Elállított óra, elállított bioritmus
Sokszor bele sem gondolunk abba, milyen meghatározó és fontos életünkben az alvás, és mennyi gondot okoz hiánya, rossz minősége, legyen szó akár kisgyermekről, akár felnőttről vagy idősödő emberről. A jó minőségű, pihentető alvás hiánya testi és lelki betegségekhez vezet, és kedvezőtlenül befolyásolja a beteg életminőségét, sőt, mindettől környezete is szenvedhet. Okozhat munkaképesség csökkenést, de a közúti balesetek kockázatát is növeli.
Ma, az alvás világnapja alkalmából a Semmelweis Egyetemen működő Alváshálózat tudományos ülést szervezett, ahol a szakértők megvitatták az alvászavarok megelőzésének, felismerésének és kezelésének legfontosabb szempontjait, a legfrissebb hazai kutatási eredményeket és klinikai tapasztalatokat.
Nemcsak Magyarországon, de világszerte is népegészségügyi problémát jelentenek az alvásgondok, hiszen a felnőtt lakosság ötven százaléka panaszkodik álmatlanság tüneteire, egytizedük pedig klinikailag is jelentős inszomniában (alvászavar) szenved. Sajnos az érintettek köre egyre szélesedik: kutatások bizonyítják, hogy már a gyermekek között sem ritka az alvászavarok előfordulása, mondta bevezetőjében dr. Novák Márta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet egyetemi docense.
A világnap, amelyet 2007-ben indítottak Amerikában, a tavaszi óraállításhoz kapcsolódik, s idén március 19-én ünnepeljük „Aludj jól és maradj egészséges!" mottóval. Mint Novák Márta szavaiból kiderült, a tavaszi óraállítást követő egy héten át rendre növekvő tendenciát mutatnak a baleseti statisztikák, jelezve, hogy nem mindenki tud gyorsan alkalmazkodni a ritmusváltozáshoz.
A tudományos ülés előtt rendezett sajtótájékoztatón megszólaltak azok az orvosok, pszichiáterek, szakértők, akik a szakmai tanácskozáson előadást tartottak. Dr. Noszek László például az alvásproblémák egészségügyi hátterét vizsgálta: ha nem működnek megfelelően az alsó és felső légutak, néhány év után nagyon rossz minőségű alvást eredményeznek. Felhívta arra is a figyelmet, hogy indul az allergia szezon, ami a legszerényebb becslések szerint is két és fél millió embert érint hazánkban. Mivel az allergia a felső légutak elzáródását okozhatja, rossz alvást válthat ki. Ezért kezelni az allergiát, mert a betegség elhanyagolása alvásproblémákhoz vezethet. De ugyanígy alvási gondokat okoz az orrmandula gyulladása gyermekkorban, sőt, a szellemi fejlődés is visszaeshet. Nemcsak a fül-orr-gégész, de számos szakember együttműködése kell ahhoz, hogy megoldás szülessen egy beteg alvásproblémájára.
Nincs igazán mély merítésű statisztikai mutatója a szakmának a gyermekeket sújtó alvászavarokról, derült ki dr. Szabó Attila tájékoztatásából, ám a szűkebb körű vizsgálatok azt mutatják, hogy minden ötödik gyermek küzd valamilyen alvászavarral, és minden tizediknek olyan problémája van, ami később akár komolyabb betegségekhez vezethet. Ezek a rosszul alvó gyermekek az iskolában nagy valószínűséggel tanulási problémákkal fognak küszködni. Nem aluszékonyak, ahogy az ember gondolná, hanem éppen ellenkezőleg: hiperaktivitás jellemzi őket.
A legfiatalabbak után az idősekről beszélt Rajna Péter professzor, mondván, sokat szenvednek alvásgondjaik miatt, pedig éppen ez az az életkor, amikor nagy szüksége van a szervezetnek az alvás nyújtotta takarék üzemmódra. Sokan gondolják, hogy az idős embereknek kevesebb alvásra van szükségük, illetve hogy az is rendben van, ha többet alszanak az átlagosnál. Ez tévhit: az alvás pihentető, regeneráló funkciója az egészséges öregedés egyik alapvető feltétele. A 65 éven felüli korosztályban minden harmadik ember rossz alvónak tartja magát, és negyven százalékuk altatót szed.
Dr. Purebl György szerint a lakosság 20-30 százaléka életében legalább egyszer szenved inszomniában. Az alvászavarokat kiválthatja a biológiai ritmus megzavarása, a nem alvásbarát életmód (éjszakázás), a stressz, a fény hiánya (egész nap zárt helyen tartózkodás) és a fényszennyezés (a mesterséges világítás) is. A napi bioritmus fontos tényező, felborulása 2-es típusú cukorbetegséghez és depresszióhoz vezethet.
A háziorvos meghatározó szerepére mutatott rá dr. Torzsa Péter, aki úgy vélte: a családorvosnak kell tudnia, hogy mely szakmákat kell bevonnia betege gyógyításába, hová lehet elküldeni (alváslabor) páciensét. De sajnos már magával a felismeréssel is gondok adódnak: egy-egy átlagos létszámú praxisban körülbelül 75 alvási problémával küszködő beteg lehet, ám kétharmaduk baját a felismerés hiánya miatt nem is kezelik.
Az alvásgyógyítás egy viszonylag új, mindenképpen multidiszciplináris tudományág. Az alvási problémák egyik formája a már említett inszomnia, a másik az alvásfüggő légzészavar (hangos horkolással járó légzésszünetek, úgynevezett apnoe-k). Ebben az esetben megugrik a vérnyomás, nő a stroke és infarktus kockázata, rontja a cukor-anyagcserét, de okozhat depressziós tüneteket, memória és koncentrációs zavarokat, szexuális zavarokat is – tehát jelentős egészségi rizikófaktornak számít. A horkolás mellett fő tünete a nappali álmosság. Az alvási apnoe a felnőtt lakosság 4-10 százalékát érintheti, idősebb korban gyakorisága még magasabb.
A gyógyításban az utolsó eszköz, és lényegében az orvos „tehetetlenségét" mutatja az altatók felírása, jegyezte meg Rajna professzor, majd Noszek László hozzátette: megdöbbentő, hogy mennyi altató fogy hazánkban is ahhoz képest, hogy az alvásprobléma kezelésében a tabletta az utolsó eszköz. A betegekben tudatosítani kellene, hogy az altató egy átmeneti segítség, de valójában a problémát nem oldja meg.
Kapcsolódó cikkek
- "maradj egészséges" fórum:
- nera0404, 2010-03-21 18:18
- A betegágy mellett dolgozó egészségügyi dolgozóra nem jellemző a rendszeres alvás,különösen akkor ha felváltva éjszaka is dolgozik.Szegény szervezetünk sokszor nem is tudja hogy éjszaka van -e vagy nappal.Azért az altatóra nem szokunk rá. Tovább »
