• Ónodi-Szűcs
    • Az államtitkár egy követelést tud teljesíteni

      Az államtitkár egy követelést tud teljesíteni

    • Megújul a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

      Megújul a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház

    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

  • EBP
    • EBP: az Uzsoki Kórház is fejleszthet

      EBP: az Uzsoki Kórház is fejleszthet

    • Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

      Tényleg lesz új egészségügyi struktúra a fővárosban?

    • Kardiológiai rehabkórházzá alakítják a Szent Ferencet

      Kardiológiai rehabkórházzá alakítják a Szent Ferencet

  • EESZT
    • EESZT: Féltérden volt, de működik

      EESZT: Féltérden volt, de működik

    • Nagykorúsítani kellene a betegeket

      Nagykorúsítani kellene a betegeket

    • Hogy hogy áll az EESZT? Bizony leáll(t)

      Hogy hogy áll az EESZT? Bizony leáll(t)

PPP a magyar egészségügyben?

Egészségpolitika 2003.06.23 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: CS. Benkő Judit

Az állami és magánszektor együttműködésének sajátos brit projektje, a PPP világszerte hódít. A Public-Private Partnerships-t hazánkban mostanában, főként az utóbbi 1-2 évben ízlelgetjük.

Budapesten a Brit Nagykövetség valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium közös szervezésében a PPP nemzetközi tapasztalatairól, továbbá a Magyarországon ugyancsak ígéretesnek jegyzett program kínálta lehetőségekről szakszemináriumon tájékozódtak az érdeklődők.

Nigel Thorpe, a rendezvényen megjelent, e napokban leköszönő brit nagykövet elöljáróban hangsúlyozta: világszerte hatalmas kihívást jelent az államoknak a kötelezettségeiből fakadó mind színvonalasabb egészségügyi szolgáltatások megszervezése. A közszolgáltatások reformját ugyanis úgy kell megvalósítania, hogy az adófizető állampolgár, a biztosító és a kormány szempontjai találkozzanak, ez pedig nem könnyű feladat. A nagykövet a nálunk szerzett ismeretei és ismeretségei révén személyesen, már korábban ajánlotta figyelmünkbe a brit modellt, egyszersmind lehetővé tette, hogy azzal elsőként több vezető szakemberünk közelebbről megismerkedjék.

A kevésbé szakavatottabbak számára ezúttal egy rövid emlékeztető összegzés!

A PPP az állam és a magánszektor együttműködése egy, hagyományosan az állami szektor által kivitelezett projekt illetve ellátott szolgáltatás megvalósítására vagy ellátására, amelynek során közösen vállalják a kockázatot és osztoznak a nyereségen. Miközben sok országban az állam felelős az alapvető szolgáltatások ellátásáért, ezek megteremtésének, beszerzésének és ellátásának módszerei átalakulóban vannak. Az állam mind inkább arra törekszik, hogy együttműködést hozzon létre magánvállalkozásokkal és hasznosítsa előnyeit.

Tehát a PPP nem privatizációt jelent. Míg ugyanis a privatizáció keretében egy állami szolgáltatást, jogot vagy eszközt magánkézbe adunk, amelynek következtében annak üzemeltetése a piaci verseny mechanizmusai szerint működik, addig a PPP esetén egy hosszú távú szerződés keretében a magánszektor az eszköz létrehozására és/vagy működtetésére kap jogot. Vagyis a PPP egy harmadik út a közvetlen állami feladatellátás és a privatizáció között.

Számos formája létezik, folyamatosan fejlődik és igazodik a projekt jellemzőihez. A legfontosabb meghatározója, hogy a szolgáltatás nyújtásáért a közszektor marad a felelős továbbra is, valamint, hogy a magánszektor valamilyen, projektként változó módon részt vállal a finanszírozásban. A PPP projektek olyan közfeladatok megvalósulását teszik lehetővé, amelyek létrehozásához a költségvetési források éppen hiányoznak. A projektek rövidebb idő alatt és olcsóbban jönnek létre, mint az állam által szervezett beruházások. A megkötött PPP szerződések tehát gazdasági szempontból is hatékonyabbak, mint a közvetlen állami működtetésű megoldások.

Az alkalmazási terület széleskörű. Többek közt az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Franciaországban, Finnországban tapasztaltak szerint főként az építőiparban, a közlekedési úthálózat kialakításánál, a hulladékgazdálkodás, az egészségügy, az energiagazdálkodás területén terjed. Az egészségügyben alkalmazott PPP modell szerint az állam felelős az egészségügyi ellátásért, míg a magánszektor - saját finanszírozásban - építi és karbantartja az új létesítményeket, továbbá felelős a nem egészségügyi kiegészítő tevékenységekért. Ily módon vállalkozásba a kórház rekonstrukciója, építése, az épület üzemeltetése, karbantartása és az egyéb kiszolgáló funkciók (mosoda, élelmezés, rendészet, eszköz- és anyagbeszerzés, és az ezzel kapcsolatos pénzügyi, számvitel, menedzsment tevékenységek) kerülnek. Az e konstrukcióba bevont egészségügyi intézményekben az orvosok, ápolónők állami alkalmazottak maradnak.

Csehák Judit miniszter - megköszönve a távozó nagykövet személyes érdeklődését, segítségét és megkülönböztetett figyelmét az egészségügyi reformunk iránt – elmondta: a brit projektnek helye van nálunk, s arról a hasonlóképp tájékozottak ugyancsak elismerően vélekednek. Kifejtette: Magyarországon az egészségügyi szakemberek, egészségpolitikusok között azért van sok híve a PPP-nek, mert az hatékonyan, magas színvonalúan, a nemzeti szolidaritást meg nem bontva teszi lehetővé a taglalt közös együttműködést. A mai szeminárium kínálta ismeretbővítés jó lehetőség a korrigált tapasztalatok közös áttekintésére, hogy kiválasszuk, a modellből mi minden és miképpen alkalmazható eztán nálunk, s hogy mielőbb elindítsunk egy telepítési projektet.

Csehák szerint most, amikor az intézményi törvény kapcsán mérhetetlenül sok félreértés, mérhetetlenül sok hazugság fogalmazódik meg arról, hogy mi is lehet a szerepe az egészségügyben a privát befektetésnek, hol van tere a privát kezdeményezésnek a közös érdek sérelme nélkül, akkor különösen üdítő dolog, hogy politikamentesen, kizárólag szakmai szempontok szerint beszélgethetünk egy olyan megoldásról, amelyik nem elméleti modell. Ugyanis a TTT mögött immár több mint 10 éves tapasztalat áll.

Ami minket illet – sorolta - , az idén indított műszerprogramunk már az iméntiek figyelembe indult. Operatív lépések nyomán egyebek mellett döntés született arról, hogy nem akarunk a készülékek tulajdonosai lenni. Szabályoztuk a szolgáltatás-vásárlás kereteit, feltételeit. Felhatalmazást kértünk a kormánytól, hogy az államháztartási törvény szabályait is figyelembe véve 2 éven túl nyúló kötelezettséget is vállalhassunk és vállalhassanak az intézményeink, hiszen ez feltétlenül kell a hosszú távon kiszámíthatósághoz. Csehák hozzá tette: reméli, a táguló feltételrendszerben, az intézményi törvény hatályba lépése után a tulajdonos állam és a tulajdonos önkormányzat él a szabad mérlegelés adta lehetőséggel és a helyesen dönt annak megítélésében, hogy a betegellátás biztonsága és színvonalának emelése érdekében milyen esélyt ad a privát befektetésnek, nem utolsó sorban pedig milyen szabályokat fogalmaz meg annak garanciájához. Bejelentette még: a britek azt javasolják, hogy míg a nagy projektek elkészülnek, a tárca hozzon létre a reformtitkárságunk mellett egy olyan információs ügynökséget, amely egy helyen, egy kézben ad meg minden szükséges információt az új típusú konstrukciójú befektetések, szolgáltatások szervezése iránt érdeklődőknek, a magyar és külföldi privát partnereknek egyaránt.

Kapcsolódó hírek

  •  | 

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink