• Ónodi-Szűcs
    • Szükség van az alapellátás átrendezésére

      Szükség van az alapellátás átrendezésére

    • Ónodi-Szűcs Zoltán magyarul, Balóval

      Ónodi-Szűcs Zoltán magyarul, Balóval

    • Ismét egy asztalnál az egészségügy képviselői

      Ismét egy asztalnál az egészségügy képviselői

  • kanyaró
    • Kanyaró: újabb áldozat Romániában

      Kanyaró: újabb áldozat Romániában

    • Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

      Németországban is egyre jobban terjed a kanyaró

    • Nem tudják megfékezni a kanyarót

      Nem tudják megfékezni a kanyarót

  • bérrendezés
    • Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

      Emelkednek a bérek, de nagyok a különbségek

    • Nem lesz elég az ötvenmilliárd béremelésre

      Nem lesz elég az ötvenmilliárd béremelésre

    • Nem zárult még le a tárgyalás a béremelésről

      Nem zárult még le a tárgyalás a béremelésről

HURKÁS CSECSEMŐK, HÁJAS KAMASZOK

Egészségmagazin 2001.05.21 01:00 Szerző: kávé

Magyarországon mára a gyermekek 16 százaléka elhízott vagy túlsúlyos és az arány az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is hasonló. Egyedül Skandináviában kedvezőbb a helyzet, Finnországban csökken a normál súlyon felüliek száma - mondta el dr. Molnár Dénes, az Európai Gyermekkori Elhízás Munkacsoport elnöke egy, a témáról rendezett nemzetközi konferencia után.

A Pécsi Tudományegyetem iskolás gyermekek körében végzett vizsgálata szerint az elhízás gyakorisága az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig már öt százalékkal nőtt. Molnár doktor szerint a gyerekkori elhízás problémáját nagyon komolyan kellene venni, mert a kövér gyerekek 40-85 százalékánál a túlsúly állandósul, ugyanakkor a gyerekkori elhízás a későbbi testsúlytól függetlenül is befolyásolja a felnőttkori egészségi állapotot és halálozást. A kövér gyerekek körében is kimutathatók a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosító rizikófaktorok, így a magas vérnyomás, a diabétesz, a magas ártókoleszterin-szint, s már ekkor jelentkezhetnek következményként ortopédiai vagy alvásproblémák.
Egy 2000-ben, a fővárosban végzett reprezentatív középiskolai felmérés adatai azt mutatták, hogy a magyar gyerekekre is jellemző a rendszertelen táplálkozás. A tanulók egyharmada egyáltalán nem fogyaszt tejet vagy tejterméket, s még kevesebben esznek elegendő zöldséget vagy gyümölcsöt. A vizsgálatba bevont 1500 diák 11 százaléka bizonyult túlsúlyosnak, illetve elhízottnak.
A Bécsi Egyetem Gyermekklinikájának felmérése szerint az általuk kezelt elhízott gyermekek esetében is elmondható, hogy miközben 57 százalékuk rendszertelenül táplálkozik, mégis hihetetlenül magas az energiabevitelük, csaknem 3800 kalóriát fogyasztanak naponta, ami a koruknak megfelelő, ajánlott szintet 37 százalékkal haladja meg. Az elfogyasztott (és el nem használt) energia 43 százaléka zsírból származik, 85 százalékuk magas energiatartalmú üdítőket és naponta legalább kétszer édességet is magába temet.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink