• Ónodi-Szűcs
    • Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

      Teljesítmény helyett eredményalapú finanszírozás

    • Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

      Számvetés az Arénában: Ónodi-Szűcs Zoltán

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

  • EBP
    • Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

      Megújul és modernizálódik a Semmelweis Egyetem

    • Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

      Növekvő bérek, csökkenő várólisták, maradó orvosok

    • 352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

      352 millió a szigetszentmiklósi rendelőnek

  • EESZT
    • Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

      Kell egy kis idő a digitális egészségügyhöz

    • EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

      EESZT: minden patika határidőre csatlakozott

    • Informatika az egészségügy szolgálatában

      Informatika az egészségügy szolgálatában

Uroradiológiai intervenciók

Egészségmagazin 2007.10.25 00:00 Forrás: Weborvos Szerző: Dr. Deák Pál Ákos

Az intervenciós radiológia helye a mai medicínában -2. rész

Percutan nephrostomia esetén, - amikor külső járatot alakítunk ki a vese üregrendszere felé - a bőrön keresztül juttatunk hajlékony csövet a vese üregrendszerébe, hogy az ott esetlegesen felgyülemlett vizeletet kivezethessük, vagy ugyanide eszközöket, esetleg anyagokat (kontrasztanyag a szűkületek kimutatására, műtéti tervezésre; kőoldó anyagok stb.) juttassunk.  Ennél a beavatkozásnál fluoroszkópia (röntgen) vagy ultrahang (ritkán CT) irányítást használunk.


A beavatkozás indikációs köre sokféle elváltozást foglal magába.


Vesekövesség esetén, a külvilág felé „vesegörcs" kíséretében elinduló kő számos helyen elakadhat, akár a vesében, akár a vizeletet a hólyagba juttató elvezető húgyvezetékben (ureter). Az így pangó vizelet fokozott nyomást fejt ki a vesében, rontva annak keringését és méregtelenítő funkcióját. A vizelet pangása jó táptalaj a baktériumok számára, amelyek gennyedő gyulladást okoznak.


Amennyiben műtét, baleset, esetleg más ok miatt sérül a vizelet elvezető rendszer, daganatos folyamat zárja el a húgyvezetéket, a gyógyulásig, vagy a helyreállító műtétig szükséges a vizelet kivezetése a külvilág felé.


Cisztás vesebetegségben előfordulhat, hogy a folyadékkal telt hólyagok olyan nagyméretűvé válnak, hogy jelentős nyomást fejtenek ki a vesére, így károsítják annak megfelelő működését. A nagyobb cisztákban baktériumok is elszaporodhatnak, a gennyes folyamatokat szintén a külvilág felé kell üríteni a további szövődmények elkerülésére.


A vese üregrendszerébe való behatolás másik fő célja lehet, hogy eszközöket juttassunk a vesébe. Ezek lehetnek a vizelet elakadását okozó kő összetörésére – eltávolítására, esetleg szövettani mintavételre (biopszia) szolgáló műszerek, de lehetnek a húgyvezetéken kialakuló szűkületek tágítására, sínezésére való intervenciós radiológiai eszközök.


A harmadik nagy csoportot a veseátültetésnél (transzplantáció) szövődményként kialakult húgyvezeték szűkület, elzáródás, vagy a varratelégtelenség miatti vizeletcsorgás képezi. Itt az intervenciós radiológiai beavatkozásokhoz szintén szükséges a vesébe való behatolási kaput biztosítani.


Közvetlenül juttathatunk be vesekő oldására szolgáló anyagokat, antibiotikumokat, gombaölő gyógyszert, vagy daganatok kezelésére kemoterápiás szereket.


Terhességben, nagyon ritkán, a jelentősen megnagyobbodott méh összenyomhatja a húgyvezetéket, a vesé(ke)t ilyenkor is tehermentesíteni kell.

Ellenjavallat, amely a beavatkozást teljes mértékben kizárná, nem ismert.


Mérlegelni kell az elvégezhetőséget abban az esetben, ha véralvadási zavar áll fenn, melyet nem lehet gyógyszeresen kezelni. Viszonylagos ellenjavallatot képez a nem kezelt fertőzés, bizonyos anatómiai eltérések (lépmegnagyobbodás), jelentős mértékű gerincferdülés.


Laborvizsgálatok, előkészületek:
A kockázat-haszon arány ismertetése, a tájékozott beleegyezés, mint minden beavatkozásnak, úgy ennek is alapvető előfeltétele.


Haszon:
• Az indikációs kör leírásánál ismertetett kórképek, a vizelet pangásával, esetleges fertőződésével járó állapotok. Ezek szövődményei életveszélyes állapotokat eredményezhetnek, így a beavatkozás időbeni elvégzése messze nagyobb haszonnal jár, mint amekkora veszélyt a szúrásból adódó komplikációk jelentenek.


Kockázat:
•  Mint minden intervenciós beavatkozásnál, a percutan nephrostomianál is felléphet vérzés. Ez az esetek 3 – 3.6 %-ánál vérátömlesztést igényelhet, esetenként sebészi beavatkozást, vagy a sérült ér intervenciós radiológiai ellátását is szükségessé teheti. 
• 1 %-ban légmell (PTX) alakulhat ki, ennek kezelése a mellkas becsövezését igényli.
• Halálos kimenetel az esetek 2 ezreléke (!) alatt van, ez a „vakbélműtét" halálozási arányának ötöd része, vagyis igen csekély.

Enyhébb komplikációk összességében az esetek 15 %-ában léphetnek fel:
• Fájdalom gyakran jelentkezhet, melynek csillapítása a szokásos készítményekkel történik.
• A beavatkozás utáni napon esetenként előfordulhat vér a vizeletben.
•  A vese körül vérömleny alakulhat ki a szúrás nyomán.
• Vizeletcsorgás a hasüregbe a szúrcsatornán keresztül nagyobb nyomású vese üregrendszernél előfordulhat, előfordulása 2 %-nál kevesebb.
• Katéterrel kapcsolatos problémák, lerakódások, dugulások okozhatnak gondot a folyadékok kivezetésében, ilyenkor akár újabb szúrásra is sor kerülhet, ha a fenti problémákat nem lehet megszüntetni.
• Fertőzés léphet fel az esetek kis részében, amit megelőző jellegű antibiotikum adással kerülünk el.


Nélkülözhetetlenek a laborvizsgálatok.
•  Véralvadási paraméterek ellenőrzése
• Teljes vérkép, ami a gyulladásra, vérzésre utaló eltéréseket igazolhatja
• Kémiai vizsgálatok, melyek a vese működéséről adnak tájékoztatást
•  Vizeletvizsgálat, vizelet üledék vizsgálata, baktériumok kimutatása, és annak meghatározása, hogy milyen antibiotikumra érzékenyek. Vénabiztosítás, valamint megfelelő vénás folyadékpótlás a beavatkozás előtt szükséges.


Diéta: A beavatkozás előtt 6-8 órával nem szabad enni, inni (vénás folyadékpótlás).


Gyógyszerelés:
Bódításban (lásd az előző drenázsokról szóló részben írottakat) a percutan nephrostomia is elvégezhető, melyet fájdalomcsillapítókkal egészítünk ki. Megelőző jellegű antibiotikum adás a fertőzéses szövődmények lehetőségét jelentősen csökkenti, a legmegfelelőbb kombinációkat a vizeletben kimutatott baktériumok ismeretében tudjuk összeállítani. Ismeretlen kórokozó esetén alkalmazott antibiotikum-kombinációk intézményenként némi eltérést mutatnak, általában a helyi gyakorlattól függ.


Az intervenció tervezése:
A korábban készült képalkotó vizsgálatok áttekintése után dönt az orvos a szúrás helyének szóba jöhető helyeiről, amennyiben ilyen rendelkezésre áll, ezért nagyon fontos, hogy a beteg a korábbi leleteit mindig hozza magával, különösen, ami a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat illeti.


Ha a vese könnyen ábrázolható röntgen átvilágítás (fluoroszkópia) segítségével, úgy ennek vezérlésével is kivitelezhető a szúrás, egyébként, UH vezérlés választható, igen ritka speciális esetekben jön szóba a CT segítsége.


A kivitelezés:
Hason fekvő helyzetben, esetleg az érintett oldalt 45 fokos szögben megemelve történik a műtőasztalra fektetés, majd helyi érzéstelenítés után apró bemetszés következik a bőrön.
A vese üregrendszerének megszúrása során fontos, hogy a apró levegőket vegyen a beteg, így a belső szervek kevésbé mozognak, a célzás pontosabb lesz. Az esetleges légzésvisszatartás szükségességét az orvos kérni fogja. Tompa nyomásérzés, esetleg rövid, éles fájdalom előfordulhat a beavatkozás alatt.


A beavatkozás után:
4 óra ágynyugalom szükséges, amíg a vizelet tisztává (vértől mentessé) válik. A folyadékháztartás, illetve egyéb (pl. pulzus, vérnyomás) megfigyelése történik ebben az időszakban. Étkezésre, szükség szerint láz és fájdalomcsillapításra kerülhet sor, valamint a vesébe helyezett cső átmosására.


Amennyiben a cső behelyezésére a vesében uralkodó fokozott nyomás miatt van szükség, addig kell, hogy bent legyen, amíg a fertőzés elmúlik, és a helyes irányú (hólyag irányába történő) vizelet elfolyás visszaáll. Ha későbbi kőeltávolítás céljából lett betéve, a beavatkozásig zárva kell tartani. Stent - a vese és a hólyag közti húgyvezetékbe helyezett cső, ami tartósan áthidalja a szűkült, vagy sérült szakaszt – behelyezése esetén a drént 1 hétig nyitva kell tartani. (Erről bővebben a következő részben.)
Ha semmilyen komplikáció nem lépett fel, úgy 24 óra után a beteg otthonába bocsátható.


A következő részben a drének otthoni kezeléséről, valamint egyéb uroradiológiai intervenciókról lesz szó.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink