• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

  • EESZT
    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

MÁR GYEREKKORBAN ROSSZAK A KILÁTÁSOK

Hírek 2001.06.19 01:00

Évről évre több gyerek szenved magas vérnyomástól, mozgásszervi megbetegedésektől, esetenként nnentálhigiénés zavaroktól. A kövérség a 11 évesek körében a leggyakoribb, a tartási rendellenességek pedig már az ötévesek körében jellemzően fellelhetők - derül ki egyebek között az ÁNTSZ Fővárosi Intézete egészségvédelmi főosztályának öt év adatait összesítő elemzésését a Népszabadság ismerteti.

Kormányrendelet kötelezi az iskolaegészségügyi szolgálatot, hogy évente végezzen szűrővizsgálatokat, gyűjtsön adatokat az ötéves óvodásokról, az ötödik, a kilencedik és a tizenegyedik osztályos tanulókról - attól függetlenül, milyen fenntartású oktatási intézménybe járnak. A KSH minden évben összesíti az orvosok által beküldött eredményeket; az utóbbi öt év adataiból az ÁNTSZ Fővárosi Intézete igyekezett megállapítani a trendeket.

Dr. Kiss Éva, az egészségvédelmi főosztály vezetője azt mondja, a felnőttek halálozási adataiból tudjuk, hogy az idő előtti halálok leggyakrabban a szív és az agy érbetegségeire vezethetők vissza. Ezek legismertebb rizikófaktorai a stressz, a magas vérnyomás, a túlsúly és a mozgásszegény életmód, ráadásul a felnőtt lakosság életminőségét jelentős számban rontják mozgásszervi megbetegedések, elsősorban ezeket az adatokat dolgozták fel a gyerekek szűrővizsgálati eredményeiből. Ez ugyanis előrevetíti, milyen lesz egészségük felnőttként.

Az iskolaorvosi szűrővizsgálatok adatai szerint ugyan nem mutatható ki emelkedés a mentálhigiénés problémákkal küzdő gyerekek számában, de dr. Pintér Melinda fővárosi tisztiorvos azt mondja, a gyerekek mentális fejlődésének figyelemmel kísérése idő és pénzhiány miatt szinte minden iskolaorvosnál háttérbe szorul. A fővárosi óvodákban és általános iskolákban pillanatnyilag 300-350 részállású gyermekorvos, a középiskolákban pedig 70-80 főállású ifjúsági orvos végzi az iskolaegészségügyi feladatokat.

A lelki betegségek az ötéves és az ötödik osztályos gyerekek, általánosságban a fiúk körében a leggyakoribb. Az ötéves vizsgálat szerint az 1995/1996-os tanévben a gyerekek 0,9, 1999/2000-ben már 1,1 százalékának volt magas a vérnyomása. A hypertónia a kilencedik osztályban, a 15 éves korosztálynál kiugró, közeledve a felnőtté váláshoz még gyakoribb. A 17 éves fiúk között már kétszer több a magas vérnyomásos, mint a lányoknál.

A túlsúlyosság esetén emelkedő, majd stagnáló a trend: a kövérség gyakorisága az ötödik osztályban, a 11 éves korosztályban éri el csúcsát; a nemek között nincs lényeges eltérés. Az 1995/1996-os tanévben a kiemelt osztályokban a gyerekek 2,9, 1999/2000-ben már 4,8 százaléka bizonyult kövérnek.

Az adatok pontossága nyilvánvalóan hagy kívánnivalót maga után - vallja Pintér Melinda -, ám a kép ennél csak rosszabb lehet. Ha például az iskolaorvos 100 gyereket ortopédiára küld lúdtalp gyanújával, a vizsgálatra elmennek ötvenen, de csak 25-en viszik vissza a leleteket az iskolaorvoshoz, ez utóbbi szám jelenik majd meg a statisztikákban. A tisztiorvos hozzáteszi: mindezek ellenére vétek nem kihasználni az iskola-egészségügyi rendszert. Ha nem beteg egy gyerek, feltehetően nem kerül az egészségügyi ellátórendszer látókörébe. Az iskolában viszont bármikor elérhető az iskolaorvos, aki részt vállalhatna az egészséges életmódra nevelésben, a drogfogyasztás megelőzésében is.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink