• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

Becslés helyett tények

Egészségmagazin 2003.06.19 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: CS. Benkő Judit

A magyar nők 56 százaléka küszködik súlyos vagy kevésbé súlyos vizeletvesztési problémával, - derül ki egy reprezentatív hazai felmérésből.

Az összegzés szerint a megkérdezettek 72 százaléka, az akaratlan vizeletvesztők 38 százaléka egyáltalán nem használ semmilyen védőeszközt az elcseppenő vizelet felfogására, - állapíthatja meg az Európában is egyedülálló, a női vizelet-inkontinenciával kapcsolatos országos reprezentatív felmérés, amelyet az INKO FÓRUM kezdeményezett.

A felmérést 35448 magyarországi nő személyes kikérdezésével végezték el a védőnők, az adatokat a Szonda Ipsos közvélemény kutató cég dolgozta fel és elemezte. Az adott válaszok alapján a panaszokat említők előfordulása 50 év felett jóval gyakoribb, a 65 év felettiek körében pedig már a panaszok súlyossága is ugrásszerűen megnő. Az adatok azt mutatják, hogy a nőknél jelentkező inkontinencia számos erre hajlamosító tényező eredőjeként alakul ki. Az életkor, a hormonális állapot (menstruál-e az illető vagy szed-e hormon készítményeket), a gyerekszülés módja valamint a testsúly is hajlamosító tényezőként jelenik meg a vizeletinkontinencia kialakulásában.

A természetes úton szülés és az inkontinencia kapcsolatát mutatja, hogy azok közül, akik egyáltalán nem szültek 58 százaléka semmilyen vagy csak minimális tünetekről számolt be, míg 1-3 gyereket természetes úton világra hozók körében 40 százalékos ez az arány. A nagyobb testsúly ugyancsak hajlamosító tényezőnek tekinthető, hiszen a 70 kg feletti nők kétharmada számolt be vizeletvesztésről, szemben az 51-60 kg közöttiek 40 százalék körüli arányával. A hormonális változások hatása nem egyforma mértékben jelentkezik az enyhébb és a súlyosabb esetekben. Míg a kevésbé súlyos vizeletvesztőknél szinte mindegyik csoportban hasonló hatás mutatható ki, addig a súlyosabb esetekben a rendszeres havi vérzéssel már nem rendelkezők – a változás kora után lévők vagy műtéten átesettek csoportja - az átlagosnál gyakrabban jelennek meg közöttük.

Lényeges: mindezen tényező együttesen, egymással kölcsönhatásban fejti ki hatását. A konkrét helyzeteket illetően a legtöbb nő arról tett említést, hogy köhögés vagy tüsszentés során cseppen el a vizelete: az összes megkérdezett 44 százaléka, az akaratlan vizeletvesztők 86 százaléka tett erről említést. Ennek mintegy felére tehető (20 illetve 40 százalék) azoknak az aránya, akiknek nevetéskor csöppen el a vizeletük, míg a megkérdezettek jóval kisebb aránya említette a kisebb fizikai igénybevételt (ugrálás, tornázás, lépcsőn fel-le járás).

Valamennyi szituációra jellemző, hogy az adott helyzetben jelentkező vizeletvesztés az átlagosnál gyakrabban jellemzi az 50 év felettieket: a leggyakrabban előforduló köhögés, tüsszentés során bekövetkező esetben például az 51-65 év közöttiek 57 százaléka, a 65 év felettiek 73 százaléka számolt be erről.

A megkérdezettek közül 43 százalék betegségnek tartja a tüneteket, és 32 százalék úgy véli, hogy ez egy állapot, míg a 15 százalék a korral járó természetes jelenségként könyveli el. Tíz százalék nem adott választ. Igen kevesen tartják az inkontinenciát olyan megváltoztathatatlan helyzetnek, amelybe egyszerűen bele kell nyugodni, miután semmilyen más megoldás nem létezik. Ez a válasz gyakoribb a változó korban lévők körében, különösen a 65 év felettiek esetében.

Ugyanakkor a felmérés adatai azt is bizonyítják, hogy a betegek többsége orvosi segítség nélkül néz szembe ezzel a problémával, holott az akaratlan vizeletvesztés az érintettek 52 százalékát esetenként zavarja, 16 százalékát nagyon, 2 százalékát pedig napi cselekvésében is gátolja. Minél gyakoribb a vizeletvesztés egy érintettnél, értelemszerűen annál valószínűbb, hogy zavaróként éli meg azt.

A megkérdezettek 77 százaléka hallott már az inkontinenciáról. A harminc év alattiak kevésbé tájékozottak az e fogalmat illetően, s ugyanezt mutatják az adatok a 65 év felettiek körében is. A valamilyen segédeszközt igénybevevők jellemzően egy eszköz mellett maradnak. A legnépszerűbb a tisztasági/egészségügyi betét, melyet az érintettek 41 százaléka vesz igénybe. A hagyományos vattát 11 százalék használja, a speciálisan erre a problémára kifejlesztett inkontinencia betétet pedig 9 százalék Elgondolkodtató, hogy miért alakultak ki ezek az arányok, és például miért nem használja a vizeletvesztéssel küszködő illető a speciálisan az inkontinenciára kifejlesztett betétet.

Kapcsolódó hírek

  •  | 
  •  | 
  •  | 

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink