• Ónodi-Szűcs
    • A labda az államtitkárnál volt

      A labda az államtitkárnál volt

    • Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

      Nem kell adót fizetni a praxis eladása után

    • Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

      Tető alatt az uniós egészségügyi fejlesztések kétharmada

  • költségvetés
    • Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

      Fókusz: népegészségügy, alapellátás és betegbiztonság

    • Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

      Ónodi-Szűcs: csökken a lemaradásunk

    • Százmilliót vonnának el a kórházaktól

      Százmilliót vonnának el a kórházaktól

  • bérrendezés
    • KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

      KSH: kétszámjegyű növekedés az átlagkeresetben

    • Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

      Jelentősen nőttek az egészségügyi fizetések

    • Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

      Ápolói fizetések - a régióban sereghajtók vagyunk

Szorulás: az akarásnak is nyögés a vége

Egészségmagazin 2007.01.24 00:00 Forrás: Weborvos Szerző: Komornik Vera

Az újabb kutatások tükrében még a sokat hallott javaslatok is tévhitnek bizonyulnak.

A rostdús étkezés csak a székrekedéses betegek egy részének bizonyul hatásosnak, a többieknek akár még árthat is, hasonlóan a gyakran ajánlott folyadékbevitelhez, amely csak kritikus állapotú betegeknek hoz megoldást – oszlatott el néhány makacs tévhitet Dr. Király Ágnes egyetemi docens. A PTE Belgyógyászati Klinikájának munkatársa annak kapcsán tartott előadást, hogy a napokban hazánkban is forgalomba került a világon szinte mindenütt sikerrel alkalmazott eredeti biszakodil hatóanyagú hashajtó drazsé. (A gyógyszer másolt-generikus változata már eddig is kapható volt.)


A szakember elmondta, egy nemrégen készült független nemzetközi tanulmány adatai azt bizonyítják, hogy a székrekedéssel kapcsolatban számtalan megfigyelésen alapuló hiedelem él a köztudatban, melyek jelentős része, - beleértve a hashajtók használatára vonatkozó elképzeléseket – hamis.


Az akut, átmeneti székrekedés jelenségét szinte mindenki megtapasztalja magán előbb vagy utóbb. Például utazáskor, vagy ha kollégiumba költözik, még az egészséges serdülőnél is jelentkezhet ez a probléma. Így reagálhat a szervezet a megszokott életkörülmények felborulására, a napi életritmus vagy a higiénés viszonyok változására, ám ez a zavar csak akkor betegség, ha krónikussá válik. A székrekedés tehát gyakori tünet, szinte valamennyi korosztályt érinti, és szinte mindannyian úgy hisszük, tudjuk, mi is ez, (sokan csupán az erőlködést is annak tartják), a gasztroenterológusok a legújabb kutatásokon alapuló, ún. 2006-os Római III. kritérium rendszer alapján diagnosztizálnak és szabják meg a terápiát.


E szerint orvosi értelemben csak akkor beszélünk székrekedésről, ha a megelőző egy évben legalább 12 héten át a következő tünetekből kettő vagy több teljesült:
• Heti háromnál kevesebbszer van spontán székletürítés
• Az esetek több mint egynegyedében erőlködni kell
• Ugyanennyiszer kemény székletet ürít a beteg
•  Az esetek több mint negyedében elégtelennek érzi a történteket
•  Ugyanennyiszer a széklet elakadását érzi a végbél valamely szakaszán
• Újjal vagy kézzel kell segíteni az esetek több mint egynegyedében
• Hashajtó nélkül nincs laza széklete


Bár a székrekedéssel küszködők jó része megpróbál hatékony megoldást keresni problémájára, a szakorvosi kivizsgálás nem számít az első lépésnek. Márpedig a normális székletürítés, melyhez sok tanult tényező is kapcsolódik – meglehetősen bonyolult, többszörös reflexmechanizmus útján történik, nem mindegy tehát, hogy a jelenség hátterében akár e mechanizmus, akár maga a szervezet melyik részletének sérülése, elégtelen működése, defektusa húzódik.

A székrekedés korszerű terápiája lépcsőzetes folyamat, amelyhez elengedhetetlen az okok felderítése és első lépésként a megfelelő életmód és diéta kialakítása. A gyógyszeres kezelés is betegre szabott: a béltartalmat hígító szerektől a bélfalat izgató, illetve a bélmozgást fokozó szereken át a bélfalat sikamlóssá tevőkig. A jól kivizsgált esetek egy részében sebészi beavatkozás lehet szükséges, de sokan vannak, akiknek a magatartás-terápia segít.


Egy 12 országban készült nemzetközi felmérés szerint a megkérdezettek többsége meg van győződve arról, hogy a székrekedés elsődleges oka a rostszegény étkezés és a mozgáshiány, így a megnövelt rost – és folyadékbevitel megoldja a problémát. A már említett tanulmányból (amely négy nemzetközi hírű gasztroenterológus felmérésén alapul) kiderül, hogy a rostszegény étrend nem okoz feltétlenül székrekedést, mint ahogyan a rostbevitel fokozása is csupán az esetek 20 százalékában segít, azokban, amikor túlzásba vitt diéta vagy más betegség miatt volt eleve kórosan kevés a széklet. Ugyanakkor kiderült, hogy sok, súlyos székrekedésben szenvedőnél, - például azoknál, akiknél a bélfal mozgásával, beidegzésével van probléma - a rost súlyosabbá tette a tüneteket, mivel a székletből elvonja a vizet.


Ugyancsak általános nézet, hogy ha több folyadékot fogyasztunk (legalább napi két, két és fél litert), akkor rendeződik ez a probléma. A vizsgálat ezzel szemben azt mutatta, hogy bár a folyadékbevitel növelésével a széklet tömege valóban nő, ám a tranzitidő (ami alatt a vastagbél kezdetétől a végső szakaszig jut a salakanyag) nem csökken, így egyedül a kóros folyadékhiány okozhat székrekedést.


Az eddigi hiedelmek közül egyedül a mozgásszegény életmód hajlamosít valóban a székrekedés kialakulására: a fekvőbetegeknél 16-szor, a tolókocsiban élőknél hétszer, a mankóval, járókerettel járóknál négyszer gyakrabban alakul ki ez a betegség. Éppen ezért a mozgás valóban fontos eleme a terápiának.


Sokan gondolják úgy, hogy a székrekedést hormonzavar okozza. E feltételezés alapja az a megfigyelés, hogy e betegség nőknél gyakoribb s a hormonrendszer működésével valóban összefüggő jelenségeket tapasztalnak. A menstruációs ciklus alatt változik a béltartalom mozgásának gyorsasága: a tüszőérés fázisában gyorsabb, mint a sárgatest fázisban, a menzesz első napján sok nőnél jelentkezik hasmenés. Azt is kimutatták, hogy csökkent pajzsmirigyműködés mellett szintén gyakoribb a székrekedés.


Gyakori kérdés, hogy vajon a hosszú vastagbél hajlamosíthat-e székrekedésre? A kutatók úgy találták, hogy bár a hosszú bélszakasz miatt több idő van a bélsár folyadéktartalmának felszívódására, ám mégsem találtak a betegség kialakulása, gyakorisága és a bél hossza között korrelációt.


A vizsgált hiedelmek egyik legfontosabbja: a krónikus hashajtóhasználat okoz-e egészségkárosodást? Az irodalmi adatokat áttekintve csak egy-egy szórványos közleményt találtak arra, hogy bizonyos készítmények folyamatos szedése mellett változtak a bélfal idegelemei, illetve a fenolftalein betiltását előzték meg azok a tanulmányok, amelyek szerint e szertől állatkísérletekben többféle daganatos elváltozás fordult elő – foglalta össze Dr. Király Ágnes.


A félelemre, vajon a betegség miatt megrekedt anyagok mérgezik-e a szervezetet, a szakember határozott nemmel felelt: a vizsgálatok semmiféle olyan bakteriális anyagcsere-terméket vagy toxint nem tudtak kimutatni, amelynek felszívódása autointoxidációt okozna.

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink