• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újulhat meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

  • EESZT
    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

Limfóma - a rejtőzködő betegség

Egészségmagazin 2006.09.12 00:00 Forrás: Weborvos

A limfóma azok közé a tumoros megbetegedések közé tartozik, amelyekről az emberek rendkívül keveset tudnak.

Hazánkban évente mintegy 1000 új limfómás megbetegedést fedeznek fel. A betegség krónikus lefolyású, tünetei nem látványosak és más, kevésbé súlyos betegségekben is előfordulnak. Ez a kór azok közé a tumoros megbetegedések közé tartozik, amelyekről az emberek rendkívül keveset tudnak. Pedig oda kell figyelni rá, mert  gyakorisága világviszonylatban és hazánkban is emelkedett, és a korán felfedezett betegség könnyebben és teljesen meggyógyítható.

A limfóma a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedés. A nyiroksejtek, más néven limfociták rosszindulatú átalakulásának következtében a nyirokcsomók, a lép, de más szervek megnagyobbodásához, megbetegedéséhez vezet. Eleinte nem okoz panaszt, de kezdettől láz, fogyás vagy egyéb tünetek kísérhetik.

A limfómák egyik fajtája a Hodgkin-kór, amely ritka betegség; minden életkorban előfordul, fiatal felnőttek és idősebbek közt gyakoribb, középkorúaknál ritkább. A többi, úgy nevezett nem Hodgkin limfómák több mint 30 típusát ismerjük.

Non-Hodgkin limfóma bármely életkorban előfordulhat, de idős emberekben minden típusa gyakoribb. Az átlagéletkor a diagnózis idején 65 év. A férfiak körében valamivel gyakoribb, mint a nőknél. Kiváltó oka a legtöbb esetben kideríthetetlen. Vannak ugyan kockázati tényezői, így bizonyos vírus fertőzések (elsősorban a HIV), szervátültetés után és bizonyos gyógyszerek alkalmazását követően is gyakoribbak, de csak az esetek töredékében. Fontos tudnunk, hogy a non-Hodgkin limfóma nem a beteg hibájából fejlődik ki! Nem örökletes betegség, az érintettek hozzátartozói sincsenek nagyobb limfóma-veszélynek kitéve, mint bármely más ember.

A non-Hodgkin limfóma legjellemzőbb tünete a nyirokcsomók fájdalmatlan megnagyobbodása, mely a nyakon, a hónaljakban vagy a lágyék területén, de legtöbbször más testtájékon is jelentkezik. Ha valaki nagyobb csomót észlel a szervezetében, nem kell mindjárt limfómára gondolni, hiszen a különféle fertőzések következtében is sokkal gyakrabban duzzadnak meg a nyirokcsomók, mint limfóma miatt. Ha a duzzanat nyilvánvaló és nyilvánvaló helyi ok nélkül nagyobb, két hét után is makacsul tartja magát, vagy még nagyobb lesz, akkor is ha fájdalmatlan(!) feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

Tartós, vagy visszatérő „megmagyarázhatatlan" láz, olyan erős éjszakai izzadás, melytől átázhat a hálóruha és az ágynemű, az akaratlan és jelentős fogyás, fáradékonyság és étvágytalanság, ritkábban az egész testfelületre kiterjedő, kínzó viszketés lehetnek a beteg panaszai. A nem nyirokcsomókból, hanem más helyről kiinduló limfóma a megbetegedett szervre jellemző panaszokat okoz: a gyomorban vagy a belekben kifejlődő limfóma például hasi fájdalmakat, emésztési zavarokat, mellűri limfóma köhögést, nehéz légzést okozhat.

A non-Hodgkin limfóma kezelés nélkül lassan, vagy gyorsan növekszik. Előbbi, az indolens non-Hodgkin limfóma lassan halad előre. Kezdetben nem okoz tüneteket, és jó ideig rejtve maradhat. Sok esetben a felfedezésük a véletlenen múlik, pl. vérvizsgálat, vagy mellkasi röntgen mutat valami kórosat, amit tovább vizsgálva derül ki, hogy a betegnek limfómája van. Sokan a diagnózis megállapítása után hónapokig, vagy akár évekig nem igényelnek kezelést. Amikor pedig szükségessé válik a terápia, az összezsugorítja, sőt, akár el is tüntetheti a daganatot - tünetmentességet eredményezve. Ugyanakkor a limfómának ennél a vállfajánál a betegség gyakran kiújul, és további kezelés válik szükségessé.

Az agresszív non-Hodgkin limfóma gyorsan halad előre. Az indolens változathoz képest gyakrabban és korán okoz tüneteket, rendszerint azonnal kezelni kell. Az ‘agresszív’ szó félelmetesen hangzik, de ezek a limfómák igen jól reagálnak a kezelésre és nagyobb valószínűséggel gyógyíthatók meg, mint az indolens nem Hodgkin limfómák.

A limfómák a legsikeresebben gyógyítható rosszindulatú betegségek. A gyógyulás sikere érdekében azonban nagyon fontos, hogy a betegek minél előbb eljussanak az ország valamelyik haematológiai centrumába!

A betegnek ismerni kell a kezelés lehetőségeit, eredményességét és mellékhatásait. Világosan kell látni, hogy mellékhatásmentes kezelés nincs, és sokszor a legeredményesebb kezelés is átmeneti kellemetlenségek sorával jár. A tünetmentes betegek egy részét nem kell kezelni, de kontrollálni igen. Másokat és más betegségeket kemoterápiával, immunterápiával, sugár kezeléssel vagy őssejt átültetéssel gyógyítanak. A legújabb kezelési lehetőség, melyet hazánkban is alkalmaznak, az immunterápiának az a formája, mely a daganatos nyiroksejtek ellen kifejlesztett ellenanyaggal, néha ehhez kapcsolt gyógyszerrel, vagy izotóppal a gazdaszervezet érdemi károsítása nélkül csak a limfóma sejteket pusztítja el.

A non-Hodgkin limfómában szenvedő betegek a legkorszerűbb kezelésekhez elsősorban az ország haematológiai centrumaiban juthatnak hozzá, ahová a háziorvos éppúgy beutalhatja őket, mint a belgyógyász, vagy a haematológus szakorvos. Az első lépést azonban a betegeknek többnyire maguknak kell megtenniük: ha makacsul tartja magát egy nyirokcsomó duzzanat, vagy túl sokáig jelentkeznek a fentiekben említett panaszok, feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

Az időben felismert betegség kezelhető. A megfelelő diagnózis birtokában a betegek a hematológiai centrumokban a leghatékonyabb kezelésben részesülnek, aminek nincs finanszírozásbeli korlátja. A hematológiai centrumokban minden adott a kezelésekhez, van rá pénzforrás, mind a kemoterápiák, mind az immunterápiák támogatottak. A betegek nincsenek várólistán és a leghatékonyabb kezelésekért sem kell fizetniük.

A Magyar Rákellenes Liga, a Hematológiai és Transzfúziós társaság és a Sikeres Gyógyulásért Egyesület a Limfóma Világnap alkalmában orvos-beteg találkozót szervez szeptember 15-én 10-13 óra között Budapesten, a Radisson Sas Béke Hotelben (Budapest, VI., Teréz krt. 43.) Ugyanezen a napon kezdi meg működését a www.lymphoma-net.org internetes portál, amely a betegséggel kapcsolatos valamennyi kérdéssel foglalkozik majd.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink