• hálapénz
    • Hálapénz vagy copayment: ki fizessen a gyógyításért?

      Hálapénz vagy copayment: ki fizessen a gyógyításért?

    • Évekbe telik a hálapénz rendszerének megszüntetése

      Évekbe telik a hálapénz rendszerének megszüntetése

    • Központosított várólista és paraszolvencia

      Központosított várólista és paraszolvencia

  • kórházadósság
    • Adósságrendezés: az OEP utal, a KEHI ellenőriz

      Adósságrendezés: az OEP utal, a KEHI ellenőriz

    • Két és fél havi tartozásra elég a pénz

      Két és fél havi tartozásra elég a pénz

    • Unpaid doctors, hospital suppliers

      Unpaid doctors, hospital suppliers

  • hőség
    • Okos barnulás tanácsokkal, okos telefonnal

      Okos barnulás tanácsokkal, okos telefonnal

    • Hogyan használjuk kánikulában a klímát?

      Hogyan használjuk kánikulában a klímát?

    • Ha jön a kánikula. Mire figyeljünk?

      Ha jön a kánikula. Mire figyeljünk?

Műtét előtt, műtét után

Egészségmagazin 2006.08.29 01:00 Forrás: Weborvos Szerző: Dr. Alföldy Ferenc

Tudnivalók a műtét előtti kivizsgálástól a beavatkozás utáni perióduson át a szövődmények megelőzéséig.

Nagyon sok olvasónk fordul hozzánk azzal a kérdéssel, miért van szükség bonyolult és kellemetlen vizsgálatokra a műtéti beavatkozások előtt, mi történik a műtét alatt és mi vár rájuk utána. Megpróbálunk összefoglalóan érthetően és röviden választ adni a már feltett és a várható kérdésekre.

A műtéti beavatkozásról magáról általánosságban nehéz tájékoztatást adni, mert minden betegség és minden eset más és más beavatkozást vagy annak valamilyen módosítását teszi szükségessé és az orvos lehetősége, joga és kötelessége, hogy a lehetséges megoldások közül melyiket választja, azzal kapcsolatos részletes tájékoztatást megadja a beteg számára. A betegnek pedig joga van a részletes tájékoztatáshoz és gyógykezelésével kapcsolatban kérdéseket feltenni és arra választ kapni.


A műtét előtt
Sebészi beavatkozásra, műtétre számos ok miatt kerülhet sor. Az okok között vannak olyanok, amelyeket halaszthatatlanul el kell végezni annak érdekében, hogy a beteg életét megmentsük vagy a súlyosabb egészségkárosodást megelőzzük. Ilyen esetekben csak rövid kivizsgálásra és előkészítésre van lehetőség, a műtéti beavatkozás kockázata nagy, a heveny, életet veszélyeztető betegség miatt, amit számos egyéb tényező is befolyásol (testsúly, életkor, egyéb betegségek). Nem ritka, hogy a műtét során a sebész nem azzal a betegséggel találkozik, amit előzetesen feltételezett, mert különféle betegségek ugyanolyan tüneteket okozhatnak (pl. a hashártyagyulladás tüneteit a gyomorperforáció, a vékonybél-elzáródás, a vakbélgyulladás is okozhatja).
Ha a műtéti beavatkozás elvégzése nem sürgős, de szükséges, indokolt, lehetőség van kivizsgálásra, előkészítésre.


Kivizsgálás
A kivizsgálás a beteg biztonsága érdekében két irányban történik. Részben az adott betegség, részben az esetleges kísérő betegségek felismerését célozzák. Az adott betegség részletes kivizsgálása azért szükséges, hogy meg lehessen határozni a legkisebb kockázattal járó és legjobb eredményt biztosító kezelési módot. Ezek a vizsgálatok magukba foglalják a laboratóriumi és eszközös, műszeres vizsgálatokat ( hagyományos röntgenvizsgálatok, ultrahangos-, CT vizsgálatok, a különböző tükrözések, az endoszkópiak ). A vizsgálatok másik része azért történik, hogy minél pontosabban fel lehessen mérni a beteg teherbíró képességét, a legmegfelelőbb érzéstelenítési módot tudjuk választani, tervezni tudjuk a műtét utáni kezelés-ápolás szükségességét.


Előkészítés

A tervezett műtéti beavatkozások előtt a beteg fizikai állapotának az előkészítését, amit – ha van idő rá és indokolt – a beteggel együttműködve kell végrehajtani. Ilyen előkészítést jelent a testsúlycsökkentés, a dohányzás elhagyása vagy legalább mérséklése, légzőtorna, fokozott testmozgás, az alkoholos italok mellőzése. Mindezekkel a gyógyulásunkat segítjük elő, mert a legjobb orvosi-egészségügyi ellátás sem pótolja a beteg együttműködését, gyógyulni akarását.


Minden műtéti típus szükségessé tesz bizonyos előkésztést, ami részben a műtéti beavatkozást teszi a beteg számára biztonságosabbá, a műtét után elviselhetőbbé és a sebész számára könnyebbé. Ezek közé nem csak fizikai előkészítés tartozik, mint a tisztasági fürdő, a beöntés, a véna biztosítása, katéterezés, hanem a szükséges gyógyszerek alkalmazása is. Nagyon fontos a beteg lelki előkészítése, megnyugtatása és részletes tájékoztatása, kérdéseire választ adni, amit már az első beteg-orvos találkozáskor meg kell tenni.

Műtét után

Korai ellátás: bármilyen kis műtétet szenved el a beteg, az ő történetében az a legnagyobb. A műtét után az altatott vagy másfajta érzéstelenítés hatása alatt operált beteg kiszolgáltatott, aggodalmai és fájdalmai vannak. A fájdalomcsillapítás nem mindig sikerül olyan mértékben, hogy a beteget a szenvedéstől megszabadítsuk, mert az erős fájdalomcsillapítóknak rendszerint altató hatásuk is van és az ébredező beteg légzését is ronthatják, ami a beteg számára veszélyeket rejt magában. A fájdalom vagy az érzéstelenítés miatt a beteg ágyhoz kötött, máskor a műtéti megoldás miatt nem szabad felkelnie. Ez gátolhatja fizikai szükségleteinek kielégítésében, tisztálkodásában. Az ápoló személyzet igyekszik a betegeket a nehéz napokon átsegíteni, azonban az első napok bizony sok szenvedéssel járnak. Nagy segítséget jelent a szakképzett ápolók és gyógytornászok tevékenysége.


Az intenzív osztályon: nagyon sokan félnek attól, hogy a műtét után az intenzív osztályra kerülnek. A félelem érthető, de alaptalan. Az intenzív osztályra csak azok a betegek kerülnek, akiknek a műtét nagysága, jellege vagy kísérőbetegségeik miatt gondosabb ápolásra, szorosabb megfigyelésre, ellenőrzésre van szükségük. Az intenzív osztály a beteg számára nagyobb biztonságot és a gyógyulás nagyobb esélyét adja.


Korai szövődmények: a szövődmények fajtája függ az elvégzett sebészi beavatkozástól, minden egyes műtétre vonatkozó tájékoztatást adni ezen az oldalon nincs lehetőség. Vannak azonban olyan szövődmények, amelyek minden műtét után előfordulhatnak. Első sorban kell megemlíteni a műtét utáni tüdőgyulladást. Az operált has meglehetősen nagy fájdalommal jár, a beteg kíméli, ezért felületesen lélegzik, a tüdő vérkeringése és szellőztetése romlik, a légutakban váladék szaporodik fel, amit a beteg a fájdalom miatt nem tud kiköhögni. A fájdalomcsillapítók egyrésze is rontja a légzést, ezért kábító fájdalomcsillapítót, ami csaknem teljes fájdalommentességet biztosítana, nem mindig szerencsés alkalmazni. Ha ehhez még hozzájárul a dohányzás, akkor a kockázat még fokozottabb. Műtét után a fájdalom ellenére szükséges folytatni a légzőtornát, amivel a beteg nagymértékben elősegíti a gyógyulását.


Egyik igen veszélyes szövődmény a műtét utáni trombózis és embólia. Szerencsére ma már a megelőzésnek (véralvadást gátló szerek, rugalmas pólya azaz fásli, ágyban is végezhető torna, korai felkelés ) köszönhetően, rendkívül ritka. Fokozottabb a kockázat idős korban, egyéb betegségben ( cukorbetegség) szenvedők és elhízottak esetén.


Általában nem veszélyes, de rendkívül kellemetlen a sebek gennyes gyulladásos elváltozása, ami összefüggésben lehet a műtéti beavatkozással. A béltraktus megnyitásával járó műtétek után sokkal gyakoribb, de úgynevezett steril műtétek után is előfordulhat. Gyakoriságában ugyancsak szerepet játszik a testsúlyfelesleg. A zsírszövet törékeny, sérülékeny, vérellátása rossz, és ez ad lehetőséget a baktériumok elszaporodására, a sebgennyedésre. Ez ellen legtöbbet a sebész tehet kíméletes technikával, a megelőző antibiotikus kezeléssel, a sterilitás szabályainak megtartásával, de a beteg is az egészséges életmóddal, a túltápláltság elkerülésével.


Minden élvezeti szernek vannak nemkívánatos hatásai, a dohányzás a légzést és vérkeringést rontja, az alkoholfogyasztás a máj működésében okoznak zavarokat. Az esetleges és terjedő kábítószer fogyasztás – amiről rendszerint az orvosnak nincs információja – súlyos veszélyeket rejt magában akár az altatás, akár a műtét és gyógyulás folyamatában, bizonyos gyógyszerek együttes hatásával szív-és májelégtelenséghez vezethet. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a műtéti beavatkozás után a gyógyulás, lábadozás elhúzódó legyen, korai szövődmények alakuljanak ki.


Késői szövődmények, következmények: a műtéti beavatkozások nyoma nem tűnik el. Sokszor – az egyén alkatától függő – esztétikailag zavaró heg marad vissza, előfordul, hogy mozgáskorlátozottságot eredményez. Ilyenkor plasztikai beavatkozásra lehet szükség.


A műtéti behatolás során számos véreret és ideget sértünk, ami érzészavarral, érzéskieséssel, zsibbadtságérzéssel járhat. Nem ritka, hogy a hetek-hónapok alatt kialakuló hegszövet hónapokig, évekig fájdalmas marad, a beteg megérzi az időjárás változásokat is.


Sebészi beavatkozások után a testüregekben összenövések alakulnak ki, amelyek az idő múlásával oldódhatnak, de nem ritka, hogy – főleg hasi műtétek után – komolyabb panaszokat okoznak, esetleg bélelzáródáshoz vezetnek. Az összenövések megelőzésére nincs biztos mód, a korai mozgás, a bélműködés mielőbbi megindulása segítséget nyújthat az összenövések kialakulásának elkerüléséhez.


A műtéti metszések hegszövettel gyógyulnak. A hegszövet teherbíró képessége kisebb mint a sértetlen hasfalé, ezért nem ritka, hogy a műtét területén sérv alakul ki, ami nem csak kellemetlen a beteg számára és esztétikailag is kifogásolható, hanem komoly veszéllyel, sérvkizáródással, bélelzáródással járhat. A sérv kialakulásában szerepet játszik a testsúlyfelesleg a fokozott hasüregi nyomás miatt, a dohányzással együtt járó műtét utáni köhögés is. A műtéttel együtt járó ér- és idegsérüléseknek, az esetleges sebfertőzéseknek is jelentős szerepe van.
Érthető, hogy a műtét utáni sérvek kialakulásának megelőzésében a betegnek is fontos szerepe van.


Mire vigyázzak?
A közvetlen műtét utáni időszakban a beteg és az ápolószemélyzet együttműködése rendkívül fontos. Az ápoló személyzet részéről hozzáértés, türelem és megértés, a beteg részéről a fájdalom és az egyéb kellemetlenségek elviselése, a javasoltak elfogadása szükséges.


Fontos tényező a műtét utáni táplálkozás, a betegek számára hozzátartozók által jó szándékkal bevitt élelmiszer minőségét és mennyiségét a kezelőorvossal meg kell beszélni. Szükség lehet a későbbiekben is diétára, a kezelőorvos és a diétetikus tanácsát érdemes megfogadni, mert a megváltozott körülmények szükségessé tehetik a táplálék minőségének és mennyiségének különös gonddal történő összeállítását. Kerülni kell a nehezen emészthető, zsíros, fűszeres és puffasztó ételeket. Vitaminban gazdag, könnyen emészthető, párolt ételek fogyasztása célszerű.
A fizikai terhelést csak fokozatosan szabad ismét megkezdeni, de ez műtéti típusonként változik. Az úgynevezett kevéssé invazív műtétek ( laparoszkópos beavatkozások ) után hamarabb és intenzívebben kezdhető, más esetekben célszerű vízben végzett tornával, úszással kezdeni a műtét után 4-6 héttel. Nem erőltetett séta is jótékony hatással bír a légzés és vérkeringés elősegítésével az erőnlét mielőbbi visszanyerésében.


Az ember saját maga sokat tehet a betegségek megelőzésében, leküzdésében és a mielőbbi felgyógyulás érdekében és mindennek alapja az egészséges életmód.


Továbbra is várjuk kérdéseiket, melyekre igyekszünk kielégítő válaszokat adni.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink