A magánellátók kevesebb pénzt kérnének az államtól

Nem kis meglepetést keltettek Jenei Zoltán szavai az MKSZ szerdai szakmai napján: a főigazgató ugyanis nem a magán- és a közellátás éles szétválasztásáról, hanem a két szféra közötti jól szabályozható átjárhatóságról beszélt. Mint hangsúlyozta, ellenőrzött, transzparens, betegérdekű együttműködést kell elérni a privát és állami ellátók között.

Egyes magánellátók olcsóbban vállalnának eseteket a közfinanszírozott ellátásból, vagyis a NEAK által fizetett ár nyolcvan százalékát kérnék, derült ki tájékoztatásából. Jenei szerint bizonyos szakmákban érdemes megvizsgálni az ajánlatot, nem feledve azt, hogy az állam jelenleg is vásárol magánellátóktól szolgáltatást, ilyen például a dialízis, a képalkotó diagnosztika, a gyermek gerincgyógyászat. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy az ország eltartó képessége nem teszi lehetővé, hogy két egészségügyi rendszer működjön, hiszen nincs elég orvos és szakdolgozó. Mindezen túl a szegények túl szegények, a gazdagok pedig nem elég gazdagok ahhoz, hogy két rendszert finanszírozzanak. Jelenleg tovább tart az a kedvezőtlen trend, miszerint az egyre erősodó magánellátás elszívja a jó általános állapotban lévő, fiatal vagy középkorú betegeket, így az állami ellátásnak maradnak az idős, költségesebb ellátást igénylő betegek.

A főként járóbeteg-ellátásban jelentkező hozzáférési gondok miatt (ezekről rengeteg bejelentést kaptak) betegek tűntek el az állami ellátásból, mondta Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója. Bár 2020 júliusa óta kötelező a magánellátóknak is jelenteniük az EESZT-be, sok a hiba még a jelentésekben. A magánforgalmi adatokból azonban világosan látszik, hogy a betegek milyen arányban jelentek meg a privát szférában: a fekvőbeteg-ellátásban 1/20-ad, a járóbeteg-ellátásban 1/8-ad, labordiagnosztikában 1/5-öd arány mutatkozott a teljes betegkörből. A főigazgató megjegyezte, hogy nem csak a laborvizsgálatok, de minden diagnosztika erőteljesen szerepel a magánellátásban. Emellett jellemző bizonyos szakmák túlsúlya, ilyen például kifejezetten a nőgyógyászat.

Bár nem tud még teljes körben pontos adatokra támaszkodni a NEAK a magánellátók EESZT- jelentéseiből, mégis folyamatosan figyelemmel kísérik a változásokat, hogy az E. Alap megfelelő kihasználása érdekében a közfinanszírozott ellátás hiányosságai ne segítsék a magánellátókat. A jogszabályi változásoknak köszönhetően konszolidált NEAK-nál – újra visszakerültek az Alaphoz a korábban elvetet feladatok és ezekkel együtt 78 munkatárs – fontosnak tartják, hogy a magánellátóknál elkövetett műhibák ellátásával ne terheljék tovább az állami intézményeket. Mint Kiss Zsolt hangsúlyozta: ha egy magánellátó felvállal egy ellátási területet, akkor ezt úgy tegye, hogy annak minden lehetséges problémájával együtt vállalja az ellátást.

Takács Péter államtitkár előadásáról itt olvashat