• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

Diagnosztika három és négy dimenzióban

Regionális hírek 2004.03.17 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: Tóth Timea

Mit jelent a fejlesztés a születési rendellenességek, valamint a nőgyógyászati elváltozások szűrésében és diagnosztizálásában?

Tavaly augusztusban érkezett meg a nemzetközi viszonylatban is csúcstechnikának számító négydimenziós ultrahang készülék a kecskeméti megyei kórházba. Az új diagnosztikai eszköz elhelyezésére az Izsáki úton, a szülészeti-nőgyógyászati osztály földszintjén, a meglévő ultrahang laboratóriummal szemben alakítottak ki egy helyiséget. Hogy pontosan mit is jelent ez a fejlesztés a születési rendellenességek, valamint a nőgyógyászati elváltozások szűrésében és diagnosztizálásában, arról dr. Tankó András főorvost kérdeztük.


- A térségben pillanatnyilag ez a legkorszerűbb ultrahang készülék. Kiváló felbontó képességét, valamint a többletinformációt nyújtó három és négydimenziós funkciót szülészeti-nőgyógyászati vizsgálatok során hasznosítjuk. A három dimenzió olyan kiegészítő nézetek, metszeti képek megjelenítését teszi lehetővé, amire két dimenzióban nem, vagy csak nagyon nehezen van lehetőség. Fontos tudni, azonban hogy a kétdimenziós vizsgálatok jelentősége egyáltalán nem csökkent! Évente 25-28 ezer vizsgálat történik az ultrahang laboratóriumban, és a magzati rendellenességek döntő többségét továbbra is két dimenzióban ismerjük fel. Az új készülék jelentősége tehát, hogy – születés előtti diagnosztikával foglalkozó centrumként – az alaposabb kivizsgálást igénylő esetekről még több információt tudunk szerezni, így bővült a méhen belül felismerhető rendellenességek köre, és még pontosabbá vált a diagnosztika.

- Hogyan alkot képet az ultrahang segítségével a készülék?
- A vizsgálófej ultrahangot bocsát ki, ami a szervek szerkezetétől függően más és más módon verődik vissza. Ezeket a visszaverődött ultrahangokat felfogja, és elektromos jellé alakítja, ami kép formájában megjelenik a képernyőn. A gép kétdimenziós képek sorozatát tárolja el a memóriájában. (általában 50-től 500-ig készítenek ilyen metszetet a készülékek). Ezek képpontjaiból szerkeszti a három egymásra merőleges síkban ábrázolódó, illetve a térbeli képet. A síkok elforgatásával újabb információk, illetve valósághű három dimenziós kép nyerhető. Ezek az adatok eltárolhatóak, bármikor előhívhatóak, számítógépen, Interneten továbbíthatók.

- Miben különbözik a 2, a 3 és a 4 dimenziós képalkotás?
- A kétdimenziós készülék esetében a vizsgáló gondolatban rakja össze a háromdimenziós képet, míg az új készüléknél ezt a komputer teszi meg a vizsgáló helyett. A 3 és 4 dimenzió közötti különbség az, hogy az előbbi térbeli állóképet jelent, az utóbbi pedig olyan mozgó 3 dimenziós képek sorozatát, amely valós időben, élőben adja vissza a méhen belüli magzatmozgásokat.
 
- Milyen esetben indokolt a háromdimenziós ultrahang vizsgálat?
- A szűrés és a diagnosztika alapvetően továbbra is két dimenzióban történik. Az új technikát ott alkalmazzuk, ahol ez szakmailag indokolt. Lehetőség van azonban arra is, hogy – külön térítés ellenében – a várandós anyukák ezen új technikával készült színes képet, illetve CD felvételt, videót készíttessenek a magzatról. Természetesen ilyen esetekben sem marad el az alapos, szakmai protokoll szerinti vizsgálat.
 
- Melyek azok a magzati rendellenességek, amelyek felismerésében fontos szerepe van az új készüléknek?
- Ultrahang laboratóriumunkban évente kb. 50 rendellenességet ismerünk fel. Ezek között vannak, amelyek az élettel összeegyeztethetetlenek (pl. agykoponyahiány), illetve az életminőséget súlyosan érintik (pl. nyitott gerinc), és vannak olyanok, amelyek születés után korrigálhatók. Valamennyi esetben fontos a korai diagnózis. Ezért jelentős eredmény az elmúlt nyolc év statisztikáját elemezve, hogy a méhen belül diagnosztizált fejlődési és kromoszóma rendellenességek 52,3 százalékát már a terhesség első harmadában ismertük fel a szűrővizsgálatok kapcsán. Az új eljárással a testfelszínt érintő, valamint a koponyán belüli strukturális rendellenességek (ajakhasadék, agyvelősérv, nyúlajak, köldöksérv, dongaláb, egyéb végtagot érintő rendellenességek) felismerése vált könnyebbé. Még mindig vannak azonban olyan rendellenességek, amelyek – diagnosztikus jel híján – nem felismerhetőek.

- Milyen alkalmazási lehetőségek kínálkoznak nőgyógyászati betegségek esetében?
- A háromdimenziós nézet a méh és a petefészek morfológiájának pontosabb megítélését teszi lehetővé. Például egy mióma térbeli elhelyezkedése és nagysága, a méh fejlődési rendellenességei, a méhüregben lévő polipok és összenövések pontosabban ítélhetők meg. Bizonyos jelek – a méhnyálkahártya túlzott megvastagodása, illetve megnőtt térfogata – rosszindulatú folyamatok kezdetét jelezheti. Számos fontos információt nyerhetünk a vizsgálattal műtét előtt is, például a daganatok térbeli elhelyezkedéséről, falszerkezetéről, belső felépítéséről. Az ún. érújdon képződés megléte, vagy hiánya, ezek térbeli ábrázolása alapján még műtét előtt meg tudjuk jósolni, hogy jó-, vagy rosszindulatú daganatról van-e szó.


Tankó főorvos mellett 3 szonográfus dolgozik az országos viszonylatban is elismert kecskeméti ultrahang laborban. Eredményeik közül a leginkább figyelemre méltó, hogy a világon legkorábban, egy 24 mm-es embrión, 8 héttel a fogamzás után ismertek fel nyitott gerincet.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink