• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

      Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

Két legyet egy csapásra

Egészségmagazin 2001.10.20 01:00 Szerző: kávé

Egy a fogápolás témakörében végzett lakossági felmérés válaszai szerint a fogmosás arra való, hogy fehérítse a fogakat, és kellemessé tegye a leheletet, a jó fogkrém pedig tisztít, jóízű és olcsó. A válaszok azt sugallják, hogy a szájápolást inkább tekintjük a szépségápolás, mint az egészségmegőrzés részének, hiszen a szuvasodás elleni védelem, illetve a fluoridpótlás fontossága a lista végére került. Ezért sem meglepő, hogy hazánkban a fogszuvasodás és a fogágy betegségek népbetegségnek számítanak, gyakoriságukat tekintve Európában az első helyen állunk, pedig ma már olyan készítmények kaphatók, amelyek nem csak megelőzik, hanem némiképp „kezelik" is e betegségeket a mindennapos fogmosás során.

Ha az Egészségügyi Világszervezet 1985-ben meghirdetett Egészséget Mindenkinek 2000-re programjának célkitűzései sikerültek volna, akkor az ezredfordulóra az 5-6 éves gyermekek legalább felének ép volna a fogazata és a kiskamasz korosztály tagjainál sem találna a fogorvos három kezelt fognál többet. Ezzel szemben egy friss felmérés tanúsága szerint az 5-6 éves korcsoport mindössze 25-30 százaléka rendelkezik ép fogazattal, a 12 éveseknek átlagosan három-négy maradó foguk beteg, 75 százalékuknak az ínye sem egészséges és 15-20 százalékuk fogszabályzó kezelésre szorul. Az idősebbeknél sem rózsás a kép: a 18 évesek 34 százalékának maradandó foghiánya van, azaz mindössze 66 százalékuk rendelkezik hiánytalan fogazattal,- tudtuk meg dr. Szőke Judit egyetemi docenstől. A középkorúak statisztikája szerint a 35-44 éveseknek átlagosan 16 beteg foga van, a felnőtt lakosság 95 százaléka fogágy betegségben, az időskorú lakosság 26 százaléka pedig teljes foghiányban szenved. Bár a hiányos vagy rossz fogazat számos belgyógyászati jellegű nyavalya kiindulópontja lehet, amiért nem sorolható az esztétikai gondok közé, mégis, megdöbbentőbb a tény: az ajak – és szájüregi rákok halálozása az utóbbi években a háromszorosára emelkedett magyarországon.

Ezért is szomorú, hogy a lakosság körében végzett felmérések tanúsága szerint a megkérdezettek inkább a szépségápolás részének tekintik a fogápolást, kisebb jelentőséget tulajdonítanak a megfelelő szájhigiéne betegségmegelőzésben játszott szerepének. Nem csak az szomorú, hogy hazánkban az éves fogkrém fogyasztás átlagosan 2,5 tubus fejenként, fogkeféből átlagosan mindössze fél darabor veszünk, hanem az is, hogy elvárásaink alapján fontosabb a fogkrém íze, fehérítő hatása, ára, mint az, mennyire véd a szuvasodás, a fogínysorvadás, a fogak túlérzékenysége ellen. Pedig e három veszélyes és fájdalmas állapot ma már akár a fogmosással is „kezelhető", ahogyan természetesen megelőzhető is.


A szuvasodás megelőzése, kezelése
Ma már tudományos erejű bizonyítékok vannak arra, hogy a fogszuvasodás megelőzésében a fluoridok jótékony hatásúak, kedvezően befolyásolják a szájhigiénét. Alakalmzásuk minden olyan helyen javasolt, ahol a természetes ivóvíz nem tartalmaz ,megfelelő mennyiségben fluoridot. Mivel hazánk területének nagyobb része ilyen, ezért a lakosság 98,8 százaléka fluorpótlásra szorul. A legnagyobb jelentőségű eljárás a fluoridok helyi használata, azaz a mindennapi fogmosás fluorid tartalmú fogkrémmel.

Több mint 350 vizsgálat bizonyította már, hogy a fogszuvasodás megelőzésére alkalmazott fluoridok közül, speciális molekuláris szerkezete és egyedülálló felületaktív tulajdonságai miatt kiemelkedik a szerves eredetű aminfluorid. Ez ugyanis – ellentétben a többi, szervetlen fluoriddal – nem véletlenszerűen oszlik szét a szájüregben, hanem koncentrálódik a fogzománc felületén. Olyan homogén réteget képez a fogfelszínen, amely hosszú ideig ellenáll a nyál romboló hatásának, sőt, a fogak felületén fluoridraktárakat képezve védi azt a savas támadással szemben, mert e raktárakból folyamatosan szabadul fel a fluorid. Enyhén savas kémhatásának köszönhetően a fluorid beépülése is fokozottabb, ennek köszönhető, hogy a szuvas felületek terjedése megállítható, sőt a folyamat visszafordítható. Egyedülálló tulajdonságai révén az aminfluorid még alacsony koncentrációban is csökkenti a baktériumok savtermelését, így a legveszélyeztetettebb korosztálynál, a gyermekeknél is segít kivédeni a fogromlás kockázatát.


A fogérzékenység a betegség szeizmográfja
A szabaddá váló fognyak és az emiatt kialakuló túlérzékenység az egyik leggyakoribb fogászati probléma, a felnőttek kétharmada kínlódik vele. A hideg-meleg ételek fogyasztásakor érzett fájdalom jelzi, hogy már sem a fogíny, sem a kemény zománcréteg nem védi a fognyakat. Így az ingerek a nyitott dentin csatornácskákon keresztül a fogbélben lévő idegvégződésekhez jutnak. Ez az állapot nem pusztán kellemetlen, hanem veszélyes is, mert a szabaddá váló fognyak erősebben ki van téve a fogszuvasodásnak.
A fogíny visszahúzódásáért leggyakrabban a rossz fogmosási technika kiváltotta mechanikus behatások, illetve idősebb korban a gyógyszerek okozta kémiai behatások, sőt, egyszerűen az öregedés természetes folyamata okolható, de szerepet játszik a kialakulásában az íny idült gyulladása (például a terhesség alatt), de káros szokások, például a dohányzás kiváltotta fogínysorvadás is állhat a hátterében.
Mivel a fogérzékenység inkább tünet, mint betegség, ezért legfőképpen annak okát kell megszüntetni. Az eddig már bevált ELMEX termékcsalád két új tagja, a néhány héten belül kapható ELMEX Sensitive Plus fogkrém és szájvíz egyedülálló összetétele folytán képes arra, hogy rendszeres használata során befedje a nyitott dentin csatornákat, és ezzel megszűnteti a túlérzékenységet. Ugyanakkor, az ELMEX fogrém fő hatóanyaga, az aminfluorid a fogszuvasodás ellen is védelmet nyújt a veszélyeztetett fognyak és foggyökér számára. Az ELMEX sensitive szájvíz emellett olyan újonnan szabadalmaztatott polimert tartalmaz, amely védőhatású filmréteget képez az érzékeny fogak felszínén, növelve a fájdalmas ingerekkel szembeni védelmet. A fogkrém és a szájvíz klinikai vizsgálatokkal igazoltan egymás hatását kiegészítő, azt felerősítő termékek.



Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink