• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

Egészségpolitika 2017.06.21 15:18 Forrás: Weborvos Szerző: SJ
221 milliárddal több jut egészségügyre 2018-ban

A forrásbővülés jelentős része bérnövekmény; a fókuszban az alapellátás és a népegészségügy áll.

Az Egészségbiztosítási Alap 178,3 milliárdos és az Emmi költségvetésének egyes soraiban található 42,8 milliárdos többletből jön össze az immár 221 milliárd forintra duzzadó forrásbővülés, amelyet az egészségügy élvezhet 2018-ban, derült ki Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár mai sajtótájékoztatóján, amelyet a jövő évi költségvetés június 15-i elfogadása kapcsán tartott. Jelentős forrásokat tett a kormány az alapellátásba és a népegészségügybe, ez is érzékelteti, mit tartanak fókuszterületnek, mutatott rá az államtitkár.

Az alapellátás a 2010-es 79 milliárd forinthoz képest jövőre 139 milliárd forinthoz juthat jelentős nagyságrendű, 76 százalékos növekedéssel. Tavalyhoz képest pedig 16,8 milliárd forint többlet jut erre a területre. Megjegyezte, szakmai egyeztetés szükséges az orvosi kamarával arról, hogy az újabb többletforrás egy része miként érkezzen a praxisokhoz: rezsitámogatásként vagy az indikátorrendszeren keresztül. A kollegiális vezető intézményének létrehozására jövőre is félmilliárd forintot szánnak, a védőnői szolgálatok további kétmilliárd forintos forrásbővüléssel, összesen 27 milliárd forinttal számolhatnak.

Népegészségügyi célra összesen 9 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amely a büdzsében két külön soron található meg (7,9, illetve 1,7 milliárd forint).

Szintén kétmilliárd forintos növekmény jut az egynapos sebészetre (ES). Akár magánszolgáltatók, akár közfinanszírozott ellátók, hamarosan mentesülni fognak a háttérkórházaknak eddig fizetett esetleges „jogdíjtól" a szövődményes esetek ellátásáért. A fekvőbeteg-ellátók ugyanis nem kérhetnek ezért pénzt egy tervezett jogszabályi változás értelmében, amelyet a 444.hu szúrt ki. Ilyen „jogot" nem árulhat egy kórház, ugyanis ha szövődmény lép fel, akkor a területileg illetékes kórháznak a NEAK-tól kapott finanszírozásért kell ellátnia a beteget, szögezte le Ónodi-Szűcs. Az államtitkár azt is hozzátette: szeretnék, ha semmi nem fogná vissza az ES-ellátókat, és bővülne az egynapos sebészeti ellátások száma.

A kórházaknak jövőre is lesz lehetőségük pályázni működést javító fejlesztésekre, erre 3 milliárdos keret áll rendelkezésükre.

Az OMSZ és a betegszállítás további 4,6 milliárd forintos fejlesztésre számíthat 2017-hez képest.

Részleteket nem árult el, csak annyit, hogy új ösztöndíj indul 2018-ban, amelyre 1,15 milliárdos keretet szánnak, míg a rezidenseknek szóló ösztöndíjprogramra 1 milliárd forinttal több fog jutni az ideihez képest.

A jövő évi forrásbővülés legnagyobb tétele a béremelés: az idei 81 milliárd forintot jövőre további 55 milliárddal növelik, vagyis jövőre közel 140 milliárd forint lesz az ágazati bérnövekmény.

Az Egészséges Budapest Program végrehajtására a tervek szerint 26 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ám nagy valószínűséggel változni fog az összeg a tervezés során a műszaki tartalom miatt. Mindehhez kormánydöntések szükségesek majd, ahogy a forrásigényhez is.

Kérdést kapott az államtitkár a finanszírozással elégedetlen, sztrájkolni készülő fogorvosokról, amire úgy reagált: a fogorvosok a NEAK-kal állnak szerződésben, sőt: többen saját cégükben dolgoznak, tehát elvileg önmagukkal szemben sztrájkolnak. Hozzátette: tavaly és idén is 2 milliárd forinttal többet kaptak a praxisok. (Később, az RTL Klub esti híradója szerint jelezte, hogy tárgyalnak a fogorvosokokkal - a szerk.)

Szóba került a dél-pesti kórház tömegesen felmondó ápolói miatt bezárt belgyógyászati osztály is, amire Ónodi-Szűcs elmondta: valószínűleg a szokásos nyári festés miatt zárták be ideiglenesen az osztályt. Az alacsonyabb betegforgalom és a szabadságolások miatt a nyári felújítás bevett gyakorlat a kórházakban. Egy biztos: az osztály bezárásáról nem kaptak információt az egészségügyi hatóságok és az államtitkárság sem.

Lapunk kérdésére, hogy mit terveznek a rendre elégtelennek minősülő laborkasszával, amelynek forrása évek óta szinte ugyanakkora, s jövőre sincs változás, Ónodi-Szűcs elmondta: igyekeznek elérni, hogy az alapellátásban az orvosok csak olyan vizsgálatot kérjenek, amit a beteg állapota igényel, tehát kerüljék az indokolatlan beutalásokat. Ehhez külön forrást fognak rendelni, vagyis létrehozzák a már többször felvetett alapellátási laborkasszát. Egyeztetéseket terveznek ez ügyben, amit az is indokol, hogy az uniós átlaghoz képest duplája a nálunk mutatkozó laborigény.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink