Egészségmagazin / Vissza a rovat főoldalára »

A pajzsmirigy betegségeiről

A pajzsmirigy a gégeporc alsó és a légcső felső szakaszának két oldalán helyezkedik el. Súlya egészségesekben nem haladja meg a 20 grammot.

Két, jobb és bal lebenyét lehet elkülöníteni, a kettőt középen köti össze egy híd. Vérellátását mindkét oldalon 2-2- verőér biztosítja, az idegi ellátása részben a hangszalag feszességét, részben a hangszalag mozgását hivatott biztosítani. Ennek azért van jelentősége, mert sérülésük esetén a hangszín megváltozhat, rekedtség, súlyosabb esetben nehézlégzés léphet fel.

Hirdetés

A pajzsmirigy élettani hatásai

A pajzsmirigy betegségei általában a mirigy növekedésével jár együtt, ezt az állapotot nevezik strúmának, magyar nyelven golyvának.

A pajzsmirigy a belső elválasztású mirigyek közé tartozik, vagyis hormonokat termel, melyeket közvetlenül a véráramba juttat. Ezek a hormonok a tiroxin ( T4), a trijodtironin ( T3) és a kalcitonin. A pajzsmirigy működését közvetlenül az agyalapi mirigy által elválasztott, a pajzsmirigyműködést fokozó hormonja (TSH) szabályozza. A tiroxin hatása elsősorban az anyagcsere folyamatokra ( fehérjeszintézis, szív, máj, vese, izomzat oxigénfogyasztása), míg a kalcitonin a kalcium anyagcserére fejti ki hatását. A tiroxin és trijódtironin felépítéséhez jódra van szükség. Ennek hiányában a pajzsmirigy-hormonok nem képződnek kellő mennyiségben, az agyalapi mirigy serkentő hatására egyre nagyobbak lesznek és kialakul a régről ismert golyva. A jódozott só bevezetésével ez a betegség gyakorlatilag megszűnt.

A pajzsmirigybetegségek tünetei és vizsgálatai

Általában jellemző a nyak megvastagodása, a pajzsmirigy jelentős megnagyobbodása már messziről látható. Tapintással a nyakon levő duzzanat a nyelőmozgást követi. Jelentős megnagyobbodás esetén a légcsövet összenyomhatja, a nyelést megnehezíti, nehézlégzés, fulladásszerű panaszok jelentkezhetnek. A laboratóriumi vizsgálatok az egyes pajzsmirigyhormonok mennyiségi meghatározásából áll. Ennek alapján el lehet dönteni, hogy a pajzsmirigy működése (hormontermelése) normális, túlműködik vagy működése csökkent. Ismeretlen, immunológiai eredetű strúmák esetén speciális vizsgálatokra is szükség lehet, amikor a pajzsmirigy ellen képződő ellenanyagokat mutatnak ki. Az eszközös vizsgálatok közé röntgen, ultrahangos vizsgálat, izotópvizsgálat (jód izotóppal) tartozik. Szükség lehet finom tűvel végzett, komolyabb fájdalommal nem járó sejt-mintavételre is. Az ultrahangos és az izotópvizsgálat választ ad arra is, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodása egyenletes, vagy állományában egy vagy több göb foglal-e helyet. Az izotópvizsgálat arra is választ ad, hogy a pajzsmirigyállomány vagy az abban levő göbök felveszik az izotópot vagy sem. Ez utóbbi esetben beszélünk "hideg" göbökről, míg az izotópot halmozó göböket " meleg" vagy "forró" göböknek nevezik. Ennek azért van jelentősége, mert a hideg göbök esetében gondolni kell rosszindulatú elfajulásra is, míg a forró göbök rosszindulatú elváltozása gyakorlatilag nem fordul elő.

Strúma=pajzsmirigy-megnagyobbodás

A pajzsmirigy-megnagyobbodás lehet egyenletes vagy göbös, a göbök lehetnek tömörek vagy folyadék-tartalmúak (ciszták). Mindegyik forma járhat normális működéssel (normofunkciós), túlműködéssel (hiperfunkciós) vagy elégtelen működéssel (hipofunkciós). A göbös strúma esetén mindig gondolnia kell az orvosnak a daganat lehetőségére is.

Serdülő korban vagy terhesség alatt nem ritka, hogy a pajzsmirigy megduzzad, tapinthatóvá válik. Rendszerint hormontermelésük normális marad, vagy átmenetileg fokozódik, de komolyabb tünetet, panaszt nem okoz és idővel kezelés nélkül is megszűnik, tehát sem gyógyszeres, sem műtéti kezelésre nincs szükség.
Gyulladásos betegségek is vezethetnek strúmához, ezek oka részben ismeretlen, másrészt immunológiai eredetű vagy vírusos fertőzés, de ritkán előfordulnak baktériumok okozta gyulladásos folyamatok is. Ez utóbbiak általában magas lázzal járnak. A gyulladásos betegségek közül ki kell emelni az úgynevezett Hashimoto-féle gyulladást, mert az elmúlt évtizedben (Csernobil) számuk egyre növekszik és bizonyos rosszindulatú elfajulásuk is gyakrabban következik be.

Normofunkciósnak vagy nem toxikus strúmának nevezik a normális mennyiségű hormont termelő, egyenletesen megnagyobbodott vagy göbös pajzsmirigyet. A megnagyobbodásnak többnyire az az oka, hogy vagy az étkezéssel felvett jód mennyisége csökkent, vagy bizonyos táplálékok (pl. a fehérrépa) vagy gyógyszerek gátolják a hormonképzést. Az agyalapi mirigy pajzsmirigyműködést serkentő hormonjának termelése fokozódik, ennek következménye a pajzsmirigy megnagyobbodása, mert csak így tud elegendő hormont termelni a szervezet számára. A gyógyszeres kezelése (hormonpótlás) szükséges lehet a pajzsmirigy további növekedését megelőzendő. Műtét akkor indokolt, ha rosszindulatú daganat lehetősége merül fel, légcsőszűkületet vagy komoly esztétikai problémát okoz.

A pajzsmirigyműködés zavarai

Ha a megnagyobbodott pajzsmirigy működése is fokozódik, akkor beszélünk túlműködésről, hipertireozisról, más néven toxikus strúmáról. Kialakulásában több tényező (immunológiai, stressz) játszik szerepet. Számos panaszt (idegesség, szapora szívműködés, hasmenés, fogyás, fokozott étvágy, izzadás, kézremegés, álmatlanság) és tünetet ( elsősorban szemtüneteket, jellemző a kidülledt szem) okoz.

Kezelése elsősorban gyógyszeres, részben a pajzsmirigy működését gátló, részben az egyéb tüneteket (szapora szívműködés) csökkentő gyógyszerek alkalmazására van szükség. A gátlószerek mellékhatása lehet a fehérvérsejtszám jelentős csökkenése. Ilyenkor a kezelést folytatni nem szabad, hanem vagy az izotóp-kezeléshez vagy a műtéthez kell folyamodni. A gyógyszeres kezelés eredménytelensége esetén a pajzsmirigy csaknem teljes, sebészi eltávolítása indokolt. Idősebb korban a pajzsmirigy izotópos kezelése is eredménnyel járhat, fiatalabb korban (21 év alatt) a daganatok későbbi gyakoribb előfordulásának veszélye miatt nem végezhető.

Csökkent pajzsmirigyműködés: hipotireozis. A jódhiányos golyváról korábban már tettünk említést, de ilyen állapothoz vezethet a Hashimoto-féle pajzsmirigygyulladás, a korábban alkalmazott izotóp- vagy sebészi kezelés. A tünetek lassan alakulnak ki, hajhullás, száraz bőr, töredező köröm, aluszékonyság, végtag-, arc- és nyelvduzzanat. Máskor a pajzsmirigy elégtelen működése nem jár ilyen jellemző tünetekkel, néha csak megmagyarázhatatlan gyengeség, fáradékonyság miatt végzett vizsgálatok derítik ki a panaszok okát.

Szerencsére a pajzsmirigyhormon hiánya egyszerűen pótolható, naponta szedett tablettával.

A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai

Rosszindulatú daganatra kell gondolni göbös pajzsmirigy esetén fiatalabb korban, férfiaknál, ha a göb izotópot nem vesz fel, ha egyetlen göb észlelhető, ha gyorsan növekszik, az előzményekben gyermekkori izotópkezelés vagy a nyakat, mellkast ért röntgenbesugárzás szerepel, ha a göbökben meszesedés észlelhető, ha tapintással igen kemény.

A rosszindulatú daganatok szövettani felépítését tekintve alapvetően négyféle daganatot különböztetnek meg. A daganatok többsége (papilláris vagy folliculáris típus) megfelelő sebészi kezeléssel (csaknem teljes vagy teljes pajzsmirigykiirtás), esetleg további izotópkezeléssel jól gyógyítható. Az u.n. anaplasztikus rák gyógyulási esélye lényegesen rosszabb. Különleges forma a velős (medulláris) pajzsmirigyrák, ami a kalcitonin nevű hormont termeli. Egyik típusában családon belüli halmozódása megfigyelhető, öröklődő és már fiatal korban kialakulhat. Nem ritka, hogy a mellékvese velőállományából kiinduló, ugyancsak hormontermelő daganattal jár együtt.

A rosszindulatú daganatok kezelése elsősorban sebészi, a pajzsmirigy nagy részének vagy a teljes pajzsmirigy állomány eltávolítása indokolt, szükség lehet a környéki nyirokcsomók kiirtására is.

A pajzsmirigyműtétek szövődményei

Annak ellenére, hogy a pajzsmirigyműtétek mindennaposak, mégis súlyos szövődményekkel kell számolni. A műtét közben jelentős vérzés következhet be, régebben nem volt ritka a tág visszerekből származó légembólia (ma már biztonságosan elkerülhető), sérülhet a hangszalagot mozgató ideg egyik vagy mindkét oldalon, ami rekedtséghez, nehézlégzéshez, fulladáshoz vezethet. Ilyenkor szükség lehet az életmentő gégemetszésre. Bár ez utóbbi szövődmény ritka (1-2% körül), a beteg életminőségére azonban komoly hatással van (bizonyos foglalkozások esetén végzetes következményekkel járhat, pl. énekes, tanár, előadóművész stb.). A hangszalagbénulás lehet átmeneti vagy végleges. Szerencsére az esetek többségében a tünetek rendeződnek és csak ritkán van szükség tartós logopédiai kezelésre vagy hangréstágító műtétre.

Előfordul, hogy a műtét során mind a négy mellékpajzsmirigy eltávolításra kerül, ilyenkor csak jelentős mennyiségű, rendszeres gyógyszerszedéssel előzhetők meg a kalcium-hiány következményei. Ha a visszamaradt pajzsmirigyállomány nem tud elegendő hormont termelni, elégtelen működése miatt gyógyszerszedésre, hormonpótlásra van szükség. Részben ezért, részben a daganatos betegségek kiújulásának lehetősége miatt a pajzsmirigyműtéten átesett betegek gondozása, rendszeres ellenőrzése szükséges és ez elsősorban a beteg felelőssége.

2006-03-26 :
Forrás: Weborvos - Dr. Alföldy Ferenc

Javasolja e cikket ismerőseinek is a Google keresőben!

Kapcsolódó cikkek

Tetszik a cikk?

Nyomtatás Cikk küldése e-mailben Hozzászólás a cikkhez
hirdetés
Ezt már olvasta?

Biztonságos Húsvéti Ünnepeket!

A körültekintő bevásárlás még nem elég, az ünnepnapokon is figyelni kell!

Biztonságos Húsvéti Ünnepeket!

A körültekintő bevásárlás még nem elég, az ünnepnapokon is figyelni kell!

Minden, amit a pajzsmirigy műtétről tudni kell

Két-négy nap múlva hazamehet a beteg, fürödhet, pár hét múlva akár uszodába is járhat.

Alkohol nélkül, kevés kalóriával

Karcsú vonalak megtartása sörrel?

A Sopronival ez sem lehetetlen, ha figyelsz a kalóriabevitelre.

hirdetés
hirdetés