• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

      Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

Eltérő szokások, egyenlő esélyek

Hírek 2004.02.24 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: Komornik Vera

Öt kórházban indul modellprogram az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítására.

Bár a Roma Hetek rendezvénysorozat keretében jelentették be hivatalosan az indulását, mégis, a „Tolerancia az egészségügyben" program nem egyetlen kisebbség egészségmegtartási vagy megszerzési esélyeit kívánja javítani. Minden olyan betegnek segítséget nyújt, akinek például szociális vagy kisebbségi helyzetéből, fogyatékosságából fakadóan az átlagostól eltérő szükségletei lehetnek a kórházi ellátás során, - hangzott el egy mai tanácskozáshoz kapcsolódó tájékoztatón.


Mint megtudtuk, a programot, - melynek elemei a fővárosi Nyírő Gyula kórházban már működnek – két tárca, az egészségügyi és szociális valamint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal hívta életre, együttesen 15 millió forintos támogatással járulva hozzá öt városi (a diósgyőri, a komlói, a hódmezővásárhelyi, a fehérgyarmati és a Nyírő Gyula) kórház modellkísérletéhez.

 
A modell alapját az egészségügy speciális területére kiképzett szociális munkások és a kórházi dolgozók együttműködése adja. Az előbbiek - a kórházi betegfelvételtől kezdve az ellátás befejezéséig, sőt akár az utógondozás idejéig, - felmérve a speciális szükségleteket megszervezik a kórházi hétköznapok többiekétől eltérő elemeit, levéve e terheket az egészségügyi szakmai teendőket végzők válláról. Így kezdeményezik, hogy az eltéréseket vegyék figyelembe a beteg elhelyezésénél, orvosi vizsgálatainál, étkeztetésénél, a hozzátartozókkal való kapcsolat kialakításánál, (a látogatások alkalmával, a halál közlésekor, a kulturális vagy vallási hagyományokból fakadóan „kötelező" halottsiratáskor), hogy csak néhány példát említsünk. Egészségügyi szociális munkás-képzés több helyen is zajlik már az országban, a program kidolgozói azt szeretnék, hogy e területen minél több roma származású szakember kapcsolódjon be a munkába.


Számos felmérés, kutatás és nagy vihart kavaró újságcikk is bizonyította már, hogy az egészségügyi ellátás gépezete nem képes „kezelni" az átlagostól eltérő vallási, kulturális hagyományokból, a halmozottan hátrányos helyzetből vagy a súlyos fogyatékosságból fakadó különbségeket, így vagy konfliktushelyzetek teremtődnek, vagy a beteg gyógyulási esélyei romlanak. Az ilyen helyzetekből fakadó hátrányok leküzdése nem lehet egyedül és elsősorban a gyógyítók dolga és felelősége, ehhez több szakmától kell segítséget kapniuk, legyen szó akár a kiszolgáltatottság csökkentéséről, akár a kommunikációs zavar feloldásáról,- világította meg a hátteret Lévai Katalin miniszter.

Göncz Kinga államtitkár példaként egy felmérést idézve elmondta: a halmozottan fogyatékos gyermekek kórházi kezelése során számos ponton alkalmazkodtak már a gyermekosztályok a kis betegek speciális igényeihez, de sajnos a felnőtt kórházi osztályokról vagy szakrendelőkről ez nem mondható el.


A kórházi szociális munkások bevonásán túl a program figyelmet fordít az egészségügyi szakszemélyzet képzésére is, - sorolta a részleteket Dr. Ürmös Andor, a szaktárca illetékes főosztályának vezetője, a program felelőse. Az oktatási program kidolgozásáért a szaktárca felelős, a tervek szerint a modellkísérletben részt vevő kórházak oktatási centrumként maguk is szerepet játszanak majd abban, hogy a környezetükben tevékenykedő, az alap,- és szakellátásban dolgozó kollégák is ismereteket szerezhessenek a hátrányban lévő társadalmi csoportok élethelyzetéről, eltérő szokásairól és szükségleteiről, ezek hátteréről, okairól. A tervek szerint a képzéshez kapcsolódó tréningeken elsajátíthatnának olyan konfliktus-megoldási technikákat, mellyel saját praxisukban javítható volna a betegek együttműködése, és elérhetővé válhatnának a ma még szűrés és ellátás nélkül élők.

A szakrendelők bekapcsolódása a programba, és persze a helyi kisebbségi és települési önkormányzatok, civil szervezetek, falugondnokok segítsége esélyt adhat arra is, hogy a már meglévő szűrővizsgálatokhoz valamilyen okból korlátozottan hozzáférő csoportokhoz (hajléktalanok, fogyatékosok, romák) „elvigyék" az ellátást,- emelte ki a program következő elemét a szakember.


Mint ismeretes, a betegjogi képviselők munkáját és képzését a jövőben új közalapítvány irányítja, ehhez kapcsolódóan lehetőség nyílik arra, hogy a képviselők képzést kapjanak az egyenlő bánásmódról szóló törvényből fakadó jogorvoslati lehetőségekről, a diszkrimináció-mentes ellátás biztosításának módjairól, azokról a lehetséges csapdahelyzetekről, melyekből a panaszok és perek később megszülethetnének. Így a képzés arra is lehetőséget ad, hogy a betegjogi képviselők e csapdahelyzeteket megelőzve már a konfliktusok kialakulása előtt segíthessenek a kórházi vezetőknek éppúgy, mint a betegeknek.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink