• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

  • EESZT
    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

MINDEN MÁSODIK MAGYAR KÖVÉR

Hét évvel ezelőtt fedezték fel azt a gént, amely az elhízásért felelős. Az esetek túlnyomó részében az általa termelt fehérje segítségével üzenetet küld az agyba, hogy amikor a zsírsejtek telítődnek, csökkenjen az étvágy és a zsír tárolása a szervezetben. A gén neve: Ob. A Vasárnapi Hírek cikke szerint a tudósok valószínűnek tartják, hogy a genetikai tényezőn kívül fontos szerepe lehet az elhízásban a túlságosan magas kalóriabevitelnek, a mozgásszegény életmódnak, a rossz étkezési szokásoknak és az öröklött anyagcserezavarnak is.

Egy ember élete során átlagosan hétszáz mázsa élelmiszert fogyaszt el. A civilizált országok lakóinál a táplálkozás ma már elveszítette eredeti biológiai célját, a létfenntartást. Sokaknál az evés élvezeti forrássá vált. Ehhez járulnak még az említett rizikófaktorok, melyek következményei a szív- és érrendszeri betegségek, az emésztőszervi- és mozgásszervi panaszok, egyes rosszindulatú daganatos elváltozások.

Minden második magyar túlsúlyosnak számít. A felesleges kilók megállapítására használják az úgynevezett BMI testtömegindexet. Ennek kiszámítási módja a következő: a testsúly (kilogrammban) és a testmagasság (centiméterben) négyzetének hányadosa. Akinek 20-25 közötti a BMI-indexe, az normál testalkatúnak tekinthető, akinek 25-30 közötti, az túlsúlyosnak számít. A 30-35 közötti érték az elhízottaké, a 40 feletti pedig a kórosan elhízottaké.

Az orvosok az elhízást kiváltó közvetlen okként többféle tényezőt említenek. A zsírsejtteória szerint a gyermekkorban kialakult elhízás sokkal nehezebben szüntethető meg, mert nemcsak a zsírsejtek zsírtartalma, de a száma is megnő. A Set-point nevű teória szerint mindenki biológiailag előre beprogramozott súllyal születik. Az Ob génelmélet szerint az elhízásra való hajlam öröklődik. Ha a szülők normál súlyúak, a születendő gyermeknek 10 százalékos az esélye ez elhízásra. Ha az egyik szülő elhízott, akkor a kockázat 50 százalékra emelkedik, ha mindketten. akkor pedig 80 százalékra nő.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink