hirdetés
Regionális hírek / Vissza a rovat főoldalára »

Autista iskola Debrecenben

Az úgynevezett aspergeri autisták között nem ritka a matematikai vagy a nyelvtehetség.

Magyarországon intézményesen nem megoldott az autista gyermekek gondozása, hazánkban pedig egyedül a debreceni Kenézy Gyula Kórház Gyermekpszichiátriai osztályához integrálva működtetnek a képességeknek megfelelő egyéni tanulási programmal és fejlesztéssel az autisták számára iskolát. Hat gyógypedagógus, két pedagógus és pedagógiai asszisztensek közreműködésével 1993 óta folyik az intézményben iskolarendszerben történő speciális, kisegítő és foglalkoztató szintű oktatás, de olyanok is vannak, akik normál tagozaton tanulhatnak. A gyerekek foglalkoztatási szintjére vonatkozó besorolást gyógypedagógiai bizottság állapítja meg. Jelenleg tíz gyermek nap mint nap bejár az iskolába, a 21 bentlakót pedig a kórház hotelrészlegében helyezték el, őket pénteken délben viszik haza hétvégére a szülők - tudtuk meg dr. Oláh Róza főorvostól, a gyermekpszichiátriai osztály vezetőjétől.

Hirdetés

Minden egyes autista gyermeknél egyéni fejlesztést végeznek, a kreatív foglalkozások azonban közösek, mindez pedig úszás és lovaglás terápiával egészül ki. Dr. Oláh Róza megjegyezte, hogy az 1980-as évek közepe óta az évente újonnan diagnosztizált betegek száma megkétszereződött. Debrecenben az autista iskolát már „kinőtték", további férőhelyek létesítésére egyelőre nincs lehetőség.

A betegség előfordulási mutatója egy a tízezerhez. Magyarországon az autisták számát mintegy 16 ezerre becsülik, amely nem pontos adat, átfogó, reprezentatív felmérés ugyanis nem készült.

A kórházban komoly erőkkel, nagy szakmai odafigyeléssel 1986 óta gondozzák intézményesen is az autistákat. Az autista ambulancia saját keretei között a fejlesztést is vállalta. Az itt végzett munkának köszönhető a korai diagnózis megállapítása, amelynek a további kilátások szempontjából is nagy jelentősége van. Tevékenységük négy éve pszichoterápiával egészült ki. Ezt olyan tizenéves fiatalok körében végzik, akikről csak később derült ki, hogy autisták, illetve autisztikus tüneteik vannak, és viselkedési, kapcsolatteremtési zavarok miatt kerültek állandó konfliktushelyzetbe.

A regionális feladatokat is ellátó gyermekpszichiátriai osztály és az autista gyermekek fejlesztését végző iskola nemrégiben költözhetett új, korszerű épületbe. Szerencsés, hogy a speciális fejlesztő részleg közvetlenül kötődik az osztályhoz. Így aktuálisan jelentkező testi, vagy pszichés probléma esetén a szakemberek - orvosok, nővérek - bármikor azonnal segítséget nyújthatnak. Egyébként az ápolók is részt vesznek az autista gyermekek foglalkoztatásában, tehát a folyamatos, egyéni törődés biztosított - tudtuk meg dr. Oláh Rózától.

Az autizmus olyan állapot, melyben a gyermekeknek nem alakul ki az a képessége, hogy társas kapcsolatot alakítsanak ki. Ezek a gyermekek elfordulnak a világtól, érdeklődésük beszűkül. Pervazív fejlődési zavarról van szó, amely a kommunikációt, a gondolkodást és az érzelmeket egyaránt érinti. Vannak olyan gyermekkori elmebetegségek, amelyeknek autisztikus tünetei vannak, ez azonban különbözik a valódi, vagyis az infantilis autizmustól - mondta el dr. Oláh Róza. Az érzékszervi fogyatékossághoz, beszédfejlődési zavarhoz, illetve hallássérülésekhez, látáskárosodáshoz is társulhat autizmus, ezt pszeudoautizmusnak nevezik.

Debrecenben az orvosi, pszichológiai és pedagógiai segítséggel támogatott program az infantilis autizmusban szenvedő gyermekek fejlesztését szolgálja. Általában a kórelőzményre az jellemző, hogy a 16-20 hónapos koráig jól fejlődő gyermek egyszer csak beszünteti a kapcsolatteremtését a külvilággal, máskor pedig azt veszik észre a szülők, hogy a gyermekük beszéde nem fejlődik. Az autizmus oka ismeretlen, feltehetően genetikai károsodás okozza a betegséget - tájékoztatott a gyermekpszichiáter. A SPEKT és PET vizsgálatokkal kideríthető, hogy a kétoldali halántéklebeny agyterület károsodott.

Az infantilis autizmus tünetegyüttesére többek között jellemző, hogy a kisgyermeknél a beszéd további fejlődése megáll, megszünteti a kommunikációt a világgal, nem reagál, nem ad viszontválaszt a külvilág ingereire. Nem figyel oda a nevére, nem veszi fel a szemkontaktust, nem lehet feladathelyzetbe hozni, utasítani. Alig irányíthatóvá, öntörvényűvé válik a viselkedése, tevékenysége, érdeklődése beszűkül, játékai egysíkúak lesznek.
Az autista gyerekek szeretik pörgetni a forgó alkatrészeket. A tárgyaknak inkább a tulajdonságai - a hangjuk, az érdességük - kelti fel a figyelmüket, számukra egészen mást jelent az örömszerző tevékenység. Jellemző, hogy indokolatlanul sírni vagy nevetni kezdenek, gyakran vigasztalhatatlanul sírnak. Ugyanakkor az ilyen gyermek érdekes módon akkor például nem szorul vigasztalásra, ha megüti magát. Az autizmus nemcsak azt jelenti, hogy a beteg elfordul a világtól, hanem azt is, hogy egyáltalán nem törődik a világ dolgaival, nem teremt kapcsolatot kortársaival sem. Jellemző rájuk a speciális és jellegzetes sztereotip mozgás, ujjukkal, kezükkel különleges, gyors, ismétlő mozgásokat végeznek, lábujjhegyen járnak. Nagymozgásaik esetlenek, finommozgásuk ügyetlen, fejletlen. Egy-egy gyermeknek alvás-zavara is van, keveset pihennek, gyakran egész éjjel sírnak. Étkezési szokásaik is egyediek, húst nem esznek - bár később rá lehet őket szoktatni -, inkább a tésztaféléket, a szaftokat, a ropogtatni valókat szeretik. Az autista gyermekek nem játszanak szerepjátékot és mesét sem hallgatnak, mert hiányzik belőlük a megfelelő fogadtatáshoz szükséges fantázia. Ha egy ilyen gyermek a tv előtt ül és mesefilmet néz, nem a történetre figyel, hanem a mozgás bűvöli el. Gyakori, hogy a szempillájukat résnyire összezárják és lebegtetnek előtte valamit. Rendkívül érdekes, hogy részképességi többletük révén pillanatok alatt összeraknak egy puzzle játékot, vagy képesek érthetetlen szöveget is szóról szóra, első hallásra elsajátítani. Más speciális képességekkel is rendelkeznek, így pontosan emlékeznek régmúlt eseményekre, nem felejtenek el mások számára teljesen lényegtelen dolgokat.
Az autista gyermekek bizonyos szokásokhoz, tevékenységekhez szertartásosan ragaszkodnak, számukra minden változás szokatlan, nyugtalanságot okoz. Kényszeresen ragaszkodnak régi holmijaikhoz (ruha, cipő), és az azonossághoz is, minden tárgynak ugyanott kell lennie, ahol megszokták.

Az autisták 75 százaléka egyben értelmi fogyatékos. Az autista gyermekek később kezdenek el beszélni, mint a kortársaik, illetve van, aki nem képes megtanulni beszélni, ami a fejlesztésüket és az oktathatóságukat meghatározza. Mintegy 25 százalékukra azonban jellemző a jó intellektus, így akár visszakerülhetnek a normál iskolába, majd szakirányú képzésben is részt vehetnek.

A debreceni gyermekpszichiátriai osztályon a különleges képességeket is bőséggel tapasztalták. Van olyan gondozottjuk, aki évtizedekre visszamenően mindent tud az olimpiákról vagy a Forma 1-ről, más Debrecen buszjárataival, állomásaival, a járművek indulási és érkezési időpontjaival van tökéletesen tisztában, vagy a vegyi képletek, a gyógyszerek hatóanyagainak az ismerete az a különleges többlet, amellyel rendelkezik. Akit az origami érdekel, képes a legbonyolultabb hajtogatási műveletekre is. Ezeket a különleges képességeket a szociális készség hiányosságai és a rendszeres munkára való képtelenség miatt sajnos, nem lehet kiaknázni, kivéve az úgynevezett aspergeri autistákat, akik között nem ritka a matematikai vagy a nyelvtehetség.

Az autistáknak ez a típusa képes az originális gondolkodásra, szociális készségük sem annyira súlyosan zavart, így különösen jó képességeik révén akár az egyetemre is bejuthatnak, és kiemelkedő módon tudnak alkotni.

Debrecenben sok terhet vesz le a szülők válláról az autisták intézményes gondozása, és szép eredményei vannak a betegre szabott, egyéni fejlesztési programnak, az egyedülálló iskolai oktatásnak. Az autista gyermekek többsége egy életen át segítő emberek támogatására szorul. Országosan általában azok a lakóotthonok jelentik a megoldást, amelyekben a beteg gyerekek szüleinek a kezdeményezésére, esetleg egyházak bevonásával szervezték meg az ellátást. Az ifjúkort elért autisták foglalkoztatását szolgáló modelleket az egészségügyi tárca nemrégiben összegyűjtötte annak érdekében, hogy az autisták - akik a "más fogyatékosok" csoportjába sorolhatók - az eddiginél nagyobb figyelmet kapjanak és támogatásokban is részesülhessenek.

2004-03-23 :
Forrás: Weborvos - D. Karádi Katalin

Javasolja e cikket ismerőseinek is a Google keresőben!

Tetszik a cikk?

Nyomtatás
hirdetés
Ezt már olvasta?

Kardiológiai sikersztori: 6 megnyert életév

Szócska: „A szívós megküzdés példáját akarjuk mutatni a depressziós hozzáállás helyett."

Az amerikai orvosszövetség nyári konferenciája

Idén kiemelt téma neurofarmakológia, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegség.

Az allergiáról a Józsefvárosi Szabadegyetemen

Nékám Kristóf professzor lesz a vendége a szabadegyetemnek.

Flabélos nyílt napok

Most Ön is ingyen kipróbálhatja!

Érdekli a XXI. század legkíméletesebb és leghatékonyabb edzési módszere?

hirdetés