• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

Veszélyek a kertben: tüskés, szúrós növények

Egészségmagazin 2017.09.17 11:37 Forrás: Weborvos
Veszélyek a kertben: tüskés, szúrós növények

Növényre gyanakodhatunk, ha a természetjárás után kiütés, viszketés, bőrpír vagy hólyag jelentkezik a bőrön.

Tavasztól október közepéig megpróbálunk minél többet a szabadban lenni a gyermekekkel, ha lehetőségünk van rá kertben, parkban vagy a természetben. Érdemes azonban tudni, hogy időnként veszéllyel is járhat, ha bőrünk az egyes növényekkel közvetlenül találkozik. A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet két orvosa, dr. Molnár Katalin, bőrgyógyász, dr. Ragó Zsuzsanna, kutatás-fejlesztési vezető beszél a problémáról.

Tüskés, szúrós növények megkarcolhatják a bőrt, a csalán fájdalmas csalánkiütést okozhat az érintkezés helyén. Több növény nedve tartalmazza a furocumarin nevű, fényérzékenyítő anyagot. Ez az anyag napfény (UVA) hatására aktiválódik, a bőr sejtjeihez kötődik és károsítja azokat. Ez a gyulladás bizarr –a növény kontaktusát követő – csíkszerű, vonalas, foltos bőrpírral, esetleg hólyagképződéssel, fájdalommal és égő érzéssel jár. Ez a jelenség az phyto-photo dermatitis.

Ha a növénnyel találkozva annak nedve a bőrrel érintkezik és süt a nap, a felsorolt bőrtünetek alakulhatnak ki. Fontos tudni, hogy a növény sérülése (pl. a levél letépése) kell ahhoz, hogy a növényi nedv a felszínre kerüljön. A tünetek a növénnyel való érintkezés után 24-48 órán belül jelentkeznek. A bőrpír és hólyagok gyógyulása után maradó barnás szín hónapok alatt múlik csak el. A leggyakrabban ilyen tüneteket okozó növények: lime (zöld citrom) leve, petrezselyem, paszternák (fehérrépa), zeller, kaukázusi medvetalp (ernyős virágzatúak), ruta (rutafélék), füge (eperfafélék).

Másik típusú bőrkiütés a növényi pollenek bőrre kerülésekor alakulhat ki (pollen kontakt dermatitis). Ilyen esetekben nagy mennyiségű pollen, növényi virágpor a ruházat által szabadon hagyott területekhez érve alakít ki bőrpírt, duzzanatot, esetleg nedvedzést. Ha maga a növény közvetlenül érintkezik a bőrrel, hasonló, ún. kontakt dermatitist válthat ki az arra allergiás emberekben. Ennek a reakciónak a kialakulásához nincs szükség napfényre. A fészkes virágzatúak közé tartozó kamillafélék, parlagfű, fekete üröm, körömvirág, krizantém okozhatnak ilyen tüneteket. A parlagfű és fekete üröm augusztustól a fagyokig virágozhat és allergizálhat.

Mielőtt napra megyünk, fontos a „tiszta" bőr: tehát limonádé készítés, zeller, illetve fehérrépa tisztítás után javasolt a növények nedvével érintkező bőrfelületet alaposan lemosni. Fontos továbbá a bőrtípusnak, az aktuális UV erősségnek és napfényen való tartózkodás idejének függvényében a megfelelő fényvédő krémek (naptejek) alkalmazása, illetve kirándulás esetén megfelelő ruházat viselése.

Ha minden óvintézkedés ellenére a természetben való tartózkodás után a szabadon maradt bőrfelületen kiütés, viszketés, vagy akár égési sérülésre emlékeztető bőrpír, hólyag jelentkezik, gondolni kell a fent említett betegségekre, és javasolt az elváltozásokat bőrgyógyász szakorvosnak megmutatni.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink