• Ónodi-Szűcs
    • Növekedési pályán van a mentőszolgálat

      Növekedési pályán van a mentőszolgálat

    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

Keverék vírustól tart a világ

Egészségmagazin 2004.01.29 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: Komornik Vera

Lassan összeér az emberi és a madárinfluenza-járvány, egy géncsere világjárványhoz vezetne.

Nyugat-Európában csökken az influenzás megbetegedések száma, Angliában pedig már lezajlott a járvány, az év negyedik hetében nem találtak halmozott előfordulást. Ezzel szemben Magyarországon, a hazai háziorvosi rendelőkben szúrópróba szerűen levett, tegnap elemzett torokváladék minták felénél izoláltak influenza vírust, - tudta meg a weborvos.

A vírus terjedése jelzi, hogy egyre közelebb a járvány. Ennek megfelelően több megyében megindítják a jelentőszolgálatot és már van, ahol látogatási tilalmat rendeltek el az egészségügyi intézményekben.

Lassan összeér az emberi és a madárinfluenza
A féltekénken északról délre haladó influenza elérte már Ázsiát, Szibériából először Kínába ért, s most halad Thaiföld felé a vírus, oda tehát, ahol éppen a madárinfluenza terjedése okoz pánikot - mondta el lapunknak Dr. Berencsi György virológus, az epidemiológiai központ szakembere.

A világ járványügyi szakemberei attól tartanak, hogy az Ázsia szerte terjedő, már tíz országban jelentkező és emberei megbetegedéseket okozó madárinfluenza kórokozója keveredhet az emberi vírussal, aminek következtében olyan új antigén szerkezetű törzs alakul ki, amely ellen senki nem rendelkezik védettséggel. Ha a géncsere megtörténik, az új vírus végigsöpörhet a világon, függetlenül attól, hogy éppen előtte zajlott le emberi járvány. Bár egy új, influenza világjárvány emberek millióit betegítheti meg, mégsem mindegy, melyik emberi és melyik madárvírus keveredik, azaz cseréli génjeit.


A vírus nyolc génje közül háromnak van jelentősége abból a szempontból, mekkora járványt képes gerjeszteni. Ha ugyanis az emberi immunvédekezést lehetővé tévő két felszíni génből csak az egyik cserélődik ki a madárvíruséval (vagy bármelyik más állati influenza vírustörzsével), akkor a másik ellen kialakult korábbi védettség befolyásolja az új vírus szaporodását, így kisebb járványra számíthatunk, amely azért így is óriási lehet,- figyelmeztet a szakember. Példaként: az 1957-ben világjárványt okozó, Ázsiai Influenza-A H2N2 szerkezetű vírusaltípus 1968-ban H3N2-re változott, így az egyik felszíni génjei azonos maradt, 10-szer kevesebb halálozást okozott, mint a vírus első világháború utáni változata, a „spanyolnátha". Az akkor egy százalékos halálozási ráta egy ezrelékesre mérséklődött.

Keverékvírus születik
Az önmagában is folyamatosan és fokozatosan változó, minden évben új és új vakcinás védekezést követelő vírusnak, illetve kizárólag az A típusú influenzavírusoknak van egy másik, igen nagy népegészségügyi jelentőségű tulajdonsága: az A vírustörzsek - beleértve a különböző állatfaj-specifikus altípusokat is – képesek kicserélni genetikai anyagukat és "keverék vírusokat létrehozni". Ez a gén-újrarendeződési folyamat, amelyet antigén-shift-nek (ugrásnak) nevezünk, mindkét „szülő-vírus"-tól eltérő, új altípust eredményez, amelynek a felszíni fehérjéi különböznek valamennyi korábbi vírustól. Mivel a lakosság nem rendelkezik az új altípussal szembeni védelemmel, és kezdetben nincs elérhető vakcina, amely védelmet biztosítana, az antigén-shift a történelem során magas halálozási arányú, világjárványokat eredményezett. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, az új altípusnak humán influenzavírusokból származó génre is szüksége van, amely képessé teszi arra, hogy hosszan tartó időszakon keresztül könnyen terjedjen emberről emberre.


A szárnyasinfluenza-vírussal történt első igazolt emberi fertőzés 1997-ben, Hongkongban fordult elő, ahol a H5N1 törzs 18 emberben súlyos légúti megbetegedést okozott, és közülük hatan meghaltak. A szárnyasinfluenza-vírusok 15 altípusa közül a H5N1 több okból kelt különös aggodalmat. Ezen altípus genetikai állományában gyorsan következnek be mutációk és igazoltan hajlamos magába idegen géneket beépíteni más állatfajokat megfertőzni képes vírusoktól. Azt a képességét, hogy emberben súlyos megbetegedést okoz, már két alkalommal igazolták. Ráadásul laboratóriumi tanulmányok bizonyítják, hogy e vírus izolátumai fokozottan megbetegítő képességűek és emberben súlyos megbetegedést képesek okozni,- figyelmeztet a WHO. A teljes tanulmány az Epinfon

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink