Hálapénz és működőképesség
 |
Gerő Gábor, a dél-pesti Jahn Ferenc Kórház főigazgatója elmondja: náluk bruttó 272 370 forint az orvosi átlagjövedelem, a besorolás szerinti bruttó alapbér átlaga pedig 192 040 forint. A kettő különbözete az ügyeleti díjból, a vezetői és a munkahelyi pótlékból, a műszakpótlékból és a mellékfoglalkozások, egyedi megbízások díjából áll. Ezek az orvosi fizetések ma Magyarországon közepesnek vagy talán egy kicsivel az alattinak mondhatók – véli Gerő doktor -, hiszen kevés orvosnak van a kötelező besorolás feletti bére. Így tipikusan az ügyeleti és a készenléti díj növeli a summát. Ma a hivatalos lista szerint a labororvos vagy a röntgenorvos az, akinek „nincs zseb a köpenyén". Legfeljebb munkáltatói jogkörben juttathat nekik valamilyen többet a kórház vezetése.
- A magyar egészségügyi ellátó rendszerben a humánerőforrás az egyetlen tétel, amelyet nem a piaci viszonyok költségtényezői határoznak meg – mondja Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. – Ennek eredménye, hogy az orvos, a nővér, a mentős is fogyóban van. Olyan tétel a paraszolvencia, amely szerintünk most még megtartja működőképességében ezt a rendszert, de torzul és igazságtalanul. A kamara véleménye az, hogy az állampolgárok hálapénzzel való megterhelését meg kell szüntetni, az egészségügyi béreket pedig rendezni kell. Ez akkor képzelhető el, ha megszületik a hosszú távú kormányzati és politikai akarat, hogy az egészségügyi emberi erőforrást is piaci viszonyok alapján fizessék és „vásárolják" meg.
Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium egészségpolitikai helyettes államtitkára szerint: a társadalombiztosítási járandóságért az orvos által előre megszabott plusz „zsebtarifa" nem a hála, hanem a bűncselekmény kategóriájába tartozik. Nem hiszi, hogy az egészségügyet, amelynek évi 650 milliárd forint a költségvetése, az évi 25-30 milliárd forintra becsült paraszolvencia tartaná össze. De tény: ez hatalmas summa – egyes orvosoknak.
Az egészségügyben a tavalyi, átlag 50 százalékos béremeléssel először nőtt mérhetően a fizetés: az orvosoké is. Ám ez a béremelés is csak azt tette lehetővé, hogy az ágazat átlagbérnek a nemzetgazdaság más ágazataihoz képest 20 százalékos elmaradását behozza. Ha elérnénk, amit az orvosi kamara célul tűzött ki az Európai Unióba vezető úton – a 600 ezer forintos orvosi bruttó bért -, akkor is lenne hálapénz. Ám azt elérhetjük, hogy ami most „fekete" pénzként kerül a rendszerbe, az „kifehéredjen". Ha az önkéntes egészségbiztosítási rendszer általánossá válik – és pontosan ismert áron – megvásárolhatók lesznek az egészségügyi szolgáltatások - vélekednek a szerzők.