• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

      Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

EKG: mikor nyugalmi és mikor terheléses?

Egészségmagazin 2017.07.21 07:04 Forrás: Kardioközpont
EKG: mikor nyugalmi és mikor terheléses?

A nyugalmi EKG fontos része a kardiológiai kivizsgálásnak, de vannak olyan jelek, melyek csak terhelésre jelentkeznek.

Még azok is hallottak az EKG vizsgálatról, akiknek nincs ismert szívproblémájuk. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakorvosa a vizsgálat jelentőségét, és a nyugalmi, valamint terheléses EKG közti különbséget magyarázta el.

Mik azok a görbék a papíron?
Az EKG vizsgálat során a készülék a szív elektromos tevékenységét papírszalagra rajzolt görbék formájában jeleníti meg. A vizsgálat során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok.

Számos egyéb probléma mellett információt ad többek között a szívet alkotó kamrák falának nagyságáról, de az alkalmazott gyógyszerek szívműködést befolyásoló hatásairól vagy azok nemkívánatos mellékhatásairól is. Veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, ritmuszavarok, elektrofiziológiai eltérések feltérképezése céljából alkalmazható a vizsgálat. Éppen ezért a nyugalmi EKG szinte elhagyhatatlan része egy kardiológiai kivizsgálásnak.

Hogyan zajlik a nyugalmi EKG vizsgálat?
Az EKG a végtagokon és a mellkason elhelyezett elektródákból gyűjti össze az elektromos jeleket, amelyeket a készülék a papírszalagra rajzolt görbék formájában tesz láthatóvá. Komolyabb kivizsgálás esetén érdemes 12 elvezetéses EKG-t alkalmazni, mert ez a modern módszer nyújtja a lehető legpontosabb képet a szív aktuális állapotáról.

Nyugalmi EKG vizsgálat közben a páciens hanyatt fekszik, csuklóira és bokáira fémelektródát rögzítenek, 8-at mellkasra és 4-et a karokra, a bokákra. Az EKG semmiféle előkészületet nem igényel a páciens részéről, csupán a vizsgálat közbeni nyugalom a fontos, mert még a rendelőbe való rohanás, a mérés közbeni beszéd, mozgás is módosíthatja az eredményt.

Tudni kell, hogy a nyugalmi EKG eredményei alapján a szív falvastagságára csak következtetni lehet, a billentyűk, nagy erek működésére szinte semmilyen támpontot nem ad. Hasonlóan alkalmatlan a terhelést követő levezetési szakban fellépő ingerületvezetési zavarok kimutatására. Vannak olyan betegségek is, amelyeknek az EKG-n kimutatható jelei csak terhelésre jelentkeznek. Ezért előfordulhat, hogy fizikai terhelés közben kell, hogy felvegyék az EKG-görbét. Ezt nevezzük terheléses EKG-nak.

Mi történik a terheléses EKG vizsgálat során?
A terheléses EKG a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.

- A terheléses EKG vizsgálat előtt csupán annyi előkészület szükséges, hogy a páciens kényelmes ruhába, cipőbe öltözik, és még előzetesen tájékoztat a szedett gyógyszerekről. Ezekről ugyanis el kell dönteni, hogy bevegye-e őket a vizsgálat előtt vagy sem. Ugyanígy előzetesen döntünk arról, hogy milyen terhelésnek tehetjük ki az adott pácienst, amit az alkalmazott kerékpár ellenállásának növelésével vagy a futópad sebességének, illetve dőlésszögének emelésével érhetünk el.

Sokan tartanak attól, hogy gyakorlatlanságuk vagy éppen a betegségük okán nem fogják bírni a futást vagy a kerékpározást, de egyrészt biztonságban vannak, mert a futópadon heveder óv az esetleges eleséstől, másrészt természetesen, ha rosszullét lép fel, mindent meg tudunk tenni a páciens védelmében – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter. - Miután az elektródákat a mellkasra csatlakoztatjuk, és egy vérnyomásmérőt is a páciensre helyezünk, elindulhat a terhelés, amely során folyamatosan nézzük a szívritmust, vérnyomást, pulzusszámot. A terheléses EKG vizsgálat végén a pácienst addig pihentetjük, amíg pulzusszáma nem normalizálódik.

Az eredmények sok mindenről árulkodnak, és fontos kiindulópontját jelentik a kardiológiai kivizsgálásnak, de számos esetben az EKG-jel csak felveti bizonyos betegségek gyanúját, amit majd egyéb vizsgálatokkal kell a szakembernek igazolnia vagy kizárnia azokat.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink