• Ónodi-Szűcs
    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

    • Az államtitkár is élt az alkalommal

      Az államtitkár is élt az alkalommal

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

Bacilusok, vírusok és a többiek ... (2. rész)

Egészségmagazin 2006.08.08 00:00 Forrás: Weborvos Szerző: Prof. dr. Alföldy Ferenc

A királyi családok annyira féltek a fekete haláltól, hogy az elsők között kezték oltatni ellene gyermekeiket.

A vírusok felfedezése

1892-t írtak, amikor Dimitrij Ivanovszkij (1864-1920) ismertette megfigyelését, hogy a dohány mozaik betegségét baktériumoktól mentes anyaggal is át lehet vinni a másik egyedre. Ez jelentette a baktériumoknál kisebb kórokozók létének bizonyítékát, mivel láthatatlanok voltak az akkori mikroszkópok számára, elnevezték vírusoknak, ami latinul azt jelenti, hogy méreg. De a vírusok elleni küzdelem már akkor elkezdődött, amikor létezésükről még senkinek sem volt tudomása, de még sejtelme sem.
A középkor rettegett betegsége volt - a baktérium okozta pestis mellett - az óriási járványokat keltő fekete himlő. Ma már nemigen emlékszünk rá, mert a védőoltások következtében az egyetlen fertőzőbetegség, amire azt lehet mondani, hogy megszűnt és az ellene kötelező védőoltást is meg lehetett szüntetni. Amikor Pasteur felfedezte az anthrax elleni védőoltást, azt gondolta, hogy végérvényesen száműzni lehet a fertőző betegségeket az emberiség történetében, jóslata azonban sajnos nem vált be.

A fekete halál
A pestis mellett a himlő is milliószámra szedte áldozatait, a betegség halálozása 10-30% között volt. Akik átvészelték a betegséget, azok között is sokak életük végéig hordták jegyeit (himlőhelyes arc) vagy szenvedtek megnyomorítva, félig vagy teljesen megvakulva, mint a mi Kölcsey Ferencünk is. Mindenki úgy tudja, hogy a himlőjárványoknak az Edvard Jenner (1749-1823) által 1796-ban felfedezett védőoltás vetett véget. A kötelező védőoltást csak 1875 körül vezették be az európai országokban, de fontosságára már az 1802-ben kiadott keresztlevélen Magyarországon is írásban hívták fel a szülők figyelmét. (Nagyapám, aki 1874-ben született, világrajövetelét a "Keresztelési-, himlőoltási- és konformációs jegy" örökítette meg és azt is, hogy 1881. június 15-én himlő elleni védőoltásban részesült.) A himlőoltás története nem ilyen egyszerű. Voltak Jenner korát is megelőző próbálkozások és kísérletek. De a "hagyományos" kínai himlőoltás története nem igaz. Elterjedt az a legenda is, hogy az egyiptomi fáraók közül V. Ramszesz múmiáján a himlő jegyeit fedezték fel. Valószínűleg ez sem felel meg az igazságnak. Nem hihető, hogy az ókori ábrázolásokon akár Ázsiában akár Európában ne örökítették volna meg a himlő jellegzetes jegyeit, ne írták volna le a betegséget, ha létezett volna, hiszen a kor orvosai nagyon jó megfigyelők voltak. Ez ellen szól a Biblia, ugyanis Mózes könyvében a hatodik egyiptomi csapás leírása megfelel a fekete himlőnek. („Vevének azért kemencehamut…és Mózes az ég felé szórá azt, és lőn emberen és barmon hólyagosan fakadó fekély." Márpedig csak egy betegség, a himlő az, amelyik csak az embert és a marhát betegíti meg.)

Ma úgy tudjuk, hogy a fekete himlő hazája valamikor Közép-Afrika volt (ahogy az AIDS betegséget is innen származtatják), talán innen hozták abesszin harcosok a középkorban Arábiába, ahonnan világhódító útjára indult a rettegett betegség. Valószínűleg a világ minden részén próbálkoztak a himlő népi gyógyításával és megelőzésével, rájöttek arra, hogy az enyhe himlőn átesett betegektől megkapott betegség nem végzetes és járvány esetén az egyént ellenállóvá teszi. Így azután nyirokkal, a bőr sebeinek váladékával, a pörkkel, a himlős beteg ruhájának viselésével hoztak létre mesterséges fertőzést. Az 1700-as évek elején már "oltottak" is a himlős emberből származó nyirokkal, ezt nevezték "inoculálás"-nak, " szemzésnek" (a mezőgazdaságban máig is fennmaradt a kifejezés). Nevezetes Lady Montagu története, a férje az akkori Konstantinápolyban volt angol követ, aki beoltatta 5 éves fiát himlő ellen, majd hazatérve Angliába, a királyi családnak is javasolta a módszert. Előbb halálraítélt fegyenceken, majd lelencházi gyermekeken próbálták ki - sikerrel - az oltást, és ezután kezdték szélesebb körben az előkelőségek is oltatni gyermekeiket (II. György angol király és családja, II. Katalin cárnő és családja), előfordult azonban az oltást követően halálos lefolyás is. Igaz, hogy csak 1-2%ban - emlékezzünk rá, hogy a járvány halálozása 20-30% volt - mégis jelentősen visszavetette a himlőoltás gyakoriságát.

Végül is a himlő világméretű elterjedtségének Jenner megfigyelése vetett véget, észrevette ugyanis, hogy azok az állatgondozók, tehénfejő lányok, akik a tehén tőgyén jelentkező tehénhimlőtől fertőzést kaptak, járványok idején nem betegedtek meg, vagy ha igen, betegségük enyhe lefolyású volt. Jenner egy fejőasszony karján keletkezett tehénhimlő fekélyéből oltott be egy 8 éves gyermeket, majd később emberi himlővel is megfertőzte, de a gyermek egészséges maradt, vagyis védetté vált. Ezt a módszert nevezik vakcinációnak, az oltóanyagokat vakcinának, a tehén latin neve után. Vacca latinul annyit tesz, mint tehén. Bátran állíthatjuk, hogy Jenner megfigyelése, felfedezésének értékét, nagyságát tekintve talán csak az antibiotikumok felfedezése közelíti meg.

2. rész: Kutyaharapást Pasteur-rel

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink