• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

      Ónodi-Szűcs: sok minden jobb, de a lakosság nem érzi

    • Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

      Több lombikbébi-eljárást finanszíroz majd az állam

    • Ónodi-Szűcs Zoltán néhány aktuális problémáról

      Ónodi-Szűcs Zoltán néhány aktuális problémáról

  • költségvetés
    • A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

      A jövő évi költségvetés gyógyszerészi szemmel

    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

  • EESZT
    • Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

      Jön az E-vény, lesz, aki kiadja az orvosságot?

    • Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

      Hétfőn road-show-ra indulnak az ÁEEK szakértői

    • EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

      EESZT-csatlakozás: tapasztalatok, típushibák

Több mázsányi galambürülék a panelházak tetején

Regionális hírek 2005.03.02 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: Erdei Éva

A galambürülékkel, madártetemmel szennyezett, férgekkel teli guanó por formájában a lakásokba is bekerül.

Riadalmat okozott a pécsi lakosok körében egy minap napvilágot látott hír: a hidegtetős (főként panel) épületek lapos tetején évtizedek óta felgyülemlett, galambürülékkel, illetve madártetemmel szennyezett, férgekkel teli guanó por formájában - a szellőzőkőn keresztül - a lakásokba is bekerül. Pécsett 34 ezer panellakás van s az eltelt két évtizedben többszörösére szaporodott a galampopuláció, a madarak túlnyomó többsége éppen a lapos tetejű házakon, illetve azok réseibe húzódik meg, sőt, általában ott is pusztul el.


Egy nemrégiben lezajlott tetőfelújítás során derült ki, hogy - köszönhetően a rosszul elkészített szigetelésnek - a felső szinten lévő lakás strang-fedőlapja alatt levő padozatot több centi vastagságban borította a megszáradt madárürülék, illetve toll, aminek porát – miután a ház onnan szellőzik – a lakásban élők folyamatosan belélegezték.

Hasonló a helyzet a panelházak esetében, hiszen ott többnyire a köztes hőszigetelő térbe költöznek be a galambok, és termelik a különböző férgekkel, vagy éppen a clamydiával, szalmonellával szennyezett ürüléküket. Ez aztán megszáradva, por formájában a lépcsőházi szellőzőkőn keresztül bejut a lakásokba, a homlokzati nyílásokból pedig kijut a szabadba, ahol aztán töményen megtelepedik.

 
A problémával kapcsolatban az ÁNTSZ Baranya megyei intézetének járványügyi osztályvezetője, Dr. Fekete Zsuzsanna elmondta: a galambok elszaporodása sajnos valóban megoldhatatlannak tűnő gondot okoznak a városban, de időzített méregbombáról nem beszélhetünk. Az eddigi vizsgálatok során nem tudtak laboratóriumi módszerrel kimutatni emberre veszélyes kórokozót. A főorvosnő szerint a madárinfluenza egyértelműen viziszárnyasokhoz köthető, a toxoplasma - ami viszont nem ritkán előforduló, emberre átterjedő fertőzés – főként a kutyához, macskához kapcsolható, ennek ellenére a galamb, mint embert veszélyeztető fertőző forrás nem zárható ki egyértelműen.

- Azt viszont már biztosan leszögezhetjük, hogy a galambfekáliával, tollal szennyezet por allergénként szerepelhet. Annyit azonban megjegyeznék: az elmúlt több évtizedes gyakorlatom során egyetlen olyan megbetegedéssel sem találkoztam, ami egyértelműen galambbal hozható összefüggésbe. Érdemes azt is megemlíteni: az állatok ugyan számos vírust hordoznak, de azok mindegyike nem okoz humán megbetegedést - mondta a szakember.

A megyei állat,- és élelmiszer egészségügyi állomás illetékese, Dr. Majoros Tibor szintén az allergénként viselkedő szennyezett port említette első számú veszélyforrásként, de hozzátette: a galamb számos, az ember számára veszélyes kórokozót hordozhat, pl. egysejtű élősködőket vagy a papagálykórt okozó clamydia egyik baktériumfajtáját. Ennek ellenére Dr. Majoros Tibor sem tud arról, hogy az elmúlt tíz évben lett volna olyan konkrét vizsgálati eredmény, ami kapcsolatot bizonyított volna valamely fertőző betegség és a galambok között.

A pécsi „felfedezés" következményeként a háztetők megtisztítása elkezdődött, s a környezetvédelmi részletes hatástanulmány elkészítését rendelte el.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink