• Ónodi-Szűcs
    • Növekedési pályán van a mentőszolgálat

      Növekedési pályán van a mentőszolgálat

    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

Kihagyó légzés, nyugtalan láb

Regionális hírek 2004.04.06 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: D. Karádi Katalin

A nem megfelelő alvás következményeként sérülnek az anyagcsere folyamatok, a memória funkciók.

A debreceni Idegklinikán 2001 januárjában hozták létre az Alvásdiagnosztika és Terápiás Laboratóriumot. Fő profiljuk az éjszakai horkolás, alvás közbeni légzéskimaradás, nappali fáradékonyság fő tünetekből álló betegség: az obstruktív alvási apnoe.

A horkolás, légzéskimaradás meglehetősen veszélyes állapot. Akkor jön létre, ha éjszakai alvás közben a felső légút keresztmetszete lecsökken, beszűkül, a nyálkahártyák összetapadnak. Emiatt drámai változások következnek be a szervezetben: leesik a vér oxigéntartalma, s mivel a szervezet megpróbál védekezni, emelkedik a vérnyomás, nő a szív ritmusszáma, frekvenciája, hogy az élettanilag fontos szervek oxigénellátottsága megmaradjon. Éjjel sokan anginás rohamra, mellkasi fájdalmakra ébrednek fel, amiatt pedig, hogy a szervezet kénytelen kemény munkát végezni, az éjszakai leizzadás is gyakori tünet.


A beteg reggel tompán, fáradtan ébred fel, napközben aluszékony, ami az egész napjára rányomja a bélyeget - sorolta fel a legjellemzőbb tüneteket dr. Munkácsy Csaba alvászavar specialista neurológus szakorvos.


A betegség a központi idegrendszerben ébredési reakciókat vált ki néhány másodpercre - ami egy éjszaka alatt akár több százszor is ismétlődhet -, ilyenkor a beteg éber állapotba kerül, hangos horkantással veszi a levegőt. Amikor újra elalszik, megint ellazulnak az izmok, összetapadnak a nyálkahártyák, ismét csökken a vér oxigéntartalma és kezdődik minden elölről.
Ma már a Magyar Hipertónia Társaság állásfoglalása is tartalmazza, hogy az obstruktív alvási apnoe a magas vérnyomás jelentős rizikófaktora. Hasonlóképpen kimutatták a szívinfarkus és a gutaütés esetében, amelyeknek szintén jelentékeny kockázati tényezője. Az oxigénhiányra az idegsejtek a legérzékenyebbek, ezért ha éjjel nem megfelelően működnek, napközben koncentráció zavar, feledékenység lesz a következménye, pusztulásuk pedig elbutuláshoz vezethet - mondta el dr. Munkácsy Csaba.

A nappali fáradékonyság, az álmosság nemcsak kellemetlen, hanem veszélyes is, hiszen pihennie kell a szervezetnek. Alvás közben olyan élettani folyamatok zajlanak le, amelyek szükségesek a nappali (fent)léthez. A nem megfelelő alvás következményeként sérülnek az anyagcsere folyamatok, a memória funkciók. Az alváshiány bepótlása miatt a szervezet nappali elalvásokkal próbál védekezni. Van, aki az autó volánjánál, a piros lámpánál várakozva is elalszik - tudtuk meg a szakorvostól.
Mint mondta, vannak olyan fül- orr- gégészeti betegségek, amelyek hajlamosítanak az apnoéra. Így a nagyobb mandula, a nagyobb nyelvgyök, a laza, lágy szájpadlás, bizonyos arcfejlődési rendellenességek, és fogászati kórképek (a retrognátia, vagyis hátul harapás, amikor passzívan kisebb a felső légút). Az elhízás is jelentős szerepet játszik a betegség súlyossági fokában. A zsírszövet ugyanis a nyak lágyszövetei közé is lerakódik, és tovább szűkíti a felső légutakat. Tíz százalékos testsúlycsökkenés már 20-30 százalékkal mérsékli az éjszakai horkolás, légzéskimaradás gyakoriságát, súlyosságát.


Dr. Munkácsy Csaba elmondta, hogy az obstruktív alvási apnoe a magyar lakosság két-négy százalékát érinti, férfiaknál a gyakoribb. Valószínűsíthető, hogy nagyon sokan kívül maradnak a látókörön, akiknél szintén diagnosztizálni és kezelni is lehetne az apnoét. Hazánkban Debrecenen kívül Budapesten, Szegeden és Pécsett működik alvásdiagnosztikai laboratórium, s eddig mintegy háromezer beteget kezeltek CPAP készülékkel (folyamatos felső légúti légsínezés). Éjszakai alvás közben orrmaszkon keresztül olyan nyomással juttatnak levegőt a felső légutakba, amely meggátolja, hogy alvás közben a garatfal összeessen. A légsínezés megakadályozza a horkolást, így a kóros élettani folyamatok is megszűnnek. A beteg reggel pihenten ébred, napközben nem álmos, s megszabadulhat azoktól a veszélyforrásoktól, amelyek később szívinfarktushoz, gutaütéshez, vagy a magas vérnyomás romlásához vezetnek. Az éjszakai horkolás, légzéskimaradás a cukorbetegséget is súlyosbítja. A kóros állapot olyan stresszreakciót vált ki, amely adrenalin kiáramlást okoz, s mivel az adrenalin az inzulin ellentétes hormonja, az anyagcsere felborul.


Az apnoén kívül a debreceni Neurológiai Klinika Alvásdiagnosztika és Terápiás Laboratóriumában az éjszakai nyugtalan láb szindrómával is foglalkoznak. A betegek panasza az, hogy amikor már majdnem elalszanak, felszínes félálomban vannak, az alsó végtagokban furcsa bizsergést érzékelnek, ami mozgáskényszert vált ki. Többek között a terhes nők 20-30 százalékánál, a terhesség bizonyos stádiumaiban tapasztalható ez a probléma, de vérszegénység, veseelégtelenség esetében is előfordul. A nappali tünet (álmosság, fáradtság napközben) hasonló az apnoéhoz. Kezelésében - ha szükséges - vaspótlást, vagy olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyek az agyi receptorokra hatnak, és megakadályozzák a lábmozgás zavarokat - tudtuk meg dr. Munkácsy Csabától.


A szakorvos egy harmadik betegségcsoportot is megemlített: a narkolepszia főleg a fiatalokat, az átlag populáció négy század százalékát érinti. Egyik vezető tünete a nappali alvásroham. Volt olyan beteg, aki állva, a zebránál aludt el, miközben várta, hogy a lámpa zöldre váltson. Más esetekben a gyakori rövid alvásrohamok miatt az iskolai teljesítmény romlott rohamosan A nappali fokozott alváskésztetésen kívül affektív tónusvesztéssel járó kataplexiás rohamok is jelentkezhetnek: a betegnek megbicsaklik a feje, összeesik, vagy elejti a kezében lévő tárgyat, amely általában akkor fordul elő, ha megijesztik. Ugyancsak tünete lehet a "hypnagog hallucináció", a furcsa, bizarr, felszínes alvás közben jelentkező álmok.

Még ennél is ijesztőbb az úgynevezett alvási paralízis, amikor a betegnek gyakorlatilag hamarabb ébred meg az agya, mint a teste, s ha éjjel felriad, 30-60 másodpercig képtelen megmozdulni, mintha nyaktól lefelé megbénult volna.


A poliszomográffal elvégzett éjszakai alvásvizsgálat számítógépes adatrögzítéssel történik. Segítségével nyomon követhető az agyi elektromos tevékenység (EEG), az izomműködés, a szemmozgás, meg lehet határozni az alvásstádiumokat, regisztrálható a vérnyomás, a vér oxigéntelítettsége, a szívfrekvencia és számos egyéb paraméter (testpozíció, mellkasi, hasi légzéskitérés). Az eszköznek része a horkolást jelző mikrofon is. Az obstruktív alvási apnoe enyhébb formája esetében horkolás-gátló szájprotézist írnak ki. A fogak közé egy műanyag lapkát kell elhelyezni, amely kissé előbbre emeli az alsó állkapcsot, megtágítja a felső légutat és így akadályozza meg a horkolást. A betegek hamar megszokják, a visszajelzések nagyon pozitívak.

 
Az USA-ban tudományos vizsgálatok is alátámasztják, hogy évente 1500 ember azért hal meg közlekedési balesetben, mert elalszik a volánnál. Amerikai és európai statisztikák szerint a közlekedési balesetek 15-25 százaléka ennek tudható be. Az Egyesült Államokban már arra vonatkozóan is készült felmérés, hogy ennek a problémának a sok tízezer sérülés mellett évente mintegy 12 milliárd dolláros anyagi vonzata is van. A balesetekben vétlenek is meghalnak, megsérülnek, tartósan megrokkannak.

Magyarországon ilyen jellegű felmérés nem történt, a szakorvos azonban úgy véli, hogy erre mindenképpen fel kellene hívni a figyelmet. Mint mondta, a nyugati államokban nem kaphat hivatásos gépkocsivezetői engedélyt, aki alvásbetegségben, súlyos apnoéban szenved, nálunk azonban erre még nem figyeltek fel, nem is szűrik. Arra vonatkozóan is van adat, hogy az éjszakai műszakból hazafelé igyekvők hatszor gyakrabban okoznak közlekedési balesetet. Mivel a biológiai ritmus felborul, az alvásszerkezet károsodik, nem véletlen, hogy így sokkal hajlamosabbak az elalvásra vezetés közben, amellyel önmagukat és a többi közlekedőt is veszélybe sodorják.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink