• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

    • Új szakrendelő épül a Bajcsy kórház területén

      Új szakrendelő épül a Bajcsy kórház területén

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

Ma van a látás világnapja - egyre több a rövidlátó

Egészségmagazin 2017.10.12 12:18 Forrás: Weborvos
Ma van a látás világnapja - egyre több a rövidlátó

A rövidlátás és a nagyfokú kóros rövidlátóság előfordulása nagyon nagy mértékben nő.

A rövidlátóság előfordulása gyorsan növekszik, jelenleg minden 4. magyar ember érintett lehet, és ez az arány hamarosan megduplázódhat. Magyarországon az 50 év felettiek háromnegyede szemüveghasználó. A látás világnapja alkalmából ezért a megfelelő látásjavító eszköz kiválasztásának fontosságára is felhívja a figyelmet a Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért.

A világnapot 2000 óta rendezik meg minden évben október második csütörtökén azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a tényre: a vakságok 80%-a megelőzhető, illetve gyógyítható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Intézet (International Agency for the Prevention of Blindness, IAPB) globális kezdeményezést – „Vision 2020" – tett az elkerülhető vakság megelőzésre, amihez számos ország, közte Magyarország is csatlakozott.

A világnap apropóján jelent meg az IAPB Vison Loss Expert Group legfrissebb érintettségi adatai, melyek szerint 2015-ben 253 millió látássérült élt a világon, 89 százalékuk közepesen vagy alacsonyan fejlett országokban él, és akik 55 százaléka nő. Ennél is döbbenetesebb az az adat miszerint 1,1 milliárd olyan ember él a Földön, aki azért minősül részben látássérültnek, mert egész egyszerűen nincsen szemüvege!

Talán kevésbé közismert tény, hogy a rövidlátók és a nagyfokú kóros rövidlátóság előfordulása nagyon nagy mértékben nő. Európában a rövidlátás kb. 23%-ban fordul elő, azaz majdnem minden negyedik európai lakos érintett a problémában. A becslések szerint ez az arány 2050-re 50%-ra fog nőni. A távol-keleti országokban ez az erőteljes növekedés már korábban megkezdődött, és a rövidlátás előfordulása jelenleg eléri a lakossság 90-95%-át. Az elkövetkező évtizedekben hasonló növekedést várható itt Európában és hazánkban is.

A szakemberek szerint ennek több oka is lehet. Ha szemet folyamatosan „közelnézésre" kényszerítjük (a szemhez közel lévő tárgyak/felületek folyamatos nézése), például a számítógép, okostelefon vagy egyéb képernyő túlzott használatával, akkor ún. alkalmazkodási görcs alakulhat ki a szemben, ami növeli a rövidlátás kockázatát. Egyébként ilyenkor sem maga a képernyő az igazi probléma, hanem a (rendszerint kicsi) távolság, amiről nézzük. Az ilyen hosszú ideig tartó közelre történő nézés nem természetes állapot szemünk számára. Ezenkívül az is probléma, hogy túl sokat vagyunk zárt térben, mivel a rövidlátás kialakulásában ez is jelentős kockázatot jelenthet.

Ennek jelenleg igazán csak egy biztos ellenszere ismert: a gyerekek iskolás korban minél többet tartózkodjanak nappal a szabadban, és mozogjanak. Az alkalmazkodási görcs pedig a szem pihentetésével megszüntethető, javasolt tehát hogy képernyő hosszas bámulása során rendszeresen tartsanak pár perc szünetet, és olyan tevékenységet csináljanak, amihez nem közelre kell nézniük. Közeli munka során ajánlható a 20-20-20 szabály is: minden 20 percben 20 másodpercig fókuszáljunk távolra (legalább 20 lábra).

A Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikája által két éve elvégzett országos felmérés eredményei szerint az 50 éves és annál idősebbek mintegy 42%-a visel távollátáshoz szükséges szemüveget, és 73%-uk használ olvasáshoz szemüveget.

sszességében a vizsgálatban résztvevő 3675, 50 évesnél idősebbek több mint háromnegyede (77,4%) használt valamilyen szemüveget! Elgondolkodtató továbbá az is, hogy ha a szem fénytörési hibájából eredő gyengénlátás gyakoriságának eloszlása a nemek szerint nézzük, a magyar érintettek több mint kétharmada nő (67,3% nő vs. 32,7% ffi).

A vizsgálatban részvevők átlagéletkora 66-67 év volt, és ha szem fénytörési hibájából eredő gyengénlátás kor szerint eloszlását nézzük látható, hogy nem a késő öregkor velejárójáról beszélünk, mivel a gyengénlátás az esetek legalább felében már a 60-as életévek során kialakul.
A látáskorrekciós eszköz sokunk életében játszik vagy fog szerepet játszani. Nem mindegy azonban hogy milyen szemüveget és hogyan használunk mivel csak a nekünk megfelelő (a mi szemünkre testre szabott) szemüveg ad tökéletes látáskorrekciót.

Akár egész napos viselésre szánt szemüvegről, akár olvasószemüvegről van szó érdemes azt szemészeten felíratni, mivel ez esetben a szakemberek el tudják végezni az adott életkorban szükséges szemészeti szűrővizsgálatot is, amellyel számos vaksági ok korán felismerhető, és a vakság vagy látássérülés elkerülhető.

Léteznek készen kapható olcsóbb olvasószemüvegek is, de ezeket a szemészek szakmailag nem javasolják, mert nem veszik figyelembe az illető egyéni igényeit, a két szem között sokszor fennálló eltérést.

Egyetlen szemüveg általában nem lesz elég egész életünkre. Egy márkás keret és lencse akár 6 évig is kiválóan elszolgálhat, azonban mindenképpen szemüveget kell váltani, ha megváltozott a szem fénytörése. A rövidlátóság, főként fiatal korban, egyeseknél fokozódhat, és akár 1-2 évente új szemüvegre lehet szükség.

Idős korban az olvasószemüveget 2-3 évente ellenőrizni kell, és követni az öregszeműség fokozatos növekedését. (Az öregszeműség a közelre látás 40 év felett jelentkező élettani, a szem fénytörő-erejének csökkenéséből adódó, fokozatos romlása.) Általánosságban elmondható, hogy 45 éves korban már 0,5 dioptriás szemüveg kellhet olvasáshoz, és a dioptria érték 60-65 éves korra általában eléri a 2,5-3 dioptriát. Azaz e 20 év alatt kb. 3-szor, 4-szer kell olvasó szemüveget cserélni. De például, aki szürkehályog műtéten esik át, annak is megváltozik a műtét előttihez képest a szemüvegigénye.

A tavaly megalakult Nemzeti Programbizottság a Jó Látásért 11 szervezet vezetői alakították meg, és fő célja, hogy elősegítse az Egészségügyi Világszervezet szem egészségét érintő globális akciótervének (Universal eye health: a global action plan 2014-2019) hazai megvalósítását. Mindez magában foglalja az elkerülhető vakság és gyengénlátás megelőzését, a jó látás megőrzését, illetve a látás rehabilitáció elérhetőségének fejlesztését, valamint a vakok és a gyengénlátó személyek számára a teljes élet lehetőségének biztosítását.

A Programbizottság az idei évben október 12-én a látás világnapja alkalmából 9-16 óra között ingyenes szűrővizsgálatot szervez Kecskeméten, a Kossuth tér 3. címnél található parkolóban. A kezdeményezés során – számos egyéb szűrővizsgálat mellett – réslámpás szemvizsgálaton és szemfenék vizsgálaton lehet részt venni.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink