• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

  • EESZT
    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

HURKÁS CSECSEMŐK, HÁJAS KAMASZOK

Egészségmagazin 2001.05.21 01:00 Szerző: kávé

Magyarországon mára a gyermekek 16 százaléka elhízott vagy túlsúlyos és az arány az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is hasonló. Egyedül Skandináviában kedvezőbb a helyzet, Finnországban csökken a normál súlyon felüliek száma - mondta el dr. Molnár Dénes, az Európai Gyermekkori Elhízás Munkacsoport elnöke egy, a témáról rendezett nemzetközi konferencia után.

A Pécsi Tudományegyetem iskolás gyermekek körében végzett vizsgálata szerint az elhízás gyakorisága az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig már öt százalékkal nőtt. Molnár doktor szerint a gyerekkori elhízás problémáját nagyon komolyan kellene venni, mert a kövér gyerekek 40-85 százalékánál a túlsúly állandósul, ugyanakkor a gyerekkori elhízás a későbbi testsúlytól függetlenül is befolyásolja a felnőttkori egészségi állapotot és halálozást. A kövér gyerekek körében is kimutathatók a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító rizikófaktorok, így a magas vérnyomás, a diabétesz, a magas ártókoleszterin-szint, s már ekkor jelentkezhetnek következményként ortopédiai vagy alvásproblémák.
Egy 2000-ben, a fővárosban végzett reprezentatív középiskolai felmérés adatai azt mutatták, hogy a magyar gyerekekre is jellemző a rendszertelen táplálkozás. A tanulók egyharmada egyáltalán nem fogyaszt tejet vagy tejterméket, s még kevesebben esznek elegendő zöldséget vagy gyümölcsöt. A vizsgálatba bevont 1500 diák 11 százaléka bizonyult túlsúlyosnak, illetve elhízottnak.
A Bécsi Egyetem Gyermekklinikájának felmérése szerint az általuk kezelt elhízott gyermekek esetében is elmondható, hogy miközben 57 százalékuk rendszertelenül táplálkozik, mégis hihetetlenül magas az energiabevitelük, csaknem 3800 kalóriát fogyasztanak naponta, ami a koruknak megfelelő, ajánlott szintet 37 százalékkal haladja meg. Az elfogyasztott (és el nem használt) energia 43 százaléka zsírból származik, 85 százalékuk magas energiatartalmú üdítőket és naponta legalább kétszer édességet is magába temet.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink