• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

      Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

    • Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

  • EESZT
    • Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

      Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

      EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

A VISSZÉRBETEGSÉG

Egészségmagazin 2002.07.17 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: T.T.

Míg a fiatalok körében alig fordul elő, addig az 50-60 éves férfiak és nők körében már majdnem minden második embernek van visszér betegsége. Ennél is megdöbbentőbb az a tény, hogy ez a tulajdonképpen kezelhető és jól karbantartható betegséget gyakran oly mértékben elhanyagolják, hogy ennek nyomán fekély alakul ki.

Dr. Cserényi László érsebészt a népbetegségnek számító visszérbetegségről, és annak kezelési módjairól kérdeztük.
– Mitől alakul ki az érrendszernek ez a sajátos elváltozása?
– Meg kell különböztetnünk az elsődleges, és a másodlagos visszérbetegséget. Míg az elsődleges kialakulásáért a genetikai hajlam, a nem (nőknél gyakoribb), a hormonális hatások, az álló foglalkozás, az elhízás tehető felelőssé, addig a másodlagos visszér a mélyvénák elzáródása következtében alakul ki.
Milyen tüneteknek kell jelentőséget tulajdonítanunk?
– A visszér betegségnek vannak látható tünetei, és vannak panaszai. Ilyen például a „hangyamászás" illetve a „nyugtalan láb" érzése, vagy a lábzsibbadás. Ha a visszér szövődményessé válik, gyulladásba jön, akkor erős fájdalom, pirosodás is jelentkezhet. Sőt, elhanyagolt esetben akár felterjedhet, és tüdőembóliát is okozhat. A másodlagos visszérbetegség a mélyvénás trombózis következtében alakul ki. A trombózis fő tünetei közé tartozik a végtag duzzanat és a fájdalom. Ez a probléma sürgős kórházi ellátást igényel. Ha lezajlott a trombózis, az elzáródott mélyvénák elkerülésére alakul ki a másodlagos visszeresség. Ilyenkor az elsődlegeshez hasonló tüneteket okozhatnak, és ugyanolyan kezelést igényelnek.
– Milyen módszerek jöhetnek szóba?
– A visszérbetegség kezelésében legfontosabb szerepet a mozgás, a rugalmas pólya és a gyógyszerek játszanak. A kis „seprő", vagy pókhálószerű visszerek kezelésében az injekciós kezelés a legelterjedtebb és leghatékonyabb, míg a kifejlett visszerességnél a műtét jön szóba. Ilyenkor tulajdonképpen a tágult visszereket távolítjuk el, speciális módszerrel. A legújabb álláspont szerint a felületes visszér-gyulladásoknál a korai sebészeti megoldás egyre fontosabb szerepet játszik. Ha ugyanis a gyulladást csak gyógyszeresen és helyileg kezeljük, akkor az még hetek, hónapok múlva is számos kiterjedt érzékeny csomó formájában észlelhető. Amennyiben viszont korai sebészeti beavatkozás történik, akkor néhány hét alatt teljesen meggyógyulhat.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink