• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

      KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

    • Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

      Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

    • Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

      Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

Percekben mért esély a túlélésre

Egészségmagazin 2003.07.09 01:00 Forrás: StratAn

Ma a hirtelen szívhalál a vezető halálok Magyarországon, évente háromszor annyian halnak meg ez okból, mint az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában.

A hirtelen szívhalál világszerte óriási problémát jelent. Az Amerikai Egyesült Államokban évente 350 ezer áldozatot követel, ami a felnőtt lakosság közel 0,1 százalékát jelenti. A nyugat-európai országokban is ez az arány jellemző. Összehasonlítva a Magyarországon jellemző szív-érrendszeri halálozási adatokat a hasonló nyugat-európai adatokkal, azt kell feltételeznünk, hogy Magyarországon ennél is sokkal rosszabb a helyzet. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de a fentiek alapján évente csaknem 26 ezer honfitársunk (a felnőtt lakosság közel 0,3 százaléka) hal meg ez okból. Ez az arány háromszor akkora, mint az Egyesült Államokban, illetve Nyugat-Európában. Ma a hirtelen szívhalál a vezető halálok Magyarországon.


A leginkább elfogadott definíció szerint hirtelen szívhalálnak nevezzük azt a szíveredetű halált, ahol a tünetek fellépése és a halál bekövetkezése között maximálisan egy óra telik el, függetlenül attól, hogy az illetőnek megelőzően volt-e ismert szívbetegsége, vagy sem. A kórházon kívül előforduló hirtelen szívhalál esetek jelentős hányada a szívbetegség első megnyilvánulása.


A hirtelen szívhalál hátterében mindig szívritmuszavar áll. A kórházon kívül bekövetkező esetek nagy részében ez kizárólag elektromos úton kezelhető ritmuszavar, leggyakrabban kamrafibrilláció.


Röviden a kamrafibrillációról
A kamrafibrilláció a szívizomzat kaotikus elektromos tevékenysége, mely a szívnek mint pumpának a mechanikai működését – normális összehúzódását – teszi lehetetlenné. Ennek következtében a szív pumpáló teljesítménye megszűnik, a keringés leállásával a szervek (az agy és maga a szívizomzat is) vérellátás nélkül maradnak.
Okként leggyakrabban akut oxigénhiányos állapot jelölhető meg, de felléphet baleset, az ionháztartás-zavara, megerőltetés vagy erős mellkasi ütés következtében is. Tünete az eszmélet elvesztése, a pulzus, illetve a légzés azonnali leállása.


Személyes rizikófaktorok:
1. 40 év feletti életkor,
2. nőknél a klimax, a változás kora,
3. magas vérnyomás,
4. magas koleszterinszint,
5. cukorbetegség,
6. szívbetegség (pl. lezajlott infarktus),
7. családi halmozódás,
8. mozgásszegény életmód,
9. dohányzás.
Megelőzésében jelentős szerep jut a felsorolt kórállapotok kezelésének, a kamrafibrilláció azonban látszólag teljesen egészséges embernél is felléphet.


Gyors segélynyújtás – a túlélés egyetlen esélye

Mivel az esetek jelentős hányada kórházon kívül következik be, döntő fontosságú, hogy minél többen ismerjék és alkalmazzák is az újraélesztés alapvető módszereit.
Az újraélesztés folyamatának jelképe az ún. túlélési lánc. A folyamat egyes láncszemei azonos jelentőséggel bírnak, és egyenértékűek. Bármelyikük elégtelensége vagy hiánya értéktelenné teszi a további ellátást annak minőségétől függetlenül.


A lánc elemei a következők:
1. Korai észlelés, korai segélykérés
Az elsősegélynyújtás nagyon fontos lépés, de a szakszerű segítség nem maradhat el. Ideális esetben több ember van jelen, akik közül az egyik értesíti a mentőket, miközben a következőkben leírt lépések is kezdetüket veszik.
2. Korai alapszintű újraélesztés
Amennyiben az életfunkciók hiánya észlelhető, az alapszintű újraélesztést azonnal meg kell kezdeni, függetlenül attól, hogy mi volt a kiváltó ok.
3. Korai defibrillálás
4. A lehető legkorábban elkezdett fejlett,
eszközös újraélesztés


Korai defibrillálás – az életmentés kritikus láncszeme
A legtöbb esetben a hirtelen szívhalált szenvedett beteg túlélése elsősorban azon múlik, hogy defibrillálása mihamarabb megtörténik-e.
Defibrillálás alkalmával meghatározott energiatartalmú áramot vezetnek keresztül a szíven. Ezzel az ütéssel kioltják a szívizom kaotikus elektromos aktivitását, amely akadályozza a szabályos mechanikai működést. Az így bekövetkezett elektromos csendben esélyt adnak a szívizomzat saját, normális ingerképzésének beindulásához.
A hirtelen szívhalál bárhol, bármikor bekövetkezhet. A megfelelő defibrillátor nélkül a legtöbb esetben a betegeknek nincs, vagy alig van esélyük a túlélésre. A mentők minden igyekezet ellenére sokszor későn érkeznek ahhoz, hogy a beteget megmenthessék.
A defibrillációra rendelkezésre álló idő rendkívül rövid, mert minden egyes defibrilláció nélkül eltelt percben 8-10 százalékkal csökken a beteg túlélési esélye. A ritmuszavar felléptétől számított 5 percen belül még valószínűleg maradandó károsodás nélkül visszafordítható a folyamat, 10 perc eltelte után azonban a túlélés esélye már minimális.


A túlélési lánc elemei közül a korai defibrillálás a legkritikusabb, mert ennek azonnali, helyszínen történő biztosítása jelenleg a legnehezebb.


Nyilvános hozzáférésű defibrilláció – program az életmentésért
A technika fejlődése lehetővé tette az automata külső defibrillátorok (Automated External Defibrillator, AED) kifejlesztését. Ezeket a készülékeket bárki használhatja, aki egy 4-5 órás tanfolyamon az elsősegélynyújtással, újraélesztéssel és a készülék használatával kapcsolatos alapismereteket elsajátította.

Az AED (automata külső defibrillátor) jellemzői
◊ Egyszerűen használható. Mindössze két-három nyomógombbal rendelkezik, hangüzenetei és a kijelzőn olvasható üzenetek (bizonyos márkáknál már magyar nyelven) támogatják a biztonságos kezelést. A két öntapadó elektród könnyen és gyorsan felhelyezhető a beteg mellkasára.
◊ Könnyű (súlya 2-3 kg), és kis helyen elfér, így könnyen hordozható.
◊ Burkolata szilárd, ütés-, rázkódás- és cseppálló. A szabadban a környezeti hatásoktól függetlenül használható.
◊ Mind a segítségnyújtóra, mind a betegre nézve kockázatmentesen használható, hiszen a beépített biztonsági rendszer kizárja sokk véletlen, vagy indokolatlan leadását.
◊ A szív elektromos tevékenységének elemzéséhez nincs szükség orvosi szakértelemre, mivel a készülék képes a szívritmus elemzésére, és a defibrillálás szükségességének megállapítására. Ennek köszönhetően a defibrillálás csak akkor történik meg, ha szükség van rá.
◊ A készülék minden nap automatikusan teszteli saját működőképességét, így biztosítva a rendelkezésre állást szükséghelyzetben.
◊ Fenntartási költségei alacsonyak: az akkumulátor típustól függően kb. 5 évig működőképes illetve újratölthető.
Az Amerikai Szív Egyesület 1995-ben hirdette meg a Nyilvános Hozzáférésű Defibrilláció (PAD Public Access Defibrillation) programot. A program célja, hogy a megfelelő helyeken elhelyezett AED készülékek az alapszintű újraélesztés részévé válhassanak annak érdekében, hogy szükség esetén a defibrillálást minél hamarabb el lehessen végezni. Célja, hogy a defibrillációs készség minél szélesebb körben legyen hozzáférhető.


Hol kívánatos és indokolt AED készülék elhelyezése?
Automata defibrillátor elhelyezése olyan helyszíneken indokolt, ahol a személyes rizikó halmozódása mellett, az ún. külső tényezők halmozódásával is számolni kell. Ilyen külső tényezők:
◊ ha a hirtelen szívhalál előfordulásának esélye nagy (ötévenként 1 valószínűsíthető AED használat, 1000 emberre évente 1-2 hirtelen szívhalál esettel számolva);
◊ ha a megfelelő szaksegítség kiérkezési ideje meghaladja az öt percet.


Ezeknek a kritériumoknak általában megfelelő helyszínek:
◊ a repülőterek, repülőgépek,
◊ irodaházak,
◊ közigazgatási egységek,
◊ művese állomások,
◊ sportlétesítmények,
◊ bevásárlóközpontok,
◊ hajléktalanszállók,
◊ orvosi vizsgáló centrumok,
◊ közlekedési helyszínek (repülőgépek, vasút, metró, hajók, autópályák)
◊ iskolák.


Személyi követelmények
Azon a helyszínen, ahol AED készüléket helyeznek el, képzett elsősegélynyújtóra is szükség van, akinek képzése kiterjed:
◊ a hirtelen szívhalál felismerésére,
◊ a sürgősségi ellátórendszer riasztására,
◊ az alapvető újraélesztés készségére, beleértve
◊ az AED használatának készségét.


Mely csoportok képzése kívánatos elsősorban?
◊ Az ún. első ellátóvonalat képviselő, de nem professzionális egészségügyi segítségnyújtók, akik munkájukból, hivatásukból adódóan gyakran találkozhatnak keringésmegállással. Ide sorolható például a rendőrség, a tűzoltóság és a biztonsági szolgálatok.
◊ Azok az emberek, akik ugyan foglalkozásukból adódóan nem feltétlenül kell, hogy segítséget nyújtsanak, de környezetükben az átlagosnál gyakrabban fordulhat elő keringésmegállás. Ide sorolhatók például a sportedzők, sportoktatók, sportlétesítmény-üzemeltetők, légiutaskísérők.
◊ A betegségükből adódóan magas rizikójú betegek – például szívinfarktus utáni állapotban lévők – családtagjai, hozzátartozói, hiszen bizonyos adatok szerint a kórházon kívüli hirtelen szívhalál esetek akár 80 százaléka is történhet otthon.
◊ A legújabb tanulmányok (pl. chicagoi repülőtéren végzett felmérés) arra hívták fel a figyelmet, hogy az AED-k alkalmazása még abban az esetben is jelentősen növeli a túlélés valószínűségét, ha a segítségnyújtók nem kapnak előzetesen formális oktatást. Az AED-k sikeres alkalmazásához sok esetben elegendő az információ is, ami a hirtelen szívhalállal és a korai defibrillálással kapcsolatos felvilágosító tevékenység során tudomásunkra jut.
Az eltelt idő alatt számos tanulmány igazolta, hogy a megfelelő személyek újraélesztésre történő kiképzésével, és AED alkalmazásával kiemelkedő eredmények érhetők el a kamrafibrillációs esetek túlélése terén.


Meggyőző nemzetközi tapasztalatok
Amerikai Egyesült Államok
1979-ben próbáltak ki először olyan eszközt, amely alkalmas volt életveszélyes ritmuszavarok önálló felismerésére, és a későbbiekben előbb egészségügyi dolgozók, később képzett elsősegélynyújtók által végzett újraélesztések során is számos vizsgálatban minősítették ezeket az eszközöket.
Az egyik mérföldkőnek tekinthető tanulmány az ún. Casino Study, amelynek keretében a Las vegas-i kaszinók biztonsági őreit képezték ki az automata defibrillátorok használatára. A tanulmány célja az volt, hogy a kamrafibrilláció és a defibrilláció között legfeljebb 3 perc teljen el. Az eredmények minden várakozást felülmúltak: a defibrilláltak (kamrafibrillációs esetek) 59%-a, a 3 percen belül defibrilláltak (szintén kamrafibrillációs esetek) 74%-a élve elhagyta a kórházat.
Kiemelkedő eredményekkel ért véget az a vizsgálat is, amely Chicago két nagy forgalmú repülőterén elhelyezett AED készülékek eredményeit vizsgálta. A 14 kamrafibrilláló, és öt percen belül AED-vel defibrillált beteg közül 11-nél tartós, 1 éven túli túlélésről számoltak be – ez 78%. Három esetben a defibrillálás és újraélesztés ellenére a beteg a helyszínen meghalt. A 11 sikeres újraélesztésből 6 esetben a segítségnyújtó korábban AED-t nem használt, és nem is kapott képzést a használatáról.

 
Nyugat-Európa
A Nyugat-Európában és a világ más részein elvégzett vizsgálatok az Egyesült Államokban tapasztalhatókhoz hasonló eredményeket hoztak.
Nagy-Britanniában – Európában egyedülállóan – a kormány egészségügyi programjába foglalta az AED alkalmazását. Az országban évente 176 ezer ember szenved el hirtelen szívhalált, a túlélési arány a túl késői mentés miatt nagyon alacsony, alig éri el az 5 százalékot. Az angol kormány több mint 700 AED készülék elhelyezését írta elő vasútállomásokon, bevásárlóközpontokban, repülőtereken.
Olaszországban, Piacenza régiójában a képzett önkéntesek által működtetett 39 AED segítségével megháromszorozódott a kórházon kívüli hirtelen szívhalál túlélése.


Magyarország – még sok a tennivaló
Magyarországon a hirtelen szívhalál túlélési valószínűsége csupán 2-3 százalék!
Sajnos hazánkban ezidáig még nem terjedt el széles körben az a szemlélet, amely ösztönzi egyrészt a „laikusok" által végzett újraélesztést, a civil lakosság minél kiterjedtebb elsősegélynyújtási oktatását, másrészt az életmentéshez sok esetben elengedhetetlen AED készülékek alkalmazását.
Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon erős civil összefogásra, jelentős civil kezdeményezésekre van szükség.


Egy példaértékű civil kezdeményezés – a Heart Safe Community mozgalom
Az Amerikai Egyesült Államokban az AED készülékek minél több helyen való elhelyezésében, minél szélesebb körű használatában nagy szerepe van a civil kezdeményezéseknek, mozgalmaknak. Ilyen kezdeményezés a Heart Safe Community (Életmentő Közösség) nevű mozgalom, amelyhez bárki csatlakozhat, aki szeretne tenni annak érdekében, hogy a PAD program saját környezetében való alkalmazása révén mind több és több ember életét lehessen megmenteni.


Ezekben az „életmentő közösségekben" elsőként a rendőrség, polgárőrség és a tűzoltóság egységeit szerelik fel AED készülékekkel. A későbbiekben minden olyan helyen elhelyeznek ilyen készüléket, ahol a nagy forgalom, vagy speciális közönség, tevékenység miatt az átlagosnál nagyobb számban fordulhat elő hirtelen szívhalál. Természetesen ezzel párhuzamosan minél több elsősegélynyújtó kap kiképzést.


Ezeknek a civil kezdeményezéseknek nagy szerepük van a felvilágosító munkában, az önkormányzati vezetők, politikusok meggyőzésében, adományok gyűjtésében.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink