• influenza
    • Influenza: negyvenezer vakcina Somogyban

      Influenza: negyvenezer vakcina Somogyban

    • Többen kaphatnak influenza elleni védőoltást

      Többen kaphatnak influenza elleni védőoltást

    • A legnépszerűbb és a legelutasítottabb vakcina

      A legnépszerűbb és a legelutasítottabb vakcina

  • Zombor-csomag
    • Kórházi vezetők együttműködését kérte az államtitkár

      Kórházi vezetők együttműködését kérte az államtitkár

    • Átláthatóbb pénzügyek az egészségügyben?

      Átláthatóbb pénzügyek az egészségügyben?

    • Éger szerint támogatandó az ágazat átalakítása

      Éger szerint támogatandó az ágazat átalakítása

  • ebola
    • Bizakodnak az ebola-ellenes vakcina sikerében

      Bizakodnak az ebola-ellenes vakcina sikerében

    • Ebola: a német kormány mentőrepülőgéppel készül

      Ebola: a német kormány mentőrepülőgéppel készül

    • Mikola: nem elég gyors az ebola elleni védekezés

      Mikola: nem elég gyors az ebola elleni védekezés

TÁJÉKOZTATÓ A MENINGOCOCCUS BETEGSÉGRŐL

Egészségmagazin 2003.01.23 01:00 Forrás: OEK

A invazív meningococcus betegség okozója egy baktérium, a „Neisseria meningitidis", másnéven meningococcus. E baktériumnak több típusa van (A, B, C, Y, W135 stb.), Magyarországon a leggyakoribb a B és a C szerocsoportú kórokozó. E baktérium gyakran kimutatható az egészsége emberek orrüregének és garatjának nyálkahártyáján. A betegség a téli időszakban gyakoribb, de megjelenése nem zárható ki a melegebb hónapokban sem. Az Országos Epidemiológiai Központ összefoglaló tájékoztatója.

A meningococcus betegség általában ritkán fordul elő Európában, de Afrika egyes területein az A típusú kórokozó honos, és járványos méretekben okoz nagyszámú megbetegedést. Magyarországon 1931. óta bejelentendő betegség, ezen adatok alapján megállapítható, hogy voltak időszakok, amikor igen nagy számban (ezres nagyságrendben) fordult elő, azonban az elmúlt négy évtizedekben az évente bejelentett megbetegedések száma mindössze 20-100 között változott. Hazánkban a megbetegedések általában szórványosan fordulnak elő, de 1999 telén - 2000 tavaszán nagy riadalmat keltő járvány zajlott le.

A betegség megjelenési formái

A meningococcus betegség klinikailag két formában jelentkezhet
1./ agyhártyagyulladás illetve 2./ vérmérgezés (szepszis) képében. A két forma gyakran együtt jelentkezik.

1./ Agyhártyagyulladás (meningitisz)

Mit jelent a szó: meningitisz?
A meningitisz orvosi kifejezés, magyarul agyhártyagyulladást vagyis az agyvelőt körülvevő burok gyulladását jelenti, melynek a leggyakoribb oka vírus- vagy baktérium-fertőzés. A meningococcus (a pneumococcusok után a második leggyakoribb agyhártyagyulladást okozó) baktérium az orr vagy a torok nyálkahártyáján áthatolva a keringésbe tör, és onnan az agyhártyákhoz jut el, ahol gyulladást okoz.

Az agyhártyagyulladás többnyire igen gyorsan, órák, esetenként 1-2 nap alatt kialakuló, súlyos, azonnali orvosi ellátást igénylő állapot. Ha a betegség időben felismerésre kerül és a beteg gyorsan megfelelő kezelést kap, jó esély van a teljes gyógyulásra, bár maradványtünetek nem ritkák. A meningococcus okozta agyhártyagyulladás halálozási aránya hazánkban 5% körül alakul. A halálesetek a csecsemők és az idős betegek között a leggyakoribbak.

2./ A vérmérgezés (szepszis)

A baktérium az orr vagy a torok nyálkahártyáján áthatolva a vérkeringésbe jut, és a megbetegedések kb. felében vérmérgezést, más néven ún. szepszist okozhat, agyhártyagyulladás nem alakul ki. Ilyenkor a véráramba került kórokozók nagy gyorsasággal szaporodni kezdenek és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszálerek elzáródásához vezetnek, fontos szervek és a bőr vérellátása romlik. Ennek következménye, hogy a vérnyomás csökken, a vizelet-elválasztás megszűnik, a bőrön és egyes belső szervekben bevérzések, majd elhalások keletkeznek, a keringés összeomlik. A betegség órák alatt kialakulhat és az agyhártyagyulladásnál jóval nagyobb arányban, igen gyorsan halálhoz vezethet.

A megbetegedések kb. negyedében az agyhártyagyulladás és a szepszis együtt jelentkezik.

A LEGFONTOSABB

Hogyan lehet felismerni a betegséget?

A betegséget sokszor torokgyulladás, felsőlégúti megbetegedés előzi meg.

1./ Az agyhártyagyulladásnak kezdetben nem mindig jellegzetesek a tünetei, gyakran általános tünetekkel, lázzal, levertséggel, fejfájással kezdődik. A jellegzetes tünetek, az erős fejfájás, a hányás és a tarkómerevség később alakulnak ki.

2./ A vérmérgezés
A meningococcus okozta vérmérgezés gyorsan, órák alatt alakul ki. A magas láz ellenére hűvös tapintatú, liláskék színű végtagok, a könnyen elnyomható, szapora pulzus a súlyos keringési zavar jelei.

A meningococcus okozta vérmérgezés felismerésében a bőrtünetek sokat segítenek. A kezdetben tűszúrásnyi piros pöttyök, majd a bőralatti bevérzések egyre növekedő foltok formájában jelentkeznek. Emlékeztetnek a véraláfutásra, színük azonban sötétbordó, éles szélük jól körülrajzolható. A később lencsényi, forintosnyi méretűre növekedett foltok bármelyik testrészen, akár a fülcimpán, talpon is előfordulhatnak.

MÁS BŐRJELENSÉGEKTŐL AZ KÜLÖNBÖZTETI MEG, HOGY A BŐRALATTI VÉRZÉS NEM TŰNIK EL, HA ÜVEGPOHARAT NYOMUNK RÁ, ugyanakkor más kiütések, rovarcsípések elhalványodnak.

Azt a beteget, akin bőrvérzés mutatkozik, azonnal meg kell mutatni orvosnak! Figyelni kell a beteg általános állapotát, légzését, ellenőrizni kell a hőmérsékletét (hőmérővel), az alvó gyermek ébreszthetőségét. A hűvös végtagok, az aluszékonyság, a bevérzések megjelenése, szaporodása életveszélyes állapot jele. A betegnek haladéktalanul orvosi ellátásra van szüksége! Ha ügyelet vagy háziorvos nem érhető el, mentővel kórházba kell szállítani. Amíg orvos nem látja, nem szabad felügyelet nélkül hagyni!

Jellegzetes tünetek csecsemőknél :
(Az alábbi tünetek külön-külön, vagy együttesen jelentkezhetnek.)
LÁz, étvágytalanság, fejhangú sírás, hátrafeszített fej, rémült tekintet, nyugtalanság, eszméletlenség, bőrvérzések

Kisgyermeknél, fiatalnál jelentkező, kezdetben még ismeretlen eredetű láz esetén a hozzátartozóknak rendszeresen, még éjszaka is 2-4 óránként javasolt figyelni a beteg állapotát, keresni az esetlegesen kialakuló bőrjelenségeket, az életveszélyes állapot fent leírt további jeleit.

Minél fiatalabb a csecsemő, annál bizonytalanabbak a tünetek. A láz nem mindig magas. A csecsemő „rosszullétére" utal a riadt, szenvedő tekintet, a hányinger, a hányás, az étel, a szoptatás visszautasítása és a sikoltozó sírás. Ilyenkor az agyhártyák gyulladása miatt duzzadnak az agyburkok és a koponyán belül fokozódik a nyomás. A fejtetőn, a csontok találkozásánál lévő kutacs - mely egészséges csecsemőknél puha - agyhártyagyulladáskor feszes tapintatú, esetleg kiboltosuló.

A baba életveszélyes állapotban van, ha aluszékonnyá válik, nem ébreszthető, nyaka merev, fejét hátraszegve tartja és gerince ívben megfeszül. Súlyosbítja a helyzetet, ha keringési zavar is észlelhető, azaz magas láz ellenére, hűvösek, liláskékek a végtagok.


Jellegzetes tünetek felnőtteknél:

Hányinger, magas láz, fejfájás, tarkómerevség, fénykerülés, gyengeség, izületi fájdalom, eszméletvesztés.

A korai felismerés a beteg életét mentheti meg, a késlekedés tragikus következménnyel járhat.

Mi a teendő meningococcus betegség gyanúja esetén?

Azonnal orvost kell hívni, ha személyesen azonnal nem elérhető, le kell írni számára a tüneteket, telefonon kell tanácsot kérni tőle! Ha orvos azonnal nem elérhető, mentővel a legközelebbi kórházba kell szállítani a beteget. Minél korábban ismerik fel a betegséget és kezdik el megfelelően kezelni a beteget, annál nagyobb esély van a gyógyulásra!


Hogyan terjed a betegség?


A fertőzés forrása csak a baktériumot tünetmentesen hordozó vagy beteg ember lehet.
A baktérium a környezetbe kikerülve hamarosan elpusztul, emberről emberre történő átviteléhez szoros kontaktus szükséges. A fertőzés a nyál közvetítésével, egyrészt cseppfertőzés révén köhögéssel, tüsszentéssel másrészt közvetlen kontaktus útján, pl. csókolódzással terjed. A zsúfolt lakáskörülmények, az egy helységben való alvás növeli a fertőzés veszélyét. A betegség átvitelének esélye igen kicsi.
A kórokozó tünetmentes hordozása igen gyakori (5-50%). A tünetmentes hordozás nem veszélyes, sőt segíti a természetes védettség kialakulását, ami az életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban alakul ki.

A baktériummal korábban nem fertőzött személy a fertőzést legtöbbször tünetmentes hordozótól kapja, csak kevesen fertőződnek egy beteggel történt kontaktust követően. A meningococcust már tünetmentesen hordozó személyben az invazív betegség csak igen ritkán alakul ki, ekkor előzetes vírusfertőzés, testi megterhelés stb. következtébe a baktérium áthatol a nyálkahártyán (invázió), és megbetegíti gazdáját. Mindezek alapján a betegség leggyakrabban nem járványosan, hanem szórványosan fordul elő. A betegség lappangási ideje 2-10 nap, leggyakrabban 3- 4 nap.

A csecsemők és a kisgyermekek a leginkább veszélyeztetettek, továbbá a zárt közösségben élő, vagy alkalmi közösségben szórakozó, tartózkodó fiatalok (15-24 évesek) körében gyakoribb a megbetegedés. A betegség kialakulásának esélye a kor előrehaladtával fokozatosa csökken.


Hogyan gyógyítják a meningococcus betegségre gyanús esetet?

Ahhoz, hogy tisztázzák, tényelegesen baktérium vagy vírus okozta-e a fertőzést, és ha baktérium a kórokozó, melyik a leghatásosabb antibiotikum, vér és agyvíz vizsgálatot kell végezni. Az agyvizet a gerinccsatornából nyerik, a beavatkozást követően a panaszok, a fejfájás, hányinger és hányás enyhülnek. A meningococcus betegségben szenvedőket antibiotikummal és a tüneteket enyhítő szerekkel kezelik.
A vírus eredetű agyhártyagyulladáskor nincs szükség antibiotikus kezelésre.


Mit tehetünk a meningococcus betegég megelőzésére?

A megelőzés fajlagos és nem fajlagos módszerei ismertek.

A betegség megelőzésére nem fajlagos módszerként az általános higiénés viselkedési szabályok betartása igen hasznos, pl. „zsebkendőbe köhögj-tüsszents!", a vitamindús táplálkozás, a dohányzás mellőzése, a zsúfoltság kerülése, a gyakori szellőztetés, a kezdődő felsőlégúti megbetegedéssel korán történő orvoshoz fordulás, stb.

Meningococcus betegségben szenvedő környezetében a fertőződés veszélye az átlagosnál nagyobb. A beteggel szoros kapcsolatban lévők - minél hamarabb - antibiotikumot kapnak, mely elpusztítja a torokban, orrban esetlegesen megtelepedett baktériumokat. Magyarországon a Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ) a beteg lakóhelye szerint illetékes intézete biztosítja ingyenesen a gyógyszert. Annak meghatározása, hogy kiknek szükséges a megelőzést szolgáló antibiotikus kezelés, a Tisztiorvosi Szolgálat orvosának feladata.

A fajlagos megelőzés, vagyis védőoltás alkalmazása nem minden meningococcus betegség megelőzésére alkalmazható. A meningococcus baktérium két típusa ellen többfajta oltóanyag is forgalomban van, melyekhez a háziorvos által felírt recept kiváltásával lehet hozzájutni. Ezek az oltóanyagok azonban a baktériumnak hazánkban leggyakrabban előforduló típusai közül csak a C szerocsoport által okozott megbetegedések ellen nyújtanak védelmet.
A B típusú meningococcus ellen világszerte nincs még kereskedelmi forgalomban oltóanyag, ilyen vakcina előállítására irányuló kísérletek napjainkban is folynak.
A védőoltás szükségességéről – Ön vagy gyermeke esetében – a háziorvos ad tanácsot.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink