• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

      Ónodi-Szűcs: nem fenyegettek sztrájkkal a tárgyalófelek

    • 2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon  munkába

      2021-ig plusz 4100 orvos állhat itthon munkába

    • Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

      Előrehozzák a szakdolgozók novemberi béremelését

  • EBP
    • Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

      Felújítják és bővítik a dunakeszi szakrendelőt

    • 2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

      2019 tavaszára megújul az Irdalmasrendi Kórház

    • A jövő kórháza épül Dél-Budán

      A jövő kórháza épül Dél-Budán

  • EESZT
    • 100 napja működik már az EESZT

      100 napja működik már az EESZT

    • Nem elég rugalmas  az e-recept

      Nem elég rugalmas az e-recept

    • Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

      Hekkerek tarolták le a lett egészségügyi rendszert

MINDEN MÁSODIK MAGYAR KÖVÉR

Hét évvel ezelőtt fedezték fel azt a gént, amely az elhízásért felelős. Az esetek túlnyomó részében az általa termelt fehérje segítségével üzenetet küld az agyba, hogy amikor a zsírsejtek telítődnek, csökkenjen az étvágy és a zsír tárolása a szervezetben. A gén neve: Ob. A Vasárnapi Hírek cikke szerint a tudósok valószínűnek tartják, hogy a genetikai tényezőn kívül fontos szerepe lehet az elhízásban a túlságosan magas kalóriabevitelnek, a mozgásszegény életmódnak, a rossz étkezési szokásoknak és az öröklött anyagcserezavarnak is.

Egy ember élete során átlagosan hétszáz mázsa élelmiszert fogyaszt el. A civilizált országok lakóinál a táplálkozás ma már elveszítette eredeti biológiai célját, a létfenntartást. Sokaknál az evés élvezeti forrássá vált. Ehhez járulnak még az említett rizikófaktorok, melyek következményei a szív- és érrendszeri betegségek, az emésztőszervi- és mozgásszervi panaszok, egyes rosszindulatú daganatos elváltozások.

Minden második magyar túlsúlyosnak számít. A felesleges kilók megállapítására használják az úgynevezett BMI testtömegindexet. Ennek kiszámítási módja a következő: a testsúly (kilogrammban) és a testmagasság (centiméterben) négyzetének hányadosa. Akinek 20-25 közötti a BMI-indexe, az normál testalkatúnak tekinthető, akinek 25-30 közötti, az túlsúlyosnak számít. A 30-35 közötti érték az elhízottaké, a 40 feletti pedig a kórosan elhízottaké.

Az orvosok az elhízást kiváltó közvetlen okként többféle tényezőt említenek. A zsírsejtteória szerint a gyermekkorban kialakult elhízás sokkal nehezebben szüntethető meg, mert nemcsak a zsírsejtek zsírtartalma, de a száma is megnő. A Set-point nevű teória szerint mindenki biológiailag előre beprogramozott súllyal születik. Az Ob génelmélet szerint az elhízásra való hajlam öröklődik. Ha a szülők normál súlyúak, a születendő gyermeknek 10 százalékos az esélye ez elhízásra. Ha az egyik szülő elhízott, akkor a kockázat 50 százalékra emelkedik, ha mindketten. akkor pedig 80 százalékra nő.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink