• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

      Miniszterelnöki megbízottra vár a szuperkórház?

    • Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

      Harmincmilliárd forintból újul meg a dél-pesti kórház

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

  • EESZT
    • Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

      Nincs Nagy Testvér az e-egészségügyben

    • Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

      Képzés és vizsga az EESZT felhasználóknak

    • EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

      EESZT: vélhetően nem lesz zökkenőmentes

Pánikoljunk-e, ha gyakran beteg a gyermek?

Egészségmagazin 2017.09.23 08:00 Forrás: Svábhegyi Gyermekgyógyintézet
Pánikoljunk-e, ha gyakran beteg a gyermek?

Védekező rendszerük 10-12 éves korra éri el egy felnőtt érettségét.

A gyermekrendelőben gyakori kérdés a szülők részéről, hogy ha a gyermekük egymás után többször megbetegszik, lehet-e ennek hátterében valamilyen súlyos betegség, esetlegesen állhat-e a háttérben a védekező-rendszer működési zavara. Szerencsére utóbbiak döntő többsége nem sűrűn előforduló megbetegedés, ezért elsősorban a jóval gyakoribb okokat érdemes számításba venni. Dr. Kovács Tibor csecsemő-és gyermekgyógyász, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet orvos-igazgatója mondja el, hogyan függ össze a közösségben elkapható fertőzéses megbetegedés az immunrendszer érésével.

A gyermekek védekező rendszere (immunrendszere) egy fejlődési, érési folyamaton megy keresztül, és körülbelül 10-12 éves korra éri el a felnőttkori érettséget (átmeneti immunhiányos állapot). Részben ez magyarázza, hogy a gyermekek miért esendőbbek a fertőzéses megbetegedésekkel szemben, és miért pont a legkisebb korosztály veszélyeztetett.

A másik olyan tényező, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gyermekek különböző időszakokban vannak kitéve ezeknek a többnyire egyszerű fertőzéseknek.
Könnyű belátni, hogy az a csecsemő, akinek nagyobb testvére éppen bekerült az óvodai közösségbe, a testvér „hazavitt" betegségei miatt jóval hamarabb találkozik kórokozókkal, mint az a baba, aki a család védett mikrokörnyezetében tartózkodik.

Utóbbiak esetében pontosan az szokott riadalmat okozni a szülők, nagyszülők körében, hogy az addig makkegészséges gyermek közösségbe kerülve szinte állandóan beteg.

Hogyan érik az immunrendszer?

Az immunrendszer különböző egységeinek is át kell esni egy bizonyos érési folyamaton, ahhoz, hogy a későbbi életkorokban minél teljesebben betölthessék szerepüket. Ennek az érési folyamatnak a része, hogy bizony találkozni kell vírustörzsekkel, baktériumtörzsekkel ahhoz, hogy a későbbi találkozásokkor már sokkal hamarabb reagálhasson a kórokozó jelenlétére a szervezet, akár már annak bejutását, a megtelepedését is meggátolja, de mindenképpen gyorsabban és enyhébb következmények mellett kell, hogy legyőzze azokat.

Éppen ezért a közösségbe frissen bekerült gyermekek esetében az évi 8-12 alkalommal bekövetkező megbetegedési számot nem tartjuk kirívóan soknak, kórosnak, ha azok a szokványos ütemben, komoly szövődmények nélkül gyógyulnak a megszokott terápiára és a megbetegedések száma fokozatosan csökken. Ezeknek a fertőzéseknek a döntő többsége vírusos eredetű felső légúti, illetve gyomor-bélrendszeri betegség, és még egyszer kihangsúlyozva, nem a gyermek veleszületett immunrendszeri zavara áll a gyakoriság hátterében, hanem a még nem kellő hatékonyságú, de minden egyes fertőzés révén fejlődő védekező rendszer.

Minden közösségbe készülő gyermek szüleit fel kell készíteni arra, hogy a bölcsöde, óvoda megkezdése után a korábbiaknál jóval gyakrabban fognak gyermekorvosukkal találkozni.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink