• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

      EBP: Új épületet kap a Szent Ferenc Kórház

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

    • EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

      EESZT: Határidőre minden gyógyszertár csatlakozik

    • 2018: gépek válaszolnak, ha orvost hívunk

      2018: gépek válaszolnak, ha orvost hívunk

Érszűkület-szűrés: életek ezreit lehetne megmenteni

Egészségmagazin 2017.09.20 10:17 Forrás: Weborvos
Érszűkület-szűrés: életek ezreit lehetne megmenteni

Szívünk Napja: kérjen érszűkület-szűrést háziorvosától, hogy megelőzze a végzetes szövődményeket!

Tízből 7-8 embert érinthetnek az erek – a visszerek és a verőerek – betegségei. Mégis sokan nem is gondolnak arra, hogy panaszaikat érbetegség okozza. Márpedig ezek korai felismerése nagyon fontos a súlyos, akár életveszélyes szövődmények megelőzése érdekében. A baj sok esetben már korán, háziorvosi vizsgálattal is kiszűrhető lenne. Ennek érdekében például az érszűkület szűrésére elindult a háziorvosokat felkészítő képzés. A Magyar Kardiológusok Társasága most a Szívünk Napja alkalmából is felhívja a figyelmet: gyanú esetén kérjünk szűrővizsgálatot háziorvosunktól!

„Az érszűkület hazánkban körülbelül 400 ezer felnőttet érint. Amellett, hogy a legsúlyosabb esetekben a végtag elvesztéséhez vezethet és ez a beteget élete végéig rokkanttá teszi, ismeretes, hogy az érszűkületes betegek szív-és érrendszeri halálozása messze meghaladja a nem érbetegekét. Sajnos a tünetek gyakran észrevétlenül maradnak, csak akkor derül rájuk fény, amikor már valamilyen komoly bajt, akár tragédiát okoznak. Pedig az alsóvégtagi verőereink állapotát egy egyszerű szűréssel, az úgynevezett boka-kar index vizsgálattal – amely lényegében vérnyomásmérés a végtagokban – fel lehetne térképezni.

Ismertek azok az esetek, amelyeknél mindenképpen javasolt ennek a vizsgálatnak az elvégzése. Ilyen, amikor a beteg jellegzetes, járáskor jelentkező és megállásra késztető alsóvégtagi fájdalomról panaszkodik, amikor nem gyógyuló alsóvégtagi sebet észlelnek, de például gyakorisága miatt a 65 évesnél idősebb emberek esetében, vagy 50 éves kor feletti cukorbetegeknél vagy dohányosoknál is szükséges a szűrés elvégzése.

Csakhogy ez nemcsak az érintetteknek, de az orvosoknak is ritkán jut eszükbe. Jellemző, hogy alsóvégtagi fájdalom esetében elsősorban mozgásszervi betegségre gondol orvos és beteg egyaránt, és közben fel sem merül, hogy valójában érszűkület áll a panaszok hátterében. Éppen ezért nagyon fontos kezdeményezés a betegséggel kapcsolatos ismeretek bővítése az orvosok és a szélesebb társadalom körében is, ennek részeként indítottuk el a háziorvosok képzését. A Szívünk Napján, szeptember 24-én pedig részletes információt kaphat bárki az érszűkülettel kapcsolatos minden kérdésére" — mondja dr. Járai Zoltán címzetes egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem angiológiai tanszéki csoportjának vezetője, a Magyar Kardiológusok Társaságának budapesti titkára.

,,Magyarországon a halálozási statisztikák élén a szív- és érrendszeri megbetegedések állnak, mintegy hetvenezer áldozatot követelnek évente. Több, nagyon súlyos érrendszeri betegség, így a szívinfarktus, az agyi infarktus (a szélütés) és a végtagi érszűkület hátterében ugyanaz az elváltozás, az atherotrombózis áll. Nagyon fontos, hogy figyeljünk az intő jelekre és változtassunk életmódunkon: a dohányzás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly, a mozgáshiány olyan kockázati tényezők, amelyek megváltoztathatóak" – jegyzi meg dr. Járai Zoltán.

,,A visszerek betegségei is rendkívül széles néprétegeket érint. A lábgörcs, nehézlábérzés hiába figyelmeztető jelek, a legtöbben magnézium- vagy káliumhiánnyal, vagy valamilyen bagatell okokkal magyarázzák, illetve legfeljebb esztétikai problémaként kezelik a megjelenő visszereket. A megbetegedés egyre gyakoribb.

Az artériák szállítják az oxigénnel teli friss vért a test különböző részeibe, míg a vénák (visszerek) szállítják az elhasznált és bomlástermékekkel teli vért vissza a szívbe. Az egészséges vénák a lábszárizomzat pumpáló hatása, valamint a vénákban megtalálható és jól működő billentyűk segítségével tudnak megbirkózni e feladattal. Az ember két lábra állásával lényegesen nagyobb nyomáskülönbséget kell leküzdeni a vénás keringésnek, hogy biztosítsa a szövetekből a vénás vér visszajutását a szívbe. Ez a feladat csak ép vénák, vénabillentyűk és lábszárizomzat esetében valósulhat meg"—mondja dr. Járai Zoltán.

,,A krónikus vénás betegség kialakulása esetében az alsó végtagok vénáiban levő billentyűk sérülnek, vagy nem zárnak elégségesen, a vér visszaáramlik a végtagba, pang és túlnyomást okoz. Az első tünetek, a kékes-lilás seprűvénák megjelenése, ezek nagy része kozmetikai probléma. Később azonban vaskosabb, kanyargós felületes visszerek jelennek meg, lábdagadás, gyengeség, fájdalmak jelentkeznek. Mindez a legsúlyosabb esetekben, kezeletlenül maradva, a láb szövet közötti állományában felhalmozódó bomlástermékek következtében gyulladást eredményez, amely a bőr vérellátásának romlása miatt akár nehezen gyógyítható és a beteg életminőségét drámaian rontó lábszárfekélyt is okozhat.

A krónikus vénás betegségek kialakulásában több kockázati tényező is közrejátszik. Komoly szerepe van a genetikai hajlamnak, de a mozgásszegény életmód, a folyamatos álló- vagy ülőmunka, a túlsúly mind jelentős kockázatot jelentenek. A vénás betegségek kezelésében ezért a legfontosabb szerepe az életmód-változtatásnak van. A különböző krémek, a helyi kezelés elsősorban a legenyhébb esetekben játszanak szerepet, az előrehaladottabb esetekben a gyógyszeres és a kompressziós terápia, illetve érsebészeti beavatkozás segíthet "— folytatja Járai doktor.

Dr. Járai Zoltán még egy, igaz kisebb betegszámot érintő, de akár hirtelen életveszélyes állapotot is okozó érbetegségre is felhívja a figyelmet: a mélyvénás trombózisra. „Ez az egész szervezetet behálózó visszerek bármelyikében létrejöhet. Lényege, hogy vérrög zárja el a vénás keringést, és szövődménye, hogy a vérrög elszabadulva egy távoli érben is elzáródást, úgynevezett embóliát okoz. Ez esetenként végzetes következménnyel jár.

Ismertek az erre hajlamosító körülmények, mint a daganatos betegség, állandó fekvés, hosszú repülő-, vagy buszutazás, a fogamzásgátló tabletták. Egyoldali lábduzzanat és fájdalom, hirtelen kialakuló nehézlégzés, mellkasi fájdalom esetében fontos az azonnali orvosi segítségkérés a vénás tromboembólia kizárása céljából. Az emiatti halálozás nagyon magas hazánkban, sajnos az Európai Unió rangsorában, e tekintetben (is) rosszul állunk, pedig egy többnyire megelőzhető betegségről van szó"—mondja dr. Járai Zoltán, aki szerint a korai felismerés akár életmentő is lehet.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink