Mitől romolhat el a kontaktlencse?

A kontaktlencsék típusairól a közvélemény ma már egyre többet tud, azonban az ápolásukkal kapcsolatosan még hiányosak az ismeretek. A szennyeződések egy része a levegőből vagy a környezetünkből rakódik a lencsére, másrészről a könny bizonyos komponensei, így a könnyfehérjék és a szemhéj mirigyei által termelt zsírok is szennyezőanyagként jelentkeznek a viselet során.

 A különböző típusú kontaktlencsék természetesen különbözőképpen viselkednek az egyes lerakódások tekintetében, ezért ápolásuk módja is eltér egymástól, azt azonban fontos megjegyeznünk, hogy a kontaktlencse viselés sikerességét, komfortérzetét, biztonságosságát nagyban befolyásolja a tisztítás mértéke és gondossága.

Napjaink egyik legelterjedtebb típusú lencséje a havi kiterjesztett viselésre is alkalmas, lélegző, úgynevezett szilikon-hidrogél alapú kontaktlencse. Ezek esetében a könnyfehérjék kevésbé, míg a zsírok erőteljesebben kötődnek a felszínhez, szemben a régebbi típusú hidrogél lencsékkel. A lerakódás mértéke azonban nem csak a kontaktlencse alapanyagától, a felszínkezelés meglététől vagy hiányától, az alkalmazott ápolószertől, annak használati módjától (dörzsöléses vagy dörzsölés nélküli használat), hanem a páciens könny-összetételétől is függ.

Az ápolószerekben lévő konzerválóanyag hatására a szaruhártyán pontszerű festődés léphet fel. Kialakulásában szerepet játszik az adott konzerválószer hámtoxikus hatása, koncentrációja az ápolószerben, a kontaktlencse-alapanyag ápolószer felvételének és leadásának mértéke (azaz a lencse és ápolófolyadék interakciója), a kontaktlencse áztatásának időtartama, valamint a páciens egyéni érzékenysége.

A különböző gyártók általában multifunkciós oldatokat ajánlanak a kontaktlencsék ápolásához. A szilikon-hidrogél lencsék azonban sajátságos kezelést igényelnek, melyre legmegfelelőbbek a hidrogén-peroxid alapú ápolószerek. Ez a típus kiváló antimikrobás hatással rendelkezik a kórokozó sejtfalának roncsolása révén, a felületi feszültséget csökkentő hatása pedig a fehérjék és zsírok eltávolításában, valamint a lencse nedvesen tartásában nyilvánul meg.

A hidrogén-peroxid alapú fertőtlenítő-szerek esetében a fertőtlenítés során víz és oxigén képződéssel járó katalizációs folyamat zajlik le, melynek eredményeképpen a hidrogén-peroxid elbomlik. Így mire a fertőtlenítési folyamat befejeződik, a tokban víz marad vissza. Ennek következtében az oldat konzerválószert már nem tartalmaz, tehát érzékeny szeműek esetében is jól alkalmazható.

A multifunkciós oldatok általában kétféle használati módot is kínálnak a lencseviselőknek. A dörzsölés nélküli használat mellett 4 órás áztatás, míg dörzsölést és öblítést követően 5 perces áztatás általában elegendő a fertőtlenítés biztosításához, hiszen a mechanikus dörzsöléssel és az azt követő öblítéssel a kórokozók nagy többsége eltávolítható a lencse felszínéről.

Egyes gyártók által kínált speciális ezüst tartalmú antibakteriális kontaktlencsetok tovább fokozza a multifunkciós oldatok komplex rendszerének fertőtlenítő hatását, és csökkenti a tokban a biológiai anyagok felszaporodásának lehetőségét.

Minden típusú kontaktlencsénél követendő aranyszabály, hogy ápoljuk a lencséket és a lencsetartó tokot a szakember utasításai szerint. Nagyon fontos a lencsetartó tok rendszeres cseréje, hiszen a tokban felgyűlő szerves szennyeződések kiváló táptalajt biztosítanak a baktériumok elszaporodásához. Szerencsére minden flakon ápolószernek ma már tartozéka egy új lencsetartó tok. Cseréljünk hát tokot is minden új flakon folyadék megkezdésekor!