• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

Teszt az ajak- és szájpadhasadék kimutatására

Egészségmagazin 2004.08.22 01:00 Forrás: FlashNews

Az ajak- és szájpadhasadék a leggyakoribb születési rendellenességek közé tartozik.

Az Ivanhoe Newswire értesülései szerint amerikai kutatók új genetikai tesztet dolgoztak ki, amellyel előre megjósolható, hogy egy pár születendő gyermekének milyen esélyei vannak a rendellenességre.

Az ajak- és szájpadhasadék – köznéven nyúlajak és farkastorok –, melyet kora magzatkorban elszenvedett fejlődési rendellenesség okoz, műtéti úton korrigálható, és további fogászati, illetve beszédterápiával is jó eredmények érhetők el. Ugyanakkor hatalmas érzelmi és anyagi megterhelést jelent az érintett családok számára.

Amerikai kutatók azonosították a betegségek hátterében meghúzódó IRF6 nevű gént. Kísérletek sorozata után sikerült kifejleszteniük egy genetikai tesztet, amely a haplotype nevet kapta. Egy tavaly kidolgozott teszt és az új módszer segítségével jelenleg a genetikai mutációk 15 százaléka szűrhető ki.

Jeffrey Murray, a University of Iowa kutatója elmondta, az orvostudomány jelenleg képes a szülők vérmintájából meghatározni, hogy a második gyermek esetében mekkora a betegség kialakulásának kockázata. Az orvos hozzátette, a legfontosabb feladat jelenleg az, hogy a rendelkezésre álló módszereket a lehető leghatékonyabban alkalmazzák a klinikumban.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink