• Ónodi-Szűcs
    • Növekedési pályán van a mentőszolgálat

      Növekedési pályán van a mentőszolgálat

    • 221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

      221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

    • Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

      Az államtitkárt nem lepte meg az egészségügy lelete

  • kanyaró
    • Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

      Egyre súlyosabb a romániai kanyaróhelyzet

    • Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

      Kanyaró: nő a nyomás Románia felől

    • Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

      Kanyaró: egy hét alatt több száz beteg

  • bérrendezés
    • Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

      Nem az IKEA az egészségügy gyilkosa

    • Éger az ígéretekről, költségvetésekről

      Éger az ígéretekről, költségvetésekről

    • A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

      A miniszter elégedett a mentős bérfejlesztéssel

Egyetemi hallgatók a lelki egészség nyomában

Egészségmagazin 2012.02.25 14:52 Forrás: Semmelweis Figyelő

„Jobb elválni, mint együtt, de „rossz" házasságban élni"? – hangzott el egy lényeges kérdés.

Testünk mellett a lelkünk egészsége is fontos – akár ez is lehetett volna a mottója a Semmelweis Egyetem TDK konferenciája „Magatartástudomány – Pszichiátria" szekciójának. A tíz elhangzott előadásból az alábbiakban kettőt mutatunk be részletesen - olvasható a Semmelweis Figyelőn.

Szepes Mária, a Gyógyszerésztudományi Kar hallgatója a házastársi kapcsolat minőségének hatását vizsgálta a gyermekek egészségi állapotára. Ismert tény, hogy a gyermekek testi-lelki egészsége szempontjából a konfliktusok gyakorisága fontos, de emellett a konfliktusok egyéb dimenzióinak megállapítása is alapvető fontosságú. A vizsgálatban 143 szülő-gyermek pár vett részt.

Mind a gyermekeknek, mind a szülőknek ki kellett tölteni egy-egy kérdőívet, melyben depresszióra, szorongásra és a gyermek viselkedésére vonatkozó kérdések szerepeltek mindkét változatban; illetve egy tünetlistát is tartalmazott. A vizsgálatba bevont szülők háromnegyede él házasságban, őket követik gyakoriságban az elváltak, majd egyéb családi kapcsolatrendszerben élők.

Nehéz gyermekként megküzdeni a szülői konfliktusokkal

Az elemzés során vizsgálták, hogyan hat a szorongásra, a depresszió megjelenésére illetve a szomatikus tünetekre a szülők családi állapot. Elmondható, hogy a lányok sokkal érzékenyebben reagálnak a szülők konfliktusaira. A fiatal kutató előadásában elmondta: céljuk annak igazolása volt, hogy a „rossz" házasságban élő, de megfelelő copinggal rendelkező gyermekek egészségesebbek. „A házastársi stressznek az externalizáció esetén, a copingnak pedig a szorongás és az internalizáció esetén van szignifikáns hatása." – fogalmazott Szepes Mária. Eredményei szerint „a szülői konfliktusok befolyással vannak a gyermek egészségi állapotára; ugyanakkor igaz, hogy akik megfelelő megküzdési stratégiát sajátítanak el, kevésbé szorongók és kevésbé küzdenek internalizációs problémákkal."

Jobb elválni, mint rosszban együtt maradni

Az előadást mások társaságában zsűriző Kopp Mária professzorasszony pozitívan értékelte és lehetőséget adott a hallgatóságnak kérdésfeltevésre. „Jobb elválni, mint együtt, de „rossz" házasságban élni"? – hangzott el egy lényegre törő kérdés. Szepes Mária válasza igen, melyet Dr. Kopp Mária csak megerősíteni tudott. A fiatal kutató elmondta, hogy a gyermekek a legérzékenyebbek a környezetük hatására és rendkívül fontos, hogy megfelelő házastársi kapcsolati példát lássanak és a konfliktustól megkíméljék őket a felnőttek, hiszen ők is majd ezt a példát fogják tovább adni.

Erőszakos bűncselekmények és pszichiátriai gyógykezelések kapcsolata

Vajon mennyire eredményesek az erőszakos bűnelkövetéseket megelőző pszichiátriai kezelések? – tette fel a kérdést a szekció egy másik előadása. Magyarországon nagyon kevés az erre fellelhető adat, ezért elemezték a témát összefogó retrospektív vizsgálatban Kara Borbála és Kovács Magdolna. Célkitűzésük annak felderítése volt, hogy van-e valamilyen hatása a pszichiátriai kezelésnek a később kényszergyógykezelésre kötelezett erőszakos bűncselekményeket elkövető pszichiátriai betegeknél. A hallgatók által vizsgált 294 személy közül 218-an részesültek járó- vagy fekvőbeteg ellátás formájában pszichiátriai kezelésben életük során – derült ki a Kara Borbála által tartott előadásból. Közülük 6,4 % állt már korábban kényszergyógykezelés alatt. Legnagyobb arányban skizofrénia, organikus pszichoszindróma, szenvedélybetegség, illetve személyiségzavar volt a betegek diagnózisa.

Kényszergyógykezelést a bíróság abban az esetben rendel-el, ha fennáll a beszámítási képesség hiánya, melyet valamilyen mentális betegség okoz. A kóros elmeműködés miatt az illető nem büntethető, nem ismeri fel cselekménye következményeit. Szintén elrendelhető az intézkedés, ha erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekményt követett el, illetve fennáll a veszélye, hogy a jövőben hasonlóan elkövet majd ilyet. Ugyancsak kényszergyógykezelik azt a pácienst, aki ha egészséges lenne – belátási képességének teljesen birtokában volna –, akkor a bíróság egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést szabna ki rá.

Kara Borbála elmondta, hogy a vizsgálatukból egyértelműen megállapítható, hogy az erőszakos bűncselekmények miatt kényszergyógykezelésre kötelezett betegek többsége a cselekményt megelőzően már része volt a pszichiátriai ellátórendszernek. Az ő körükben szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő violens bűncselekmények, illetve későbbi erőszakos bűncselekmény prediktív faktora lehet még addiktológiai – főleg alkohol – probléma.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink