Szépek és mérgezők

Bolondító beléndek és bódító baraboly

Az óvatlan tiszta tudattal szenvedi végig a fulladáshoz vezető bénulást.

Évente 150-200 olyan toxikus krízisről szerez tudomást az egészségügyi ellátórendszer, amelyben mérgező, tudatmódosító növények okozzák a bajt. Ennél jóval több olyan eset van, amikor kisgyermekek óvatlanul kóstolnak-rágnak meg növényeket, melyek szerencsére többnyire ártalmatlanok – mondta el lapunk kérdésére dr. Zacher Gábor a Péterfy Kórház Klinikai Toxikológiai és Sürgősségi Belgyógyászati Osztályának vezető főorvosa.


A növényi mérgezések három csoportba sorolhatók. A kisgyermekek esetében szó sincs öngyilkossági késztetésről vagy narkotizációs szándékról, ilyenkor leginkább a szülő a hibás a figyelmetlensége miatt. (Nemrégen fordult elő annak a kisgyermeknek az esete, aki a gyöngyvirág virágján kívül, vélhetőleg a leveléből is fogyasztott, ami szívglikozidot tartalmaz, ami súlyos szívritmuszavart, illetve halált okozhat.)
A főorvos tapasztalatai szerint a gyermekkori mérgezések teljes mértékben kiküszöbölhetőek lennének, ha a család kellő gondossággal tanítaná meg: szájba venni csak az ételt és a cumit szabad. Az időben elkezdett neveléssel az orrnyílásba kerülő babszem, vagy a tüdőbe szippantott legoalkatrész veszélyét is meg lehetne előzni.

 
- Az öngyilkossági szándékkal elfogyasztott növények s főzeteik esetében ugyanakkor durva dolgokkal találkozhatunk – folytatja a főorvos. Bár a dohánylevéllel vagy a korábban permetezéshez használt nikotin levével elkövetett öngyilkosságok ma már nem jellemzőek, azért akad még növényi eredetű méreg a természetben. A harmadik csoportba a tudati állapot módosítására, vagyis bódulatkeltésre alkalmas növények tartoznak, így például a csattanómaszlag, a bolondító beléndek, egyes gombafajták vagy a trombitavirág kivonata. Már a sámánok is használták ezeket az anyagokat révület- és hallucinációkeltésre, s a hagyomány máig él, - véli Zacher Gábor.


Az is előfordul - igaz, ritkán, - hogy ártalmatlan termést, például a somét összetévesztik a nadragulyáéval, ami pedig hallucinációt, bizarr élményekkel elegyített mérgezést okozhat.
A bürök esetében pedig az a legszörnyűbb, hogy az azt fogyasztó személy tiszta tudattal szenvedi végig a fulladáshoz vezető,  lentről felfelé haladó bénulást – sorolja a toxikológus az életveszélyes növényeket. A petrezselyemmel összetéveszthető bürökkel „öngyilkosságba" kergetett Szókratész a mai magyar egészségügyi ellátórendszer keretei között nem halt volna bele mérgezésébe, hiszen a növény toxikus vegyületeit a máj idővel képes lebontani. Addig azonban lélegeztetni kell a beteget.

A magyar nyelv szépségét is példázza a bódító baraboly, amelynek cerofilin nevű alkaloidája enyhébb bénulást okozhat, a beteg viselkedése a részegekéhez hasonlít. Veszélyesek lehetnek a „farkas" előnevű – alma, szőlő, boroszlán stb. – növények is. „Nomen est omen" a rettegett farkas a növények esetében is okozhat halált. Sokan nem tudják az egyik legnépszerűbb dísznövény, a fagyöngy fogyasztása hasmenést, szédülést, súlyosabb esetben veszélyes folyadékvesztést okozhat.



2004-05-20 12:14 Forrás: Weborvos - munkatársunktól -