• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • Alulról közelítik a nemzetgazdasági átlagot

      Alulról közelítik a nemzetgazdasági átlagot

    • Felzárkóznak az egészségügyi keresetek

      Felzárkóznak az egészségügyi keresetek

    • Pártpolitikai csörte szombaton az egészségügyről

      Pártpolitikai csörte szombaton az egészségügyről

Kié lesz a kolopfürdői gyógyiszap?

Regionális hírek 2005.02.14 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: Simon Cs. József

A tiszasülyi önkormányzat szeretné, ha tulajdonába kerülne a kolopfürdői gyógyiszap lelőhely.

A Tisza-parti kisközség képviselői  legutóbbi testületi ülésükön hoztak határozatot arról, hogy megvizsgálják a tulajdonba vétel jogi lehetőségeit, mivel a településtől öt kilométerre található Kolopfürdőn jelenleg a kitermelt gyógyiszap 90 százaléka kárba vész, mindössze 10 százalékát hasznosítja a kitermelést végző cég. A gyógyiszap lelőhely az utóbbi időben híresült el az által, hogy az iszap kitermelését végző Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt.-t a Szolnoki Bányakapitányság felszólította a termelés leállítására és új engedély beszerzésére, majd ismét engedélyezte a kitermelést.

A botrányos előzményekhez tartozik, hogy egy magáncég kutatási kérelmet nyújtott be a kolopi lelőhelyre, a részvénytársaság ezt elutasított, mire a cég bírósághoz fordult. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Bíróság érdemi döntés nélkül, jogerősen megszüntette a pert, mivel a felperes magáncég elállt a keresettől. Indoklása szerint a bányahatóság az eljárásban végig a Gyógyfürdő Rt.-nek kedvezett, aminek következtében a cég mentesült a több mint 10 millió forint bányajáradék megfizetésétől. Emellett, hogy ne kelljen megtiltania, közérdekké nemesítette az rt. által végzett iszapkitermelést. A Szolnoki Bányakapitányság – indoklása szerint – azért adta meg az engedélyt a kitermeléshez, hogy az rt. teljesíthesse gyógyászati szolgáltatási kötelezettségét,  és ne sérüljön az érintett 3500 beteg érdeke.

A Tiszasüly határában feltárt gyógyiszap gyógyhatása révén

Gyógyiszap kitermelő üzem
szerzett országos hírnevet. Véges Sándor tiszasülyi földbirtokos 1892-ben kolopi birtokán nagy itatókutat akart ásatni, és a véletlen folytán gyógyvízre leltek. Az elbeszélések szerint a víz gyógyító hatására úgy jöttek rá, hogy az egyik beteg bivaly a kifolyó vízben néhány fürdés után meggyógyult. A kutat befedték és vizét, mint ásványvizet árusításra is engedélyezték. A korabeli vélemények szerint a „kénes-földes-sós ásványvizek" közé tartozó vizet kénes gyógyvíznek írták le még 1893-ban is, megállapítva, hogy a gyógyvíz mind fürdő-, mind ivókúrára alkalmas.

A kút a korabeli állítások szerint Európa kénhidrogénben leggazdagabbjának számított, szerepelt az 1896-os országos kiállításon is, ahol elismerő oklevelet nyert. A  rádiumot is tartalmazó anyag után a századfordulón Karlsbad is érdeklődött. 1912-től többször szállítottak a budapesti Császárfürdőbe és Sátoraljaújhelyre. Az I. világháború előtt a kútnál kialakított egyszerű fürdőnél Véges Sándor épített különböző létesítményeket. 1934-től már autóbusz is szállított vendégeket a Szolnok-Tiszasüly közötti úton a fürdőig. A II. világháború idején elpusztultak a fürdő létesítményei. A következő években csak a kút, az őrlőberendezés, a raktár, és a gondnoki lakás maradt meg Kolopon. Az 1950-es években a Fővárosi Fürdőigazgatóság Központi Igazgatósága vette át az iszap termelését, amely 10 tonnánként 4,18 mg rádiumot tartalmaz, sugárzáson alapuló gyógyhatása igen jó. Fontos tulajdonsága még, hogy plasztikus, jól kenhető. 1920 óta a budapesti Gellért gyógyfürdő is használja. Évente mintegy 30 ezer beteg veszi igénybe gyógyulás céljából.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink