőképesség, könnyen megzavarható
- Vakmerőség, költekezés, gyors üzleti döntések, szexuális tolakodás
- Csalódás a legbanálisabb esetekben

A depresszió tünetei:
- Szomorúság és megmagyarázhatatlan sírógörcsök
- Jelentős étvágy- és alvásváltozások
- Ingerlékenység, harag, nyugtalanság, agitáció, szorongás
- Pesszimizmus, közömbösség
- Levertség, tartós letargia
- Bűntudat és érdemtelenség érzés
- Koncentráció- és döntésképtelenség
- Képtelen örömét lelni korábbi érdeklődési köreiben, társadalmi visszavonulás
- Megmagyarázhatatlan fájdalmak
- A halál és az öngyilkossági kísérlet ismétlődő gondolata


Bipoláris szakaszok típusai
A bipoláris zavar kúrája során négy hangulati fázist különböztetünk meg, melyek a következőket tartalmazzák:
- mániákus szakasz – csalódásokat jelenthet
- hipománia – a mánia gyengébb változata: ebben a szakaszban egyes betegek jól érzik magukat, és ennek következtében abbahagyják kezelésüket, majd később újra visszaesnek
- major depresszió – a beteg szomorú és reménytelen
- kevert szakasz – egyidejűleg tartalmaz mániákus és depressziós tüneteket is


Diagnosztizálás és kezelés
A bipoláris zavar tüneteinek jellege miatt számos esetben nehéz a diagnózis felállítása, ebből következően a megfelelő kezelési mód megtalálása. A kórisme meghatározása és kezelése rendkívül nehéz. Több mint nyolc év is eltelhet a betegség pontos felismeréséig. Ennek oka az, hogy a betegeket az esetek többségében depressziósként kezelik, csak a depresszív szakasz tüneteit enyhítik, miközben a mániás tünetek észrevétlenek és kezeletlenek maradnak. A kezelést és a diagnózis meghatározását tovább nehezíti, hogy a depresszió után a mániás szakaszban a beteg feldobott, jól és gyógyultnak érzi magát. Abbahagyja a gyógyszerek szedését, a felülvizsgálatokra pedig csak akkor megy el, ha ismét depressziós szakaszt él át.
A mániás depresszió kezelésében a megfelelő terápia mellett a környezet és a család szerepvállalása a legfontosabb.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink