H1N1 védőoltás: óvatosságra intik a neurológusok a betegeket!
Miközben a krónikus betegek is ahhoz a veszélyeztetett körhöz tartoznak, akiknek az állam az influenzafertőzés lehetséges szövődményei miatt ingyen biztosítja a H1N1 elleni vakcinát, a neurológusok nem ajánlják az SM betegeknek, hogy az elsők között oltassák be magukat.
A Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesülete (SMBOE) mellett működő Orvos Tanácsadó Testület (OTT) tagjai egyetértenek abban, hogy mivel egyelőre semmilyen információ nincs arról, milyen mellékhatásokkal járhat a védőoltás a betegek számára, kivárást és a fertőzési lehetőségek kerülését ajánlják a betegeknek.
– Ha valaki szafarizni megy Kenyába, mindenképp oltassa be magát sárgaláz ellen, mert ha elkapja a kórt, abba belehalhat. Az influenza viszont kellő körültekintéssel megelőzhető, s néhány nap alatt gyógyítható – érzékelteti dr. Bencsik Krisztina, a szegedi Neurológiai Klinika docense, aki nem ért egyet azzal, hogy az SM betegek feltétlenül kérjék a védőoltást. Szkepticizmusát arra alapozza: tapasztalata szerint minden szezonban van két-három SM beteg, akinél az influenzaellenes védőoltást követő néhány napban shub, azaz állapotrosszabbodás következik be.
A docens úgy véli: mivel az SM betegek immunrendszere nem olyan kiszámítható módon reagál a különféle ingerekre mint az egészséges embereké, fokozott kockázatot jelenthet az SM beteg immunrendszerének védőoltások általi manipulációja.
A docens szerint a legbölcsebb, amit a betegek tehetnek, hogy a járvány kitörésekor igyekeznek elkerülni a fertőzést, azaz távol maradnak a közösségektől, s – ha kivitelezhető – beteg hozzátartozóiktól.
– Egy influenzás megbetegedés néhány napra leverheti az SM betegeket is lábról, s természetesen a lázas állapotnak is lehet veszélye rájuk nézve. A fertőzés eshetősége ugyanakkor odafigyeléssel, fegyelemmel, a higiéniai szabályok betartásával is csökkenthető, s eközben nem kockáztatjuk meg azt, hogy egy gyógyszer mellékhatása azoknál a betegeknél is szövődményeket okozzon, akik másként is elkerülhetnék a fertőzést – fogalmazott Bencsik Krisztina.
Dr. Csépány Tünde, az OTT elnöke, a debreceni Neurológiai Klinika docense hangsúlyozza: az oltóanyagokkal egyelőre nem történtek, idő hiányában nem is történhettek meg azok a vizsgálatok, amelyek alapján szakmai felelősséggel pro vagy kontra állást lehetne foglalni az új védőoltásról. Mindig személyre szabottan, a munkakörülményeket, a közösségi részvételt is figyelembe véve kell dönteni arról, hogy ki milyen kockázati kategóriába tartozik, mennyire veszélyeztetett a vírusfertőzés által, illetve vélhetően miként reagál majd a védőoltásra, például aktuálisan részesül-e az immunrendszerére ható gyógyszeres kezelésben.
Dr. Komoly Sámuel professzor, a pécsi Neurológiai Klinika igazgatója egyetértve a fentiekkel, úgy fogalmaz: bár hivatalos szakvéleményt az információhiány miatt nem lehet adni, nem árt az óvatosság. A professzor azt ajánlja a betegeknek, hogy a védőoltás megjelenése után várjanak néhány hetet, amíg világszerte hozzáférhetővé válnak az első tapasztalatok, hogy az egészségesek és a különféle betegséggel kezelt páciensek miként reagáltak a vakcinára.
Bár az SM-ben a szervezet immunvédekezési mechanizmusa betegszik meg, de ez kizárólag a központi idegrendszerben okoz eltéréseket, a kór önmagában nem hajlamosít vírusos vagy bakteriális fertőzésekre. Az SM az idegrendszer ismeretlen eredetű gyógyíthatatlan betegsége: krónikus idegrendszeri gyulladás, amely az idegsejt nyúlványát szigetelő myelinhüvely károsodása nyomán szerteágazó tüneteket, gyakran mozgáskorlátozottságot is okoz. Hosszabb-rövidebb panaszmentes időszakok után a korábbi tünet visszatérhet vagy újabb jelenhet meg, ám jellemző, hogy minden állapotrosszabbodás után újabb és újabb maradványtünetek maradnak – máig nincs egyértelműen tisztázva, mi válthat ki állapotrosszabbodást.
