• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

      Ónodi-Szűcs: több fejlesztés, magasabb bér

    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

  • EBP
    • EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

      EBP: Fejlesztik a nagykátai rendelőintézetet

    • EBP: fejlesztik a monori szakrendelőt

      EBP: fejlesztik a monori szakrendelőt

    • Új ellátások is lesznek a megújuló szakrendelőben

      Új ellátások is lesznek a megújuló szakrendelőben

  • EESZT
    • EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

      EESZT - az egészségügyi ellátás új dimenziója

    • Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

      Merre tovább Elektronikus Egészségügyi Tér?

    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

A tágulatok 60 százalékát már katéterrel kezelik

Egészségmagazin 2017.12.27 09:50 Forrás: Semmelweis Egyetem
A tágulatok 60 százalékát már katéterrel kezelik

A katéteres eljárás után másnap felkelhet, négy nap után pedig már otthonában gyógyulhat a beteg.

A főütőér-tágulat elsősorban az idősebb férfiakat érintő betegség, a 60 év felettiek körében mintegy 5 százalékos az előfordulása – mondta dr. Szeberin Zoltán érsebész. A Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinika docense hozzátette, egy évtizedek alatt kialakuló, többnyire tünetmentes elváltozásról van szó, ám ha megreped a főütőér, az esetek harmadában halált okoz. Kitért rá, a műtéti eljárás ma már sokkal gyorsabb és biztonságosabb, mint néhány évtizede: a beavatkozások 60 százalékát kitevő katéteres eljárás után másnap felkelhet, négy nap után pedig már otthonában gyógyulhat a beteg, ráadásul kevesebb szövődménnyel kell számolni, mint a nyitott hasi műtétek esetében.

A főütőér a gerinc előtt fut, és a szívből viszi a vért az életfontosságú hasi szervek és az alsó végtagok felé. Kitágult szakaszát aneurizmának nevezzük, ami ha eléri a kritikus 5 cm-es átmérőt, operációra lehet szükség – mondta dr. Szeberin Zoltán. Az egyetemi docens kiemelte, tünetek ritkán jelentkeznek, az elváltozás évtizedek alatt alakul ki. Nőknél ritkán jelenik meg, száz betegből 80 férfi. Az idő előre haladtával egyre nagyobb a kórkép kialakulásának a kockázata, 60 év felett minden huszadik férfinél kimutatható főütőér-tágulat.

Genetikai okok is állnak a háttérben, az érszűkülethez, érelmeszesedéshez hasonlóan azonban itt is az egészségtelen életmódból fakadó kockázatok – pl. dohányzás- a meghatározóak. Mivel többnyire nincsenek tünetek, érdemes hasi ultrahangot végeztetniük a rizikócsoportba tartozó, 60 év feletti férfiaknak. Ha a tágulat eléri a 3 cm-t, javasolt évenként visszahívni a pácienst, hogy meg lehessen előzni a nagyobb bajt. Ha ugyanis későn veszik észre az elváltozást, és a tágult ér megreped, a betegek harmada meghal a műtét ellenére is. Míg ha akkor operálják meg a beteget, amikor még nem repedt meg a főütőér, nagy centrumokban mindössze 1 százalékos a halálozás.

Főütőér-tágulat esetén néhány évtizede szinte kizárólag nyitott műtétet alkalmaztak, amely egy 30 cm-es hasi vágással járt, a beteget két napig intenzív osztályon ápolták, egy hétig kellett a kórházban maradni és mintegy hat hétig kímélő életmódot kellett folytatni. Ezzel szemben a klinikán közel 20 éve alkalmazott katéteres eljárás előnye, hogy nem feltétlenül kell elaltatni a beteget, gerincközeli érzéstelenítésben is elvégezhető, amely jelentősen csökkenti a rövid távú szövődmények – pl. a trombózis, a sérv vagy a légzési panaszok- előfordulását. Emellett, mivel csak kisebb vágásokat ejtenek, nemcsak a beavatkozás, hanem a felépülés is gyorsabb, a beteg négy nap után hazamehet, egy hét után már élheti a szokásos fizikai megterheléssel járó mindennapjait.

Dr. Szeberin Zoltán elmondta, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán végzik a legtöbb katéteres eljárást az országban, a finanszírozás javulásával, az orvosok tapasztalatának növekedésével és a hibrid műtőnek köszönhetően ma már évi 60-70 ilyen beavatkozást hajtanak végre. Kitért rá, országszerte hét centrumban alkalmazzák ezt a technikát a főütőér-tágulatos betegek ellátásában. Míg tíz éve az esetek 80 százalékában nyitott műtétet végeztek, addig mára sikerült 60 százalékra javítani ennek arányát. Az egyetemi docens hozzátette, a katéteres eljárásnál is lehetnek szövődmények, ám ezeket ki lehet szűrni az éves kontrollok alkalmával, és legtöbbször katéteres megoldással tudják orvosolni is.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink