• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

A kocogás nem óv az infarktustól

Egészségmagazin 2003.04.16 01:00 Forrás: FlashNews

Heti ötször, fél óra kocogás ugyan egészséges, de nem véd meg egy esetleges korai infarktustól.

Az angolszász egészségügyi szervezetek ajánlása szerint 30 perc intenzív fizikai mozgás – hetente ötször – jótékonyan hat az egészségi állapotra. Azonban egy most napvilágot látott kutatás szerint csak az erőteljesebb intenzitású mozgás véd egy nem várt szív-és érrendszeri megbetegedés ellen, legalábbis a férfiak körében. Így az egészségügyi irányelvet hamarosan felülvizsgálat alá vetik.
John Yarnell vezetésével a belfasti orvosi egyetem kutatócsoportja 11 éven keresztül 1975 walesi 45-59 közötti egészséges férfi szabadidős tevékenységeit vizsgálta, hogy kiderítse, milyen összefüggés van a különböző hatásfokú mozgások és a szív- és érrendszerbeli megbetegedések, esetleges halálozások között.

A különböző mozgásokat intenzitásuk alapján osztályozták az orvosok. A könnyebb mozgások csoportjába többek között a sétát, a bowlingozást, a vitorlázást osztották. A közepes intenzitású tevékenységeket a golfozás és a tánc jelentette, míg a legmegerőltetőbb sportok között szerepelt a hegymászás, az úszás, a kocogás, vagy a teniszezés.
A kutatás ideje alatt 252 férfi hunyt el. Hetvenöt százalékuknál valamilyen szív-és érrendszerbeli betegséget állapítottak meg a vizsgálatok, míg a többieknél rákos megbetegedés volt a halál oka.

A tanulmány arra a következtetésre jutott, azok a férfiak, akik kevésbé megerőltető sportot űztek, nagyobb eséllyel hunytak el szívbetegségekben, míg az intenzív mozgást végzők között kevesebb volt a halálozási arány. „Azok a középkorú férfiak, akiknél nem diagnosztizáltak érrendszerbeli megbetegedés jeleit a vizsgálat előtt, és aktívan sportoltak, nem betegedtek meg." – volt olvasható a brit Heart orvosi lap hasábjain. Az elemzések azt is megmutatták, hogy a gyakorlatok intenzitása sokkal erőteljesebb faktor, mint az elégetett kalóriák száma.

Belinda Linden, a brit Szív Alapítvány egyik munkatársa kijelentette, hogy a tanulmány eredményei alapján elengedhetetlen az egészségügyi irányelvek felülvizsgálata, de még további vizsgálatok szükségesek.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink