Amit a pikkelysömörről tudni kell

A pszoriázis (pikkelysömör) az egyik leggyakoribb bőrbetegség, minden századik ember érintett.

Az öröklött háttér még nem jelenti azt, hogy valakinek biztosan tünetei lesznek. Közvetlen kiváltó oka az immunrendszer aktiválódása, tehát autoimmun betegségről van szó. Az immunrendszert szervezeten kívüli vagy belüli provokáló tényezők aktiválják, így a belső hajlamot „kihozzák". Belső okok: lázas betegség, fertőzés, gyulladás a szervezetben (fogászati, gégészeti, húgyúti, nőgyógyászati, epe stb), gyógyszerek (pl. béta-blokkolók).

Külső okok: nyomás és dörzsölés, hajlati és fejbőrgombásodás, bőrre kerülő vegyszerek (pl. kenőcsök, tisztálkodó szerek), ekcéma, ritkán a napfény.

A genetikai eredetből következik, hogy nem fertőz, tehát pl. házastárs nem „kapja el".

Tünetek

Legjellegzetesebb tünete a plakk, melynek jellemzői: vöröses a színe, a bőrfelszínből kiemelkedik, szürkésfehér pikkely borítja, éles a széle. Jellemző, hogy ha a pikkelyt lekaparjuk, pontszerű vérzés látható.

Az egyes tünetek mérete az 1-2 mm-estől a több tenyérnyiig terjedhet, sőt egész testtájakat vagy az egész bőrfelszínt befedheti (utóbbi az eritroderma).

Leggyakoribb a könyökön, térden, köldökben, péniszen, farredőben, de bárhol előfordul. Fejbőr: vaskos felrakódás, hámlás, homlokra is lekúszó vörösség.

Tenyér, talp: éles szélű vastag szarufelrakódás, repedések. Gennyes hólyagok.

Köröm: a körömlemez felválása, köröm alatti fehér vagy sárgás területek, a köröm megvastagodása, pontozottsága.

A pikkelysömör a szervezetet általában nem érinti, „csak" kozmetikai probléma.

A bőrön kívül érint-e más szerveket?

Lényegében csak az izületeket. Nagyjából minden huszadik betegnél kialakul reumához hasonló izületi gyulladás. A kézujjak virsliszerűen megvastagodnak, deformálódnak, fájdalmasak. Rokkantsághoz vezethet. A csípő és derék izületei is begyulladhatnak. A mozgás nehéz, fájdalmas.

Ha kiderül, hogy pszoriázisom van, tudhatom-e előre, hogy mennyire kiterjedt lesz?

Nem, előre nem jósolható meg. A legtöbb betegnek csak néhány plakkja van a könyökön, térden, míg másoknak szinte az egész testét elborítja. Az egyes formák egymásba átmehetnek, van olyan beteg, akinek egész életében változnak a tünetei, míg másoknak stabilak.

Gyógyítható-e a pszoriázis?

Nem. A géneket jelenleg nem tudjuk befolyásolni. Azonban megfelelő kezeléssel hosszabb-rövidebb ideig tünetmentessé tehető. Sajnos a betegség lappangva ekkor is megmarad. Kimenete sokféle lehet: szerencsés esetben kezelés nélkül is sokáig tünetmentes maradhat, sőt előfordul, hogy az első epizód után soha többé nem jelentkezik. Másik végletként a beteget súlyos pszoriázisa egész életén végigkíséri.

Kezelhető-e a betegség?

Nagyon eredményes terápiás lehetőségeink vannak.
Az első lépés a pikkely eltávolítása, amely pl. szalicilsavas kenőccsel érhető el. Ez a feltétele annak, hogy az alatta levő mélyebb bőrrészeket a külső kezelés elérje.

Kis kiterjedésű tünetek esetén csak külső kezelést alkalmazunk: különböző erősségű szteroidok, ditranol, D-vitamin származékok, Holt tengeri készítmények.

Belső kezelés kiterjedt és szövődményes formákban indokolt: az A-vitamin származék acitretin forradalmasította a súlyos pszoriázis terápiáját. Ezen kívül a metotrexát és ciklosporin, újabban immunterápia használatos.

A fényterápia a pszoriázis kezelésének egyik legfontosabb és leghatásosabb módszere, a leghosszabb tünetmentesség ezekkel érhető el. Több formája van. A lézert vagy ultraibolya fényt alkalmazzuk. Holt tengert utánzó sós fürdővel vagy fényérzékenyítő kapszulával kombinálható.

Nyáron legfontosabb az óvatos, fényvédő nélküli napfürdő, mellyel esetleg télig tartó tünetmentességet érhetünk el. Vigyázzunk, le ne égjünk. A napozás ellenjavallt, ha a beteg pszoriázisa fényre romlik (ritka), vagy a betegnek fényérzékenyítő betegsége van, vagy fényérzékenyítő gyógyszert szed, pl. doxycyclint.

A segítség egyik útja