• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

      KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

    • Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

      Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

    • Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

      Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

Gyermekágyi segély és gyermekápolási táppénz

Címoldal 2004.03.01 01:00

A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekápolási táppénz

Ki jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyre?
Az ellátás annak a nőnek jár, aki a szülést megelőzően két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt és a biztosítás tartama alatt szült.

Jár-e terhességi-gyermekágyi segély a biztosítás megszűnését követően?
Csak akkor, ha az anya a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz (illetőleg baleseti táppénz) folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

Az előzetes 180 napi biztosítási időbe mely időtartamot lehet beszámít?
- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának ideje;
- közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje.

Milyen időtartamra jár a terhességi-gyermekágyi segély?
A szülési szabadság időtartamára (168 napon keresztül) jár és összege a napi átlagkereset 70 százaléka.

Örökbefogadó szülő is jogosult-e a terhességi-gyermekágyi segélyre?
A terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralévő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbe fogadta, ha a szükséges feltételekkel rendelkezik az örökbefogadáskor.

Mikor nem jár a terhességi-gyermekágyi segély?
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre az anya a teljes keresetét megkapja;
- ha az anya bármilyen díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez vagy hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenységét személyesen folytatja.
(Az az anya, aki a keresetét részben megkapja, csak az elmaradt keresete után kaphat terhességi-gyermekágyi segélyt.)

Hogyan állapítják meg a terhességi-gyermekágyi segély összegét?
Összege a napi átlagkereset 70%-a. A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzszabályok szerint állapítják meg.
Az ellátás napi összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget veszik figyelembe, amely után a biztosított szülő egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt. A végkielégítés, prémium, jutalom összegét, valamint az egyéb nem rendszeres jövedelmet arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre tekintettel adták.
Az ellátás alapját az irányadó időszakban elért jövedelem alapján állapítják meg.
Irányadó időszak: a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság első napját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napig tart, ha a biztosítási idő folyamatos.
Ha az anya a szülést megelőző évben nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, az ellátás összegét a jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi átlag alapján kell megállapítani.

Ha az anya a fenti irányadó időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, az ellátás naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese – 2004-ben 106.000 forint – harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az igénylő egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe.

A terhességi-gyermekágyi segély összegéből nyugdíj, illetve egészségbiztosítási járulékot nem, kizárólag személyi jövedelemadó előleget vonnak.

Jó tudni!
- a terhességi-gyermekágyi segély megállapítása iránti igényt a munkáltatóhoz kell bejelenteni.
Az igényt a
- társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetén a kifizetőhely,
- ha az igény elbírálására a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága (MÁK) az illetékes, akkor a MÁK;
- ha nincs kifizetőhely, illetve az igénylő egyéni vállalkozó, akkor a vállalkozás székhelye szerint illetékes Megyei (Fővárosi) Egészségbiztosítási Pénztár bírálja el és folyósítja.
Ha a munkáltató nem rendelkezik társadalombiztosítási kifizetőhellyel, az igényt abban az esetben is a munkáltatóhoz kell benyújtani, s majd ő továbbítja a székhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztár részére.

Gyermekápolási táppénz

Meddig veheti igénybe az anya (apa) a gyermekápolási táppénzt?
Erre a következők szerint jogosult:
- egy évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén a gyermek egy éves koráig,
- egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig,
- három és hat év között évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át,
hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) napon át.

Mikor jogosult az anya egy évesnél fiatalabb gyermeke szoptatása, ápolása miatt táppénzre?
Csak akkor, ha egy évesnél fiatalabb, kórházban ápolt gyermekét szoptatja, illetve beteg gyermekét otthon ápolja és nem veszi igénybe a GYES-t, GYED-et vagy a terhességi-gyermekágyi segélyt (Ez a kedvezmény az egyedülálló apának is jár).

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink