• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

      Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

HURKÁS CSECSEMŐK, HÁJAS KAMASZOK

Egészségmagazin 2001.05.21 01:00 Szerző: kávé

Magyarországon mára a gyermekek 16 százaléka elhízott vagy túlsúlyos és az arány az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is hasonló. Egyedül Skandináviában kedvezőbb a helyzet, Finnországban csökken a normál súlyon felüliek száma - mondta el dr. Molnár Dénes, az Európai Gyermekkori Elhízás Munkacsoport elnöke egy, a témáról rendezett nemzetközi konferencia után.

A Pécsi Tudományegyetem iskolás gyermekek körében végzett vizsgálata szerint az elhízás gyakorisága az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig már öt százalékkal nőtt. Molnár doktor szerint a gyerekkori elhízás problémáját nagyon komolyan kellene venni, mert a kövér gyerekek 40-85 százalékánál a túlsúly állandósul, ugyanakkor a gyerekkori elhízás a későbbi testsúlytól függetlenül is befolyásolja a felnőttkori egészségi állapotot és halálozást. A kövér gyerekek körében is kimutathatók a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító rizikófaktorok, így a magas vérnyomás, a diabétesz, a magas ártókoleszterin-szint, s már ekkor jelentkezhetnek következményként ortopédiai vagy alvásproblémák.
Egy 2000-ben, a fővárosban végzett reprezentatív középiskolai felmérés adatai azt mutatták, hogy a magyar gyerekekre is jellemző a rendszertelen táplálkozás. A tanulók egyharmada egyáltalán nem fogyaszt tejet vagy tejterméket, s még kevesebben esznek elegendő zöldséget vagy gyümölcsöt. A vizsgálatba bevont 1500 diák 11 százaléka bizonyult túlsúlyosnak, illetve elhízottnak.
A Bécsi Egyetem Gyermekklinikájának felmérése szerint az általuk kezelt elhízott gyermekek esetében is elmondható, hogy miközben 57 százalékuk rendszertelenül táplálkozik, mégis hihetetlenül magas az energiabevitelük, csaknem 3800 kalóriát fogyasztanak naponta, ami a koruknak megfelelő, ajánlott szintet 37 százalékkal haladja meg. Az elfogyasztott (és el nem használt) energia 43 százaléka zsírból származik, 85 százalékuk magas energiatartalmú üdítőket és naponta legalább kétszer édességet is magába temet.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink