• hálapénz
    • Hálapénz: próbára bocsátották az orvosokat

      Hálapénz: próbára bocsátották az orvosokat

    • Nem a munkáltatótól függ a hálapénz megítélése

      Nem a munkáltatótól függ a hálapénz megítélése

    • Hálapénz vagy copayment: ki fizessen a gyógyításért?

      Hálapénz vagy copayment: ki fizessen a gyógyításért?

  • kórházadósság
    • Nehéz helyzetben a kórházi menedzsment

      Nehéz helyzetben a kórházi menedzsment

    • Nem értik a konszolidációt a kórházak

      Nem értik a konszolidációt a kórházak

    • Kórházak: a tervezettnél több pénzt vontak vissza

      Kórházak: a tervezettnél több pénzt vontak vissza

  • ebola
    • Ebola: Francia katonai kórház létesül Guineában

      Ebola: Francia katonai kórház létesül Guineában

    • Hazaszállítják Párizsba az első francia beteget

      Hazaszállítják Párizsba az első francia beteget

    • Globális biztonsági kérdés az ebola-járvány

      Globális biztonsági kérdés az ebola-járvány

Minden, amit a pajzsmirigy műtétről tudni kell

Egészségmagazin 2007.06.20 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: Dr. Alföldy Ferenc

Két-négy nap múlva hazamehet a beteg, fürödhet, pár hét múlva akár uszodába is járhat.

Az Orvos válaszol rovatra érkező kérdéseket olvasgatva meglehetősen nagy meglepetéssel tapasztaltam, hogy a kérdések nagyrésze két téma köré csoportosul, de mindkettő a műtéti beavatkozással kapcsolatos. Egyik részük a műtét előtti kérdések, kell-e operálni, milyen hosszú, hogyan történik a műtét, mi a szövődménye, másik részük a műtét után periódusra vonatkozik, mit tehetek a műtét után, mennyi idő alatt következik be a gyógyulás, mit ehetek-ihatok.

A kérdésekre összefoglaló választ adni nem lehet, mert sokféle műtét történik (fül-orr-gégészeti- nőgyógyászati, urológiai, általános- mellkas- szív-ér-ideg-ortopédiai-szemészeti-száj-baleseti sebészeti), s mind más megítélés alá esik. Ezért a gyakoribb, általános sebészeti műtétekkel kapcsolatos visszatérő kérdésekre próbálok összefoglaló tájékoztatást adni.

A nyakon leggyakrabban a pajzsmirigy műtétét végzik. A műtét indoka lehet a pajzsmirigy jóindulatú göbös elváltozása (kolloid strúma, hideg göb), hormont termelő jóindulatú daganata (forró göb, autonóm adenoma), cisztás elváltozás, pajzsmirigy túlműködés (hipertireozis) és szerencsére ritkán, de az utóbbi időben egyre gyakoribb rosszindulatú daganat (carcinoma).

A jóindulatú pajzsmirigybetegségek esetében is egyre inkább a pajzsmirigy kiterjedt csonkolását (szubtotális csonkolás, rezekció) végzik. Ennek az az oka, hogy ha a maradék pajzsmirigy nem termel elegendő hormont (tiroxint), naponta szedett, mellékhatásoktól mentes egy-egy tablettával könnyen pótolható.

Az esetleges kiújulás, megmaradó túlműködés mellékhatásoktól nem mentes gyógyszeres kezelést vagy újabb műtétet tesz szükségessé, ami mind a beteg, mind az operáló sebész számára kockázatosabb, nehezebb. A pajzsmirigy két lebenye a pajzsporc két oldalán, meglehetősen felszínesen, de a nyakizmok által fedetten, mégis könnyen hozzáférhetően helyezkednek el. Vérellátását két-két ér biztosítja. A műtét során a nyak bőrén haránt irányú metszést ejtenek a felszínes vékony izomréteg átvágásával, a nyakizmokat hosszirányban, az izmok átvágása nélkül választják szét. Komoly veszélyt jelent a pajzsmirigy és a hangszalagokat mozgató ideg szoros kapcsolata, sérülése esetén rekedtség, légzési nehézség alakulhat ki. (Ez gyakrabban fordul elő a második műtét során.) Ugyancsak a pajzsmirigy közelében, néha annak állományában vannak a mellékpajzsmirigyek, amelyek a kalcium és foszforanyagcserében, a csontok felépítésében játszanak szerepet. Igen ritkán mind a négy mellékpajzsmirigy áldozatul esik a műtétnek, ebben az esetben meglehetősen sok gyógyszer szedésére van szükség.

Lássuk ezek után a leggyakoribb kérdéseket:
Meg kell-e a pajzsmirigybetegséget operálni?
Mielőtt az orvos a műtétről dönt, részletes kivizsgálást kell végezni. Ezek közé tartoznak a laboratóriumi, az ultrahangos, az izotóp vizsgálatok, a sejtmintavétel, gégészeti vizsgálat, mellkas röntgen vizsgálat végzése.

A laboratóriumi vizsgálatok a pajzsmirigy működésére vonatkozóan adnak felvilágosítást. Túlműködés esetén, ha a tünetek enyhék, 18 éves kor alatt nem szükséges kezelni, főleg operálni nem, mert a túlműködés rendszerint néhány év alatt önmagától megszűnik. Idősebb korban első sorban gyógyszeres kezelés indokolt. Ha a gyógyszer mellékhatásai miatt a beteg ezt nem tűri vagy nem lehet a pajzsmirigyműködést kellően normalizálni, akkor a műtét szükséges. 50 év felett izotóp kezelés is szóbajön, aminek a lényege, hogy a sugárzó jódizotópot a pajzsmirigy szövete veszi fel és a helyi besugárzás csökkenti a működést. A módszer előnye, hogy szükség esetén ismételhető, hátránya, hogy a hatása nem számítható ki pontosan.

Az ultrahangos vizsgálat arra ad feleletet, hogy a pajzsmirigy milyen nagyságú, benne folyadékot tartalmazó ciszták vannak-e vagy nem. Általában, ha a ciszták okozzák a pajzsmirigy elváltozását és a funkció normális, nem feltétlenül szükséges a műtét. Ezt inkább esztétikai okok vagy a légcső, nyelőcső összenyomása teszi szükségessé.

Az izotóp vizsgálat ugyancsak utal a pajzsmirigy működésére, mutatja, hogy a pajzsmirigy egyenletesen veszi fel az izotópot (diffúz strúma) vagy egyenetlenül halmozza (göbös strúma), vagy egy területen halmozza az izotópot, míg a többi területen a jódfelvétel csökken (forró göb, autonóm adenoma) illetőleg van-e olyan terület, amelyik az izotópot nem veszi fel. Ezt nevezik hideg göbnek. Ha az ultrahang ezt cisztának mutatja, akkor a műtét nem feltétlenül szükséges. Ha azonban nem cisztáról van szó, gondolni kell a rosszindulatú daganat lehetőségére.

A sejtmintavétel tapintható elváltozás esetén segédeszköz nélkül történik. Ha az elváltozás nem tapintható, csak az ultrahangos vizsgálat mutatja ki, akkor szükséges ultrahang-vezérléssel, irányítással végezni. A sejtminta vizsgálata a pontosabb diagnózist teszi lehetővé, ha felmerül a rosszindulatú daganat gyanúja vagy azt biztonsággal megállapítja, a műtét elkerülhetetlen.

A további vizsgálatok első sorban az altatást végző orvos számára nyújtanak tájékoztatást.

A vizsgálatok elvégzése után kell elhatározni, hogy a műtét indokolt vagy sem, szükséges vagy nem. A leletek áttekintése után mérlegelnie kell az orvosnak az adott beteg esetében a kockázat és haszon arányát. Nem szabad olyan beavatkozást végezni, amelyiknek a kockázata nagyobb, mint a várható haszna. Ezt csak a beteggel együtt, a beteg részletes tájékoztatása után lehet eldönteni. Ebben a döntésben segítséget nyújt a javallatok hagyományos csoportosítása: életmentő ( vitális=vita latin szó: élet) indok, ha a beavatkozás késedelme néhány órán belül a beteg halálához vezet. Szerencsére pajzsmirigybetegségek esetében erre ritkán kell számítani, mert fulladáshoz csak különleges esetek vezethetnek. Abszolúte javasolt a műtét, ha rövidebb-hosszabb idő multán (néhány hét vagy hónap) a betegség a beteg halálához vagy súlyos egészségromlásához vezet. Pajzsmirigybetegségek között a rosszindulatú daganatok foglalják el ezt a helyet. Relatíve indokolt a műtét ha a talált betegség hosszabb távon (évek multán) szövődményekhez, egészségromláshoz vezet és a műtét kockázata ezen idő alatt (az életkor előrehaladtával ) jelentősen nő. Esztétikai (szépészeti) indokok miatt első sorban fiatalabb korban végeznek műtétet jól látható, de ártalmatlan elváltozás esetén ( pl. pajzsmirigy ciszta).

Mennyi ideig tart a műtét?
A műtét idejét pontosan megmondani nem lehet, mert sok tényezőtől függ. Ilyenek a beteg testalkata (rövid vaskos nyak, elhízott beteg hosszabb idővel számolhat), a korábbi esetleges gyulladások, finom tűs sejtmintavételek, a strúma nagysága, a betegség természete ( túlműködő pajzsmirigy vagy rosszindulatú daganat esetén hosszabb ), egy vagy kétoldali beavatkozás szükséges-e, a pajzsmirigy-megnagyobbodás mértéke, szükség van-e műtét alatti szövettani vizsgálatra. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a műtét ideje nem haladja meg a másfél-két óra hosszát, rosszindulatú daganatok esetében lehet hosszabb is!

Mire számíthat műtét után, mennyi ideig tart a kórházi tartózkodás?
A műtéti területre szívócsövet helyeznek, amit 24 óra múlva eltávolítanak. Ha a bőrt kapcsokkal egyesítik, azokat is eltávolítják 48 óra múlva. Néhány napig torokfájást szoktak panaszolni, a nyelés kissé fájdalmas és nehézkes 1-2 napig ezért célszerű főleg folyadékot vagy könnyen rágható ételeket fogyasztani, különös megszorításra nincs szükség. A nyak és a fej mozgása 7-10 napig korlátozott, de nem zavaró. Szövődménymentes esetben a beteg a műtét utáni 2-4. napon elbocsátható. Ez függ a beteg szociális körülményeitől, a lakóhely és kórház közötti távolságtól, közlekedési viszonyoktól is. A bőrseb 48 óra alatt annyira összetapad, hogy a fertőzés veszélye nélkül érheti víz, a tisztálkodásban nem zavarja, de a műtéti területet ne dörzsölje.

Hazabocsátás után, otthon.
Általában a fizikai terhelést a betegek a műtét után jól bírják, de a kifejezett fizikai munkától néhány hétig tartózkodjon. Kerülje a fej erőteljes hátrafeszítését, mert a teljes sebgyógyulás mintegy hat hetet vesz igénybe. Két héttel a műtét után könnyű sport (úszás) megkezdhető. Az intenzív napozás és a szolárium a sebgyógyulást zavarhatja, hátráltatja ezért ez nem tanácsos. A gépkocsivezetésben a fej esetleges hirtelen mozdításával járó fájdalom balesetveszéllyel járhat, ezért a fájdalom megszűnéséig különösen óvatosan vezessen. A teljes felépülésig (kb. 6-8 hét) nem szükséges keresőképtelen állományban maradnia, a betegek többsége 2-3 héttel a műtét után munkába áll, ennek lehetséges időpontját a beteg érzi legjobban.

A sebészeti ellenőrzés panaszmentesség esetén nem szükséges, azonban a műtét után 4 héttel, majd fél- és egy év múlva laboratóriumi vizsgálatot indokolt (indokolt esetben gyakrabban) végezni annak a megállapítására, hogy nem szükséges-e a pajzsmirigyhormon pótlása. Természetesen rosszindulatú daganat miatt történt beavatkozás után az onkológiai kezelés indokolt lehet és a gondozásra szükség van. Panaszok esetén minél előbb forduljon családorvosához vagy az operáló sebészhez!

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink