• Ónodi-Szűcs
    • Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

      Ónodi-Szűcs: mennyiség helyett a minőséget célozzák

    • A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

      A harmadik negyedben - interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal

    • Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

      Ónodi-Szűcs: túl vagyunk a krízisen

  • EBP
    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

      EBP: új szakrendelőt kap a II. kerület

    • Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

      Világos rendszerbe akarják szervezni az ellátást

  • EESZT
    • Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

      Néhány nap maradt az e-személyik igénylésére

    • EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

      EESZT: évtizedes lemaradást pótol a rendszer

    • Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

      Kattintásra jön a lelet az új rendszerben

A hálapénzt 'ütik', de nagyobb baj a forráshiány

Egészségpolitika 2014.06.20 06:57 Forrás: Weborvos Szerző: Sándor Judit
A hálapénzt 'ütik', de nagyobb baj a forráshiány

A hazatérők kritikus tömege lenne képes változtatni a honi viszonyokon.

Hiába, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés, aki egyszer belekóstolt a nyugati orvosi létbe, a kinti életszínvonalba, annak nem igazán akaródzik hazajönni, hiába a sok szép gondolat a magyarságról, nemzeti nagyjainkról, a magyar betegek gyógyításának lelkiismereti kérdéséről – derült ki a Heti Válasz csütörtökön rendezett konferenciáján. A Szinapszis kutatása csak ráerősített a rezidens szövetség korábbi felmérésére ebben a kérdésben is, pedig azóta már két béremelés is történt. A mostani – nem reprezentatív – felmérés szerint a megkérdezettek 70 százalékának ugyanis esze ágában sincs hazajönni, s mindössze 12 százalékuk szeretne mindenképpen visszatérni szülőföldjére.

Nemcsak jobban keresnek kinn, de kevesebb frusztráló tényezőt kell elviselniük, és nincsenek agyonhajszolva, ügyeletekkel túlterhelve. Ráadásul megtanulhatják a szakmát, nem úgy, mint itthon, ahol esetleg éppen a mentoruk az akadálya szakmai féltékenységből annak, hogy elsajátítsák a szakmájuk csínját-bínját.

A hátráltató okok között tarolt a hálapénz problematikája, így nem véletlen, hogy Zombor Gábor államtitkárjelölt (aki június 24-én lép hivatalába) is részben eköré szervezte mondanivalóját. Sok elképzelés született a hálapénzzel terhelt rendszer megváltoztatására, ám a megvalósításhoz nagy levegővétel és politikai támogatás kell, ami még nem jött össze, ismerte el. Államtitkárként ezen kíván dolgozni, mert ezután lehet kedvező változásokra számítani. Bár nem hangzott el, de információink szerint megoldásként felvetődhet az OEP kontrollja: például a betegek kezelésénél, kórházi felvételénél a Pénztár ellenőrizne, vagyis például kiszűrné a magánellátásból érkező betegeket, illetve elejét venné a párhuzamos vagy szakmailag indokolatlan vizsgálatoknak, amelyek hátterében gyakran a hálapénz motivációja áll. Szintén a paraszolvencia fokozatos felszámolását segítené további források bevonása, amire Zombor Gábor szerint van politikai akarat. Információink szerint a kórházi konszolidációra már nem kell sokat várni, semmiképpen nem tervezik késő őszig húzni az időt.

Az államtitkárjelölt szerint hazatérnek a külföldön dolgozók, ha látják, hogy van értéke a szaktudásuknak, ha nem feudális hierarchiával találkoznak az intézményekben. Az anyagi megbecsültség érdekében támogatja, hogy legyen meghatározott szakorvosi bér a rezidens lét után, s úgy vélte, hallgatni kell a fiatalokra, hiszen ők fogják meghatározni a dolgokat a jövőben. Arról is beszélt, hogy a rendszerben végrehajtott változásokat egy év múlva már mindenki érezni fogja.

Aki beiratkozik valamelyik orvosi egyetemre, az itthon akar gyógyítani, ám később jellemzően megélhetési kényszerből – mert értelmiséghez méltó életet akar élni – fel kell adnia alapelveit: anyagi függetlenség, magánélet, családalapítás, morális elvek (nem fogad el hálapénzt), nem vállal külföldön munkát. Ma éppen a teherbíró, legaktívabb orvosokat veszíti el a rendszer az elvándorlás miatt, így a fizetés rendezése alapvetés, nem lehet a GDP növekedéséről függővé tenni, szögezte le Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) elnöke.

Míg a Lendület programmal sikerült a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára támogatást biztosító modellt kialakítani, ilyenfajta kiválósági programot nem biztos, hogy az egészségügyben is alkalmazni lehetne, derült ki a programot indító Pálinkás József akadémikus előadásából. Véleménye szerint nem jók, de nem is borzasztóak az anyagi körülmények itthon, és hitelből nem lehet megteremteni a jobb anyagi feltételeket, türelemmel ki kell várni, hogy a gazdaság fellendüljön.

Milyen szerepet tölthet be az „agyvisszaszívásban" az ipar, arra a Richter gyógyszergyár vezérigazgatója, Bogsch Erik vezérigazgató hozott fel példát. Az egyik kutatójukat megkérdezve kiderült, hogy azért tért vissza Magyarországra, mert a vállalat ösztöndíjjal, megfelelő munkabérrel, magas színvonalú kutatási lehetőséggel fogadta itthon.

A győri kórházban például nem is annyira a külföldre távozó orvosok kiesése okoz gondot, hanem a „házon belül" kitanított, de más intézményekbe távozó orvosok hiánya – derült ki Tamás László János, a kórház főigazgatójának tájékoztatásából. Az új orvosok felvételekor nem a válogatás, csak a megismerkedés miatt zajlik egy interjú, amiből például kiderült, hogy nem mindenki érzi jól magát külföldön, vagy éppen nem mindenki tud megfelelni az ottani követelményeknek.

A konferencia több megszólaló résztvevője is külföldről hazatért orvos volt, így például Temesvári Péter, a Magyar Légimentő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, aki arról beszélt, hogy muszáj volt hazajönnie és hazahoznia azt, amit kinn tanult a mentés szervezéséről, a szakmai minőségfejlesztésről, hogy itthon is meg tudjon valósulni.

A hazatérők kritikus tömege változtathatna a honi viszonyokon, az egymást ismerő orvosok hálózatba szerveződhetnének Duray Gábor, a Honvédkórház orvosa szerint. Ugyanakkor, aki jönne, nem talál állást, fogalmazott Dohán Orsolya: mindössze 170 orvosi álláshelyet talált egy honlapon, miközben a fejvadászok elérik az orvosokat, rezidenseket. Éppen ezért, véleménye szerint az országnak gondoznia kellene a kiképzett embereket, aminek természetesen része lehetne, hogy a rezidensek külföldön tapasztalatokat szerezzenek, majd hazatérjenek. A külföldről hazatérőket visszailleszkedést támogató programokkal, ösztöndíjakkal kellene segíteni, tette hozzá.

Kapcsolódó hírek

Lapszemle

Legolvasottabb cikkeink