• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

Keverék vírustól tart a világ

Egészségmagazin 2004.01.29 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: Komornik Vera

Lassan összeér az emberi és a madárinfluenza-járvány, egy géncsere világjárványhoz vezetne.

Nyugat-Európában csökken az influenzás megbetegedések száma, Angliában pedig már lezajlott a járvány, az év negyedik hetében nem találtak halmozott előfordulást. Ezzel szemben Magyarországon, a hazai háziorvosi rendelőkben szúrópróba szerűen levett, tegnap elemzett torokváladék minták felénél izoláltak influenza vírust, - tudta meg a weborvos.

A vírus terjedése jelzi, hogy egyre közelebb a járvány. Ennek megfelelően több megyében megindítják a jelentőszolgálatot és már van, ahol látogatási tilalmat rendeltek el az egészségügyi intézményekben.

Lassan összeér az emberi és a madárinfluenza
A féltekénken északról délre haladó influenza elérte már Ázsiát, Szibériából először Kínába ért, s most halad Thaiföld felé a vírus, oda tehát, ahol éppen a madárinfluenza terjedése okoz pánikot - mondta el lapunknak Dr. Berencsi György virológus, az epidemiológiai központ szakembere.

A világ járványügyi szakemberei attól tartanak, hogy az Ázsia szerte terjedő, már tíz országban jelentkező és emberei megbetegedéseket okozó madárinfluenza kórokozója keveredhet az emberi vírussal, aminek következtében olyan új antigén szerkezetű törzs alakul ki, amely ellen senki nem rendelkezik védettséggel. Ha a géncsere megtörténik, az új vírus végigsöpörhet a világon, függetlenül attól, hogy éppen előtte zajlott le emberi járvány. Bár egy új, influenza világjárvány emberek millióit betegítheti meg, mégsem mindegy, melyik emberi és melyik madárvírus keveredik, azaz cseréli génjeit.


A vírus nyolc génje közül háromnak van jelentősége abból a szempontból, mekkora járványt képes gerjeszteni. Ha ugyanis az emberi immunvédekezést lehetővé tévő két felszíni génből csak az egyik cserélődik ki a madárvíruséval (vagy bármelyik más állati influenza vírustörzsével), akkor a másik ellen kialakult korábbi védettség befolyásolja az új vírus szaporodását, így kisebb járványra számíthatunk, amely azért így is óriási lehet,- figyelmeztet a szakember. Példaként: az 1957-ben világjárványt okozó, Ázsiai Influenza-A H2N2 szerkezetű vírusaltípus 1968-ban H3N2-re változott, így az egyik felszíni génjei azonos maradt, 10-szer kevesebb halálozást okozott, mint a vírus első világháború utáni változata, a „spanyolnátha". Az akkor egy százalékos halálozási ráta egy ezrelékesre mérséklődött.

Keverékvírus születik
Az önmagában is folyamatosan és fokozatosan változó, minden évben új és új vakcinás védekezést követelő vírusnak, illetve kizárólag az A típusú influenzavírusoknak van egy másik, igen nagy népegészségügyi jelentőségű tulajdonsága: az A vírustörzsek - beleértve a különböző állatfaj-specifikus altípusokat is – képesek kicserélni genetikai anyagukat és "keverék vírusokat létrehozni". Ez a gén-újrarendeződési folyamat, amelyet antigén-shift-nek (ugrásnak) nevezünk, mindkét „szülő-vírus"-tól eltérő, új altípust eredményez, amelynek a felszíni fehérjéi különböznek valamennyi korábbi vírustól. Mivel a lakosság nem rendelkezik az új altípussal szembeni védelemmel, és kezdetben nincs elérhető vakcina, amely védelmet biztosítana, az antigén-shift a történelem során magas halálozási arányú, világjárványokat eredményezett. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, az új altípusnak humán influenzavírusokból származó génre is szüksége van, amely képessé teszi arra, hogy hosszan tartó időszakon keresztül könnyen terjedjen emberről emberre.


A szárnyasinfluenza-vírussal történt első igazolt emberi fertőzés 1997-ben, Hongkongban fordult elő, ahol a H5N1 törzs 18 emberben súlyos légúti megbetegedést okozott, és közülük hatan meghaltak. A szárnyasinfluenza-vírusok 15 altípusa közül a H5N1 több okból kelt különös aggodalmat. Ezen altípus genetikai állományában gyorsan következnek be mutációk és igazoltan hajlamos magába idegen géneket beépíteni más állatfajokat megfertőzni képes vírusoktól. Azt a képességét, hogy emberben súlyos megbetegedést okoz, már két alkalommal igazolták. Ráadásul laboratóriumi tanulmányok bizonyítják, hogy e vírus izolátumai fokozottan megbetegítő képességűek és emberben súlyos megbetegedést képesek okozni,- figyelmeztet a WHO. A teljes tanulmány az Epinfon

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink