• Ónodi-Szűcs
    • Növekedési pályán van a mentőszolgálat

      Növekedési pályán van a mentőszolgálat

    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

MINDEN MÁSODIK MAGYAR KÖVÉR

Hét évvel ezelőtt fedezték fel azt a gént, amely az elhízásért felelős. Az esetek túlnyomó részében az általa termelt fehérje segítségével üzenetet küld az agyba, hogy amikor a zsírsejtek telítődnek, csökkenjen az étvágy és a zsír tárolása a szervezetben. A gén neve: Ob. A Vasárnapi Hírek cikke szerint a tudósok valószínűnek tartják, hogy a genetikai tényezőn kívül fontos szerepe lehet az elhízásban a túlságosan magas kalóriabevitelnek, a mozgásszegény életmódnak, a rossz étkezési szokásoknak és az öröklött anyagcserezavarnak is.

Egy ember élete során átlagosan hétszáz mázsa élelmiszert fogyaszt el. A civilizált országok lakóinál a táplálkozás ma már elveszítette eredeti biológiai célját, a létfenntartást. Sokaknál az evés élvezeti forrássá vált. Ehhez járulnak még az említett rizikófaktorok, melyek következményei a szív- és érrendszeri betegségek, az emésztőszervi- és mozgásszervi panaszok, egyes rosszindulatú daganatos elváltozások.

Minden második magyar túlsúlyosnak számít. A felesleges kilók megállapítására használják az úgynevezett BMI testtömegindexet. Ennek kiszámítási módja a következő: a testsúly (kilogrammban) és a testmagasság (centiméterben) négyzetének hányadosa. Akinek 20-25 közötti a BMI-indexe, az normál testalkatúnak tekinthető, akinek 25-30 közötti, az túlsúlyosnak számít. A 30-35 közötti érték az elhízottaké, a 40 feletti pedig a kórosan elhízottaké.

Az orvosok az elhízást kiváltó közvetlen okként többféle tényezőt említenek. A zsírsejtteória szerint a gyermekkorban kialakult elhízás sokkal nehezebben szüntethető meg, mert nemcsak a zsírsejtek zsírtartalma, de a száma is megnő. A Set-point nevű teória szerint mindenki biológiailag előre beprogramozott súllyal születik. Az Ob génelmélet szerint az elhízásra való hajlam öröklődik. Ha a szülők normál súlyúak, a születendő gyermeknek 10 százalékos az esélye ez elhízásra. Ha az egyik szülő elhízott, akkor a kockázat 50 százalékra emelkedik, ha mindketten. akkor pedig 80 százalékra nő.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink